1922-ben házasságot kötött egy szegedi lánnyal, Kartmann Gizellával.
1923-ban már létrejött egy egészen kis csoportban induló un. Keresztyén Testvér
Gyülekezet, ahol megvalósult a gyülekezeti tisztaság, a krisztusi élet fegyelme, egységben,
szeretetben a testvérek között. Négy évig találkozott a gyülekezet a dolgozószobájában,
ehhez az Anatómia igazgatóságától az engedélyt megkapta. Isten megáldotta a neki
szentelt helyiségben az evangélium munkáját. Erősödött a kegyelemben.
Nagy hatással volt igehirdetési szolgálatára az a mód, ahogyan az Igét két ízben
külföldi (Wiedenestben, Angliában, Skóciában) konferenciákon hallotta magyarázni.
Wiedenestben, ahol a Testvérgyülekezetek Bibliaiskolája volt, Kiss Ferenc elérkezettnek
látta az időt, hogy eleget tegyen a Biblia szavának hite megvallására,
és ő is bemerítkezzen.
1929. szeptemberében, negyvenévesen már Szegeden volt, mint kinevezett professzor,
mert a kolozsvári egyetemet Szegedre mentették át. Őt nevezték ki, mert Kolozsvárott
szerezte a diplomáját, és a kolozsvári gyűjtemények anyagát ő ismerte legjobban, mivel
harmadéves hallgatóként már demostrátori minőségben dolgozott folyamatosan doktorrá
avatásáig.
Egyetemi előadásain mindig zsúfoltak voltak a termek, és nagyon tisztelték. A
medikusok csak a vizsgán tudták meg, hogy az anatómia professzora micsoda kemény
ember! Fankfurtban német nyelven tartott előadást az anatómiai kongresszuson, utána
Svájcban megtekintette az anatómiai intézetek gyűjteményét, melyekről itthon számolt
be. Utána Párizs, Amszterdam, London következett. A nyugati egyetemeken aratott
elismerései, a hazai és külföldi orvosi szaklapokon át növelték itthoni hírnevét is.
Szűkebb körű hallgatósága előtt beszélt hitbeli tapasztalatairól is:
"Én Isten kegyelméből
nagy gyönyörűséggel kutathatok két világban, mert ha valaki nagyra becsüli a fizikai és
kémiai észleleteket, becsülje nagyra a lelki téren tett tapasztalatokat is. Ha valaki sokra
becsüli testét és a lelki élet tüneményeit, gondolja meg, hogy földi életünk egészét tekintve,
a vezető szerepet ebben is a lelkiek-szellemiek játsszák, mert testi életünk irányítása
kétség nélkül belső emberünktől függ. A természettudomány határán túl egy másik,
hasonlóan nagy világ kezdődik, ahol a mikroszkóp lencséivel vagy műszerekkel nem
boldogulunk, ott a hit szemei vezetnek az isteni kijelentések fényében. Ez a két világ
szomszédja egymásnak..."
Akkoriban, tavaszelőn az egyetemeken zsidóellenes tüntetések fordultak elő. A
főkolomposok nagy ordítozással vonultak be a tantermekbe, természetesen olyan fakultásokra,
ahol nem ismerték őket a tanárok. Ott addig lármáztak, amíg a tanár kiment a
teremből. Onnan egy nagygyűlésre mentek. Egy ilyen célú csapat betért a Kossuth Lajos
sugárúton az Anatómia Intézetbe. Az orvostanhallgatók boncolási gyakorlaton vettek
részt. Kiss professzor intézeti igazgató kiment a folyosóra, és felszólította a tüntetőket,
hogy ne zavarják az oktatást. Egyikük nagyon szemtelen lehetett, mert társaival ennek
ellenére a boncterem felé nyomult. A falon ott volt a tábla:
Bonctermekbe idegeneknek tilos a bemenet!
Ott azonban a professzor elállta az útjukat és szóváltás után "a
fehérköpenyes orvosprofesszor egy szabályos pofonnal késztette önmérsékletre a
*fő-bajtársat*."
Mindenesetre a tüntetők elvonultak. "Atyai dorgálásban" részesítette azt az
egyetemistát, akit a fajgyűlölet téves irányba sodort. Egyébként utólag kiderült, hogy
*fő-bajtárs* tartalékos zászlós és egyben joghallgató volt.
Azt beszélték a városban, hogy a
"méltóságos úr" némelyeknek
saját dolgozószobájában a Szentírást magyarázza.
