HITELES TÖRTÉNETEK
Varga István & Makai Rozália weblapja
Tizenéves kábítószeresek megmentése

David Wilkerson tiszteletes 1958-ban a Szent Szellem sugallatára New Yorkba ment, hogy a tizenéves kábítószeres bűnözők lelkét társaikéval együtt Istennek megmentse. Erről írt a világsikert aratott Kés és kereszt c. könyvében. Ma már több mint 70 országban van lakó- és válságkezelő, valamint tanácsadó központja, ahol több tízezer alkohol- és drogfüggő fiatalnak adják vissza - Isten segítségével - a reményt az igaz és teljes emberi élethez.

EPK HAJNALCSILLAG Rehabilitációs Otthon
Női szenvedélybetegek részére

2330 Dunaharaszti, Vörösmarty u. 17-19.
Tel./Fax: 06 (24) 531-185, 531-186
Email: hajnalcs@invitel.hu
http://www.alkoholdrogrehab.hu




Az amerikai evangélista 1931-ben született. New York Cityben a manhattani felekezetközi Times Square Gyülekezet alapítója. A keresztényeket nem sorolta felekezeti skatulyákba, ezért széles tömegeket képes volt megszólítani. Munkáját vidéki lelkészként kezdte, majd 1958-tól egymással versengő és időnként véresen leszámoló, városi bandákba tömörülő, kábítószerező fiatalok iránti szolgálatra érzett indítást. Teen Challenge elnevezéssel fiatalokat mentő és a társadalomba integráló hálózatot alapított, amely százezrek életét változtatta meg. David Wilkerson elköltözött. 2011.04.27-én vesztette életét autóbalesetben. David Wilkerson elköltözése előtti utolsó mindennapi igei üzenete ez volt:

David Wilkerson: HA MINDEN ESZKÖZ MEGHIÚSUL (2011.04.27.)

Ha tovább hiszünk, akkor is, ha minden eszköz meghiúsul, az egy olyan dolog, ami Istennek rendkívül tetszik és kedves. Jézus azt mondta Tamásnak: "Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek." (János 20:29) Boldogok azok, akik akkor is hisznek, mikor az imaválasz bizonyítéka hiányzik - a reménységen túl is bíznak, mikor minden eszköz már meghiúsult. Valaki eljutott a reménytelenség helyére - a reménység végéhez - az eszközök végéhez. Haldoklik egy hozzátartozója, és az orvosok lemondtak róla. Látszólag elkerülhetetlen a halál. Elfogyott a reménység. Az imában kért csoda nem történik meg.
Akkor jön a Sátán hadserege, és megtámadja az elmédet félelemmel, haraggal, nyomasztó gondolatokkal: "Most hol van az Istened? Addig imádkoztál, amíg el nem fogytak a könnyeid. Böjtöltél. Ráálltál ígéretekre. Bíztál." Istenkáromló gondolatok jutnak eszedbe: "Hiába imádkoztál. Hiába hittél.
Ne fordulj el Istentől - csak ne bízz benne többé. Nem éri meg!" Még az is felmerül, hogy megkérdőjelezed Isten létezését. Évszázadok óta használja Sátán ezeket az eszközöket. Még a legkomolyabb múltbeli istenfélő férfiak és nők szenvedtek az olyan démoni támadásokat. Ha a halál árnyéka völgyén jársz, halljad ezt a szót: A sírás néhány sötét, borzalmas éjszakán át még tart - és abban a sötétségben majd hallod az Atya suttogását: "Veled vagyok. Most még nem mondhatom meg, hogy miért, de jön majd az a nap, mikor megértesz mindent. Látni fogod, hogy része volt a tervemnek. Nem volt véletlen. Nem a te hibád miatt volt. Tarts ki. Hadd öleljelek át a fájdalmad órájában." Kedvesem, Isten mindig a szeretet és a jóság szerint cselekszik. Mikor minden eszköz meghiúsul - a szeretete még győzedelmeskedik. Ragaszkodj a hitedhez. Állj erősen az Igéjében. A világon nincs más remény.


