Legtöbben azt gondolják, hogy cselekedeteik alapján. Vagyis, ha nem lopnak, nem csalnak, nem ölnek, nem paráználkodnak, viszont támogatják a szegényeket, árvákat, özvegyeket, betegeket, és egyházukat; meg szeretettel hajolnak embertársaik felé, engedelmeskednek feljebbvalóiknak, stb; akkor "jóságukkal" kiérdemelhetik az üdvösséget. Több ember vallomását hallottam már, akik bátran kijelentették, hogy ők olyan jók, hogy valószínüleg a Mennybe jutnak. Holott a Biblia világosan kimondja, hogy cselekedetek alapján nem érdemelhető ki a mennybeli örök élet, mivel - minden jótettünk dacára - mindannyian bűnösök vagyunk (Róma 3:23) s bűnösen pedig nem mehetünk be Isten országába. Helyébe, Jézusba - a bűnünkért borzalmas kereszthalált szenvedett Megváltóba - vetett hitre, s megbocsájtó kegyelmére van szükségünk ahhoz, hogy a Mennybe jussunk. Vagyis, az Efezus 2:8 alapján: "Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekből, hogy senki ne dicsekedjék." S milyen hit által? Arra meg a János 3:16-ban találjuk meg a választ, mely szerint: "Úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne el ne kárhozzon, hanem örök élete legyen." Vagyis az Úr Jézusba, mint Isten Fiába vetett hit által. Akkor ezek után már mindegy, hogy miként élünk, mert már van mennyei helyünk? Van valamilyen összefüggés hitünk és cselekedeteink között? - Kérdezhetné valaki. Van! Ugyanis a Jakab 2:14-20 verseiben a következőket találjuk: "Testvéreim, mit használ, ha valaki azt mondja, hogy van hite, de cselekedetei nincsenek? Vajon üdvözítheti-e őt egyedül a hit? Ha egy férfi vagy nőtestvérünknek nincs ruhája, és nincs meg a mindennapi kenyere, valaki pedig ezt mondja neki közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg, és lakjatok jól, de nem adjátok meg nekik, amire a testnek szüksége van, mit használ az? Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában."

Ami azt jelenti, hogy aki igazán hisz az Úr Jézus Krisztusban, és szívébe is hívta Őt, az természetesen életével is szeretné megdicsőíteni Őt, hogy ezáltal kifejezze óriási háláját nagy keresztáldozatáért. Ami pedig azzal jár, hogy nem csak rendszeresen tanulmányozza a Bibliát, imádkozik, meg jár templomba, stb., hanem a gyakorlatba is igyekszik átvinni Jézus tanításait. Vagyis nem fogja elutasítani az éhezőket és a ruhátlanokat. Nem fog káromkodni. Helyébe szeretettel és tisztelettel fog viszonyulni még szeretetlen embertársaihoz is, illetve úgy otthon, mint a munkahelyen és baráti körében, Jézus gyermekéhez méltóan fog élni és viszonyulni embertársaihoz. Méghozzá annyira, hogy azok meg felfigyelnek rá. Vagyis cselekedeteivel fogja bizonyítani Krisztusba vetett, élő hitét. S nem azért fog ilyen életet élni, mert ezáltal ki akar érdemelni egy mennyei helyet; hanem hálából, amiért már "kegyelemből, hit által" kapott egyet. Ez azt is jelenti, hogy az első lépés a Kriszusba vetett hit, s ebből fakadnak a belénk költözött Jézus Szentlelke által termett Jézus-i tettek.

Ugyanis, ha valaki azt mondja, hogy hisz az Úr Jézus Krisztusban, sőt templomba is jár, de közben nem segíti ki az éhezőket; vagy megcsalja a feleségét; meg üti-veri gyermekeit, vagy házastársát; s iszik; és káromkodik; stb., akkor cselekedeteivel megcáfoja a hitét. Azaz arra utal, hogy csak a szájával vallja, hogy hisz Jézusban, de tetteivel az ellenkezőjét bizonyítja. Mert ha hinne benne, akkor nem merne olyan gonosz lenni. Mivel a hit és a cselekedet összefügg!!!