Hamarosan megduplázódott a csoport, mert nemcsak medikusok vettek részt a
bibliaórákon. Szükségesnek érezte, hogy az értékes Ige-magyarázatokat közzétegye.
1931-től a budapesti Anatómiai Intézet igazgatója. 1932-ben megkapták a lapengedélyt, és
megjelent a kisméretű, tízoldalas könyvalakú füzet, a
"KEGYELEM és IGAZSÁG"
címlapján az idézet:
"A törvény Mózes által adatott,
a kegyelem és igazság pedig
Jézus
Krisztus által lett."
(Jn 1:17)
Évente megjelent tíz füzet egészen 1944-ig.
A kapott világosság egyre növekedett életében, és mindig népe és minden hívő javára
gyümölcsöztette. Nyíltan vallotta, hogy: "Társa vagyok mindazoknak,
akik félnek téged!" (Zsolt 119:63)
Kiállt az üldözöttekért. Pl. a második világháború vége felé 120
halálra ítélt testvér életét mentette meg, akiket személyesen nem is ismert.
A zsidóüldözések borzalmai között is mindent megtett, hogy segítsen rajtuk, nem törődve
azzal, hogy ez a kiállás részére is végzetes következményekkel járhat.
Ez az Ige állt az ágya fölött:
"Arról ismertük meg a szeretetet,
hogy Ő az életét adta
értünk;
mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket
a mi atyánkfiaiért."
(1Jn 3:16)
Népét és hazáját úgy is szolgálta, mint kiváló orvosprofesszor. Az őszinte megbecsülés
jeleként 1952-ben
Kossuth-díjat kapott.
1959-ben, hetvenedik születésnapján a
budapesti Anatómiai Intézetben, amelynek hosszú ideig vezetője és élete végéig
munkatársa volt, 50 éves szakmai szolgálatát és 30 éves professzori müködését
ünnepelték. Ott mondta el, hogy
"keresztyén szemléletemben a gyakorlati szociális eszme
és népünkhöz való ragaszkodás domináló, és örülök, hogy a mai autoritások ezt
megbecsüléssel és azzal a meggyőződéssel nézik, hogy rám mindig számíthatnak..." - ez
így is volt igaz, mert az Anatómiai Intézet keretén belül a kormány külön kutatórészleget
kivánt létesíteni, az ő személyéhez kötötten.
"Prof. dr. Kiss Ferenc igazi nagy tudományos felfedezése az alábbi közleményben olvasható
Kiss F, Láng A: Innervation of collageneous fibers: a kollagén rostok
beidegzése. Ideggyógyászati Szemle 7: 73-74. 1954., amit azóta számos elektronmikroszkópos és elektron-
immunhisztokémiai vizsgálat igazolt." (Prof. emeritus dr. med. habil. Csillik Bertalan)
A francia Tudományos Akadémiától két
kitüntetést kapott, az angol Orvosi Akadémia levelező tagjai közé választotta, a
Szovjetunióban pedig két hónapot töltött nagy megbecsülés mellett. Nyolc egyetemi
tankönyvet írt. Szentágothai Jánossal együtt készített Anatómiai Atlaszát tíznél több nyelvre
lefordították. Utazásai révén a fél világot bejárta,
mindenütt szolgált az Igével is. A
testvérek részére mindig volt ideje, de bármely vita esetén kizárólag a
Szentírást fogadta
el egyetlen tekintélynek. Az Ige szellemében munkálkodott azon, hogy létrehozzák a
Szabad Egyházak Szövetségét, és abban összefogják és segítsék a különböző evangéliumi
mozgalmakat.
Budapesten 1966. április 6-án a gyülekezetbe készült, amikor az Úr hazahívta. Készült
erre, mert többször mondta:
"Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat
elvégeztem, a hitet megtartottam."
(2Tim 4:7)
"Az igazak emléke áldott!"
Történeti Hivatal jelentése 1956-ban
Prof. dr. Tapolyai Mihályról és
Prof. dr. Kiss Ferencről
"Az én kezeim között halt meg Kiss Ferenc
professzor úr, miközben az intravénás
injekciót adtam. Engem hívtak, mert munkatársa voltam az orvosi kutatásban, a hit
szolgálatában, a zsidómentésben és nemzetközi képviseletében. Cikket is írtam róla International
Fellowship of Evangelical Student lapjában, amikor
meghalt. Életének
tanúja voltam. Szolgálatában egyik tanítványa."
Prof. Dr. Tapolyai Mihály
ideggyógyász, pszichiáter
Budapest