David Wilkerson leckéje

Részlet David Wilkerson 2004. március 8-i prédikációjából

Szolgálatom első éveiben nap mint nap jártam New York utcáit prédikálva gang tagoknak és kábítószerektől részegeknek. Egy idő után annyira kimerültem testileg és lelkileg, hogy hat hétig feküdtem a kórházban mononukleózissal.
Egyszer pedig egy daganat növekedett a torkomban. Nem tudtam inni vagy nyelni. Néha még a lélegzés is nehéz volt. Hamarosan 60 kg-ra fogytam. Képtelen voltam utazni, hogy anyagi alapot teremtsek szolgálatunk számára. És amint a kórházban feküdtem, a pénzkészlet kezdett zsugorodni. Hamarosan úgy nézett ki, hogy az alkohol és kábítószerek szenvedélye ellen harcoló szolgálatunknak vége lesz...



Végül is egy éjjel nyomoromban Istenhez sírtam és könyörögtem,

"Uram, mindent feladok, képtelen vagyok hacolni tovább, értem, hogy kezedben van minden. Muszáj, hogy ettől fogva csak Benned bízzak. De egyetlen dolgot szeretnék kérni Tőled, ha le akarod zárni a szolgálatot, ez a Te dolgod, csak arra kérlek, hogy vedd el ezt a daganatot a torkomból."

Egy órán belül felköhögtem egy dió nagyságú növekményt és hamarosan, rövid idő múltán meggyógyultam. Mikor visszatértem a "Teen Challenge" irodába, a szolgálat még mindig életben volt. Még most sem értem, hogy mit tett az Úr, mert senki sem küldött egy nagy összeget, amiben reménykedtem. A szolgálat tagjai pedig nem bennem, hanem az Úrban kezdtek bízni. Hiszem, hogy az Úr ezt akarta megértetni velünk.


Életünk problémái nemcsak egyszerűen előre láthatatlan balesetek. Mindegy, hogy mivel állunk szemben, vagy milyen mély fájdalmunk van, Isten pontosan ott van és figyel... Az Atya mindig mindent felügyelete alatt tart, és amit az Ördög rosszra tervez, Isten azt a mi javunkra fordítja...Biztatnunk kell magunkat, mondva,
"Istenem mindent meg tud tenni és nem felejtett el engem. Szemei rajtam vannak, amint viselem keresztem. És tudom, hogy akármilyen rossz is a helyzetem, Ő mindenek felett áll. Senki, semmilyen hatalom nem fogja megváltoztatni a rám vonatkozó terveit."
Talán el vagy kedvetlenedve és csodálkozol, "Nem látom, hogy miként kerülök ki ebből a bajból. Valaha is vége lesz ennek az égő, tüzes megpróbáltatásnak? Vagy szenvednem kell míg Jézus visszajön? Uram, képes leszek valaha is örülni megint?"

Ez az Úr válasza: "Ime boldognak mondjuk azokat, akik tűrni tudtak a szenvedésekben. Jób állhatatosságáról hallottatok, és láttátok, hogyan intézte sorsát az Úr; mert igen irgalmas és könyörületes az Úr." (Jakab 5:11)
"Az Úr jóra fordította Jób sorsát, miután Jób imádkozott barátaiért és kétszeresen visszaadta az Úr Jóbnak mindazt, amije volt." (Jób 42:10)
Dicsőség Szent Nevének! Halleluja!!!