Vagy más szóval: az igazi, élő hit cselekedetekben nyilvánul meg!

Az viszont előfordulhat, hogy - bár komolyan hiszünk Jézusban s teljesen oda is szánjuk magunkat számára, hogy tetteink és hitünk egybevágó legyen; mégsem vagyunk mindig tisztában azzal, hogy mit kellene tennünk, vagy hogyan kellene döntenünk akár a mindennapi életben, akár hosszú távban. Akkor viszont kérdezzük meg Urunktól imában - mint Pál apostol tette - mondván: "mit akarsz, hogy cselekedjem?" S Ő meg fogja valahogy mutatni, hogy miként kell döntenünk úgy a mindennapi dolgokban, mint az életbevágó, óriási lépésekben. Rá fog világítani számunkra, hogy mi a terve velünk; milyen ajándékot szánt nekünk; hol és hogyan szeretné, ha szolgálnánk szent nevét. Illetve be fogja mutatni számunkra elhívásunkat és küldetésünket. Aztán amikor világosan megértjük, hogy mivel bíz meg, hová küld, s mit akar, hogy cselekedjünk, akkor meg fontos, hogy engedelmeskedjünk! Hogy az Úr neve megdicsőülhessen bennünk, s a világ fiai meg megláthassák úgy szavainkból, mint tetteinkből, hogy Isten gyermekei vagyunk. Sőt meg is kívánhassák Urunk követését. Mert amikor azt olvassuk, hogy "a világ fiai sóvárogva várják az Isten fiainak megjelenését," akkor elképzelhető, hogy ilyen átadott életű, segítőkész, szerető, Isten iránt engedelmes, hitüket cselekedeteikkel bizonyító Isten gyermekeinek a megjelenését sóvárogják, mert csak azok képesek jó példát mutatni nekik. Fontos tehát, hogy ne csak "érezzük," vagy "mondjuk," hogy van hitünk, hanem cselekedeteinkkel is bizonyítsuk. Különös tekintettel arra, hogy az Ördög is hisz Istenben! De cselekedeteivel ellene szegődik. Azaz, nem cselekszi Isten akaratát, nem engedelmeskedik neki, nem hallgat rá. Sőt mindent megtesz, hogy az embereket megakadályozza követésében. S ellenségének tekinti a Megváltót. Tehát azzal mutatja be, hogy igaziból mi, vagy ki van benne, hogy hite és cselekedete nem vág egybe.

Hitünk és cselekedeteink együttvéve bizonyítják, hogy ki él bennünk, s kinek élünk. - Említettük. Vagyis tetteink bizonyíthatják, vagy megcáfolhatják hitünket. Mondok egy példát. Élt Jugoszláviában egy tíz tagú magyar család. A szülők hűségesen jártak templomba, és vitték a gyermekeiket is. Azonban otthonukból messzire elhallatszottak a veszekedések. A postástól kezdve a szomszédokig mindenki tudta, hogy sokat veszekszenek. Közben az apukának feleség- és gyerekkínzó hajlama is volt. Nem csoda, hogy rossz hírneve volt a családnak, s a környékükön élő emberek távol tartották magukat tőlük. Sőt a hátuk mögött azt suttogták, hogy ha ilyenek a keresztyének, akkor nem érdemes gyülekezetükbe menni, vagy Istenüket követni, vagy velük barátkozni. Hisz rosszabbak, mint a hitetlenek. Vagyis mivel tetteikkel megtagadták, illetve megcáfolták hitüket, az emberek ellenük fordultak.

