HITELES TÖRTÉNETEK
Varga István & Makai Rozália weblapján

ISTEN HIÁNYA

Egy híres egyetem tanára a következő kérdést tette fel diákjainak:
- Mindent, ami létezik Isten teremtett?
- Igen - válaszolta egy diák bátran.
- Tényleg mindent Isten teremtett? - kérdezte újból a tanár.
- Igen, persze. - ismételte meg a diák. De a tanár felvetette:
- Ha Isten teremtett mindent, ami létezik, akkor a rosszat is megteremtette. És az alapján, amire eddig jutottunk, állíthatjuk, hogy Isten rossz.
- A diák először nem tudott mit válaszolni erre a definícióra és csendben maradt. A tanár elégedett volt magával és kérkedett a többi diák előtt, hogy bebizonyítsa, hogy a válaszoló diák hite csak mítosz.
De a diák újból jelentkezett: - Kérdezhetek öntől valamit?
- Természetesen! - így a tanár.
A diák tehát kérdezett: - Létezik-e hideg?
- Milyen kérdés ez, persze, hogy létezik. Te még soha sem fáztál?
A többi diák nevetni kezdett. A fiú válaszolt:
- Valójában uram a hideg nem létezik. A fizika törvényei szerint, ha jól belegondolunk, a hideg csak a meleg hiányát jelenti. Minden test, vagy tárgy érzékeny a környezetváltozásra vagy az energiaátvitelre. Az abszolút nulla tulajdonképpen a meleg hiánya. Akkor ezen a hőmérsékleten minden anyag mozgás- és reakcióképtelen lesz. A hideg nem létezik. Az ember ezt a szót a nem elegendő meleg érzésének kifejezésére találta ki. A diák folytatta: - Létezik sötétség?
- Persze! - válaszolta a tanár.
- A sötétség - folytatta a diák - ugyanúgy nem létezik, az csak a fény hiányakor jön. A fényt tudjuk vizsgálni, a sötétséget nem. Használhatjuk Newton módszerét arra, hogy a fehér fényből töréssel sok színt kapjunk. A sötétséget viszont nem tudjuk mérni. A fény egyetlen sugara megtörhet a sötétben és meg tudja azt világítani. Hogy tudja megmérni, milyen sötét a világűr? Hát úgy, hogy megméri a fény erősségét, amit ad. A sötétség egy szó, melyet az ember talált ki hogy mi történik, amikor nincsen fény.
Végül a fiatalember megkérdezte a tanárát:
- Uram, létezik rossz?
- Persze - válaszolta még mindig a tanár - Látjuk az ember naponkénti embertelenségében, a világban élő bűnözők tömegét. Ez nem lehet semmi más, mint a rossz.
- Valójában rossz nem létezik, uram, legalábbis önmagában nem. A rossz Isten hiánya. Ugyanúgy, mint a sötétség és a hideg esetében. Ez egy szó, amivel az ember azt szerette volna kifejezni, hogy kevés van Istenből, hogy hiányzik Isten. Isten nem teremtette meg a rosszat. A rossz annak az eredménye, hogy az ember híján van Isten ismeretének és szeretetének. Isten szeretete és békessége az Ő ajándéka a mi szívünkben, ha befogadjuk Őt. Úgy, mint amikor felkapcsoljuk a villanyt, vagy kizárjuk a hideget. A tanár leült.

A fiatalember neve: ALBERT EINSTEIN.

Albert Einstein (1879-1955) mondta egyszer: "Zsidó vagyok, de a Názáreti ragyogó képe lenyűgöző hatást tett rám. Senki sem fejezte ki magát olyan istenien, mint Ő. Valóban csak egy hely van ezen a világon, ahol nem látnak sötétséget. Ez a Krisztus személye. Őbenne mutatta meg magát Isten nekünk a legérthetőbben."
/Forrás: * Fiatalság hová? */

A fizika forradalma

Emlékszik még az olvasó a fizikaórákra?

Akkor nyilván arra is emlékszik, hogy az időt a térbeli mozgással mérjük, pl. a Földnek saját tengelye, ill. a Nap körüli forgásával. A mozgást viszont a térrel és idővel mérjük. Mert pl. egy bolygó mozgásának leírása azt jelenti, hogy ábrázoljuk helyzetének az időhöz viszonyított változását. Végül a teret az idő és mozgás által mérjük, pl. az igen nagy távolságot fényévekkel, azaz azzal az úttal, amelyet a fény egy év alatt megtesz.
Mindez így van, csakhogy bizonyos korlátokkal. Albert Einstein forradalmasította a fizikát, amikor kimutatta, hogy az idő a mozgással változik. És pontosan ezt akarta Pascual Jordan illusztrálni a maga csodálatos történetével.
"Képzeljük el, hogy a Földről elindul egy űrhajó, amelynek hallatlanul nagy sebessége majdnem azonos a fényével (ti. 0.005 ezrelékkel kisebb annál), és ez az űrhajó egy év múlva visszatér a Földre. Az űrhajóban elhelyezett órák pontosan az egy év elteltét mutatják, és a legénység éppen elfogyasztotta az egy évre elkészített élelmet. És pontosan annyira őszültek meg, amennyire egy év űrhajózás fáradalmaitól el lehet várni. Csakhogy a Földre visszatérve a legénység megállapítja, hogy a Földön az emberiség közben száz évet öregedett."
Mert Albert Einstein (1879-1955) a maga relativitáselméletével nemcsak nehéz fizikai problémákat oldott meg, és nemcsak hatalmas ösztönzést adott a fizikai gondolkodásnak és kutatásnak, hanem a fizikai elképzelésmódot is döntően megváltoztatta, és új utakra irányította. Einstein óta tudjuk, hogy a klasszikus fizika törvényei nem mindenütt érvényesek.
Így pl. a speciális relativitáselmélet kimondja többek között, hogy valamely test hosszúsága mozgási sebességétől függ. Másként kifejezve: minél gyorsabban mozog pl. egy pontosan 1m hosszú bot, annál jobban megrövidül. Ugyanez érvényes az időre is. Ha pl. valaha sikerülne egy testet a fény sebességével mozgatni, akkor az idő teljesen megállna.
Az emberiség első számú problémája a bűn. Így volt ez korábban is, és így van most is, ebben a veszélyes korban. A már említett híres fizikus és matematikus, Albert Einstein mondta egyszer egy tudományos ülésen:
"Az igazi probléma az emberek szívében és gondolataiban rejlik. Ez nem fizikai, hanem erkölcsi probléma. Ami bennünket igazán megrémít, az nem az atombomba robbanóereje, hanem az emberi szívben levő gonoszság hatalma, a robbanó-ereje a gonosz számára. Isten nevében kérem önöket, ha hisznek benne, vegyék ezt komolyan, fékezzék meg és uralják a tudományos fölfedezéseket; ha ezt nem teszik, elvesztünk!"
/Forrás: Friedhelm König: A GYŐZTES OLDALÁN/

Albert Einstein élete (1879-1955) The Life of Albert Einstein



Dr.-Ing. Werner Gitt: KI A TEREMTŐ?

Ó, de csodálatos is az Úr minden cselekedetében!
Dicsőség az Ő szent Nevének!


Gazdag István írásai

Szerkesztette: Makai Rozália      http://www.vargamakai.com

Ide írhatsz!



ÉLETRAJZOK, OLVASMÁNYOK, ÖRÖMHÍR DALOK