David Wilkerson prédikációja /2005. október 17-i részlet/

Nagyon fontos, hogy milyen módon reagálunk a jelen megpróbáltatásaira. Amikor Izráel nagy szenvedésen ment át, akkor a nép elvesztette reményét. Elhatározták, hogy egyszerűen nem bírják tovább a szenvedést és leültek a földre. Itt volt Isten népe "kőkemény" ígéretekkel rendelkezve, mégis mintegy bilinccsel a nyakukon ültek le. Ugyanígy némely keresztény hívő ezen a ponton feladja a harcot. Nem hagyják el hitüket, de nem követik Jézust teljes szívvel. Azt mondják, "Nem bírom ki az ilyen életet. Minél közelebb kerülök Jézushoz, annál többet szenvedek." Csodálkoznak, hogy miként mondhatta Pál, "Most örülök ti érettetek való szenvedéseimnek." (Kol 1:24) Pál pontosan azért mondhatta ezt, mert amikor elragadtatott a mennyekbe, látta a dicsőséget, ami ránk vár. Az ott látottak tették képessé őt dicsőíteni Istent, és elfogadni a szenvedéseket és megpróbáltatásokat ebben a világban. Elhatározta, hogy szívében örömmel fog halleluját énekelni akármilyen helyzetben is lesz, készülődésképpen az új világ jövetelére.
"ha ugyan vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt is dicsőüljünk meg. Mert azt tartom, hogy amiket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nékünk megjelentetik." (Róm 8:17-18)
A dicsőség fénye, amely őt várta, összehasonlíthatatlan volt megpróbáltatásaival. Ugyanígy, el akarja fordítani a mi szemünket is a jelen szenvedéseitől, hogy arra figyeljünk, ami jön és meg fog mindent változtatni. Csak egy perc elteltével az új otthonunkban, már nem is fogunk emlékezni a múltra, Pál tulajdonképpen ezt mondja. Arra késztet bennünket, hogy most kezdjük dicsőíteni Jézust, örvendezve azon, ami vár ránk. "Annak okáért Őáltala vigyünk dicséretnek áldozatát mindenkor Isten elé, azaz az Ő nevéről vallást tevő ajkaknak gyümölcsét" (Zsid 13:15) Dicsőség Szent Nevének!
Akiket Isten választott "megtisztított, nem úgy, mint az ezüstöt; megpróbált a nyomor kemencéjében." (Ézsaiás 48:10)...
Mi volt Isten üzenete? Ugyanaz, amit ma is küld népének: "Serkenjetek fel, nincs vége mindennek, ahogy hiszitek. Az Úr a ti erősségetek, még mindig veletek van. Rázzátok ki magatokat a porból, az elvesztett kedvetektől! Üljetek a mennyei helyeken, amint azt megígértem. Nem vesztettétek el igazságosságotokat, öltsétek fel a köntösöket. Rázzátok fel magatokat, beszéljetek magatokhoz, tanítsátok magatokat. Mondjátok meg a testnek és az Ördögnek, hogy mindezek felett diadalmaskodunk, az által, aki minket szeretett." (Ézsaiás 52:1-3) Gondoljatok a három héber fiatal gyerekre, akiket Nabukodonozor király tüzes kemencébe hajított. Hitük miatt vetették őket a kemencébe. Az Úr valami mást akart elérni. Az istentelen babiloniak nem voltak a fiatal gyerekek imái vagy prédikálásuk befolyása alatt. Nem voltak meghatva bölcsességük és tudásuk vagy szent életük által. Nem, de amikor benéztek a kemencébe látták a három gyereket örömteljesen dicsőíteni Istent a legnehezebb megpróbáltatásuk alatt. Jézus jelent meg abban a kemencében, és hiszem, hogy első szava a gyerekekhez a kemencében az volt, "Barátaim, keljetek fel, mert bilincsetek leesett. Lásson ez a pogány kormány és istentelen nép titeket dicsőíteni Istent a megpróbáltatás órájában." Ezt tették a gyerekek, és az írások azt mondják, hogy Nabukodonozor megdöbbent a látványon. Gyorsan felkelt ezt kiáltva, "Mi történik itt? Nem három ember volt bevetve a kemencébe? Most pedig négyet látok kioldott bilincsekkel! Nézzétek, énekelnek, és dicsőítik a negyedik embert." Ez lesz az eredmény, amikor megpróbáltatásunk dicsőítést fog hozni. Hát miként reagáltál megpróbáltatásod idején? Iszol a félelem csészéjéből, gyöngének érzed magad, erő nélkül, hogy ellenálljál az ellenségnek? Itt az idő, hogy lerázzad a nehéz bilincseket, és emelj fel szent kezeket, hogy Megváltódat dicsőítsd! Szabad vagy, akármilyen bajokon is mész át, légy örömmel telve, mert a negyedik ember veled van a kemencében. Krisztus megjelenik a megpróbáltatásodban, és a tűz el fogja égetni a köteleket, amik megkötöztek téged.
"Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és a mi Urunk Jézus Krisztustól, aki önmagát adta bűneinkért, hogy kiszabadítson minket a jelenlegi gonosz világból Istennek, a mi Atyánknak akarata szerint. Övé a dicsőség örökkön-örökké. Ámen." (Galata 1:3-5)


"Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz." (Zsid 13:8)

Ajánlott olvasmányok

David Wilkerson: Prédikációk

Jézus mondja: "...Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket,
és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa." (Lk 18:16)