Ezért, amikor már hiszünk Jézus Isten Fiúságában és behívjuk Őt a szívünkbe, akkor roppant fontos, hogy azonnal teljesen át is adjuk számára a teljes uralmat életünk felett, hogy folyamatosan tisztogathasson, alakíthasson, növelhesse hitünket és uralhassa meg irányíthassa cselekedeteinket. Mert bár a cselekedetek nem üdvözítenek bennünket; de bizonyítják vagy megcáfolják hitünk valódiságát. Mert az élő hit jócselekedetekkel jár; viszont "a hit ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában." - Olvastuk. Tartsunk megint önvizsgálatot: Ha már Isten gyermekei vagyunk, akkor vizsgáljuk meg, hogy milyennek ismernek az emberek? Mit modnanak rólunk a hátunk mögött? Úgy ismernek, mint aki azt mondja, hogy hisz Jézusban, de életével, illetve cselekedeteivel és szavaival megtagadja vallomását? Vagy mint egy élő hittel rendelkező, áldott, példaadó életet élő, boldog, szerető, megbocsájtó, titoktartó, imádkozó, Bibliát tanulmányozó, gyülekezetbe járó és szolgáló, soha senkiről rosszat nem mondó, stb., Isten gyermekét? Azt hiszem mindannyian körülbelül sejtjük, hogy milyenek vagyunk és hogyan vélekednek rólunk embertársaink. S ha az első csoporthoz tartozunk, akkor bánjuk meg őszintén kétfelé sántikáló életünket, és teljesen odaszánva magunkat Istennek; engedjük és kérjük, hogy tisztítson meg, szabadítson meg, és alakítson át Kriszus képmására bennünket. Ha pedig a második csoportba találtuk magunkat, akkor maradjunk továbbra is odaszántak, imádkozók, Igetanulmányozók és engedelmeskedők; hogy egyre szentebbé alakíthasson Urunk és egyre világossabbá váljon hitünk tetteinkben. S így Isten neve megdicsőüljön bennünk és általunk.

"Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged!
Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad!
Fordítsa feléd orcáját az Úr, és adjon neked békességet!
(Az ároni áldás 4Mózes 6:24-26)

"A minden kegyelem Istene pedig, aki elhívott titeket Krisztusban az Ő örök dicsőségére, miután rövid ideig szenvedtetek, maga fog titeket felkészíteni, megszilárdítani, megerősíteni és megalapozni. Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen." (1Pt 5:10-11)

Halleluja! Dicsérjétek az Urat!



"A kegyelem legyen mindazokkal, akik el nem múló szeretettel
szeretik a mi Urunkat, Jézus Krisztust! Ámen." (Efezus 6:24)

Úr Jézus, Te Győztes vagy, Te vagy a Feltámadott.
Áldott legyen szent Neved örökkön örökké!



Mi már a feltámadott Úr Jézus Krisztust várjuk. Maranatha! Uram, jöjj el!

Dicsőség és hála az Úré!

Jézus Krisztus él, és vár Téged is.

Szeretnéd életed vezetését átadni Jézus Krisztusnak?
Akár most itt is megteheted.

ELRAGADTATÁS MI LESZ A VILÁGGAL?
A választ megkaphatjuk a prófétai világmisszió sorozat
alapján a BIBLIA segítségével.

Mátrainé Fülöp Irma írásai

THE RELATIONSHIP BETWEEN FAITH AND DEEDS

Gazdag István írásai, tanításai



Lázár sírja Betániában
"Ha hiszel, meglátod Isten dicsőségét."
(Jn 11:40b)
Jézus a négy napja halott Lázárt feltámasztotta Betániában.

Egy a szükséges dolog



ÉLETRAJZOK, OLVASMÁNYOK, ÖRÖMHÍR DALOK

Szerkesztette: Makai Rozália      http://www.vargamakai.com

Ide írhatsz!



22000 szavas JAPÁN SZÓTÁRAK, NYELVKÖNYVEK MP3-as CD-vel

Vissza!
Vissza a menüre!