HITELES TÖRTÉNETEK
Varga István & Makai Rozália weblapján

"Higgy az Úr Jézus Krisztusban, s üdvözülsz, mind te, mind a te házad népe!"
(ApCsel 16:31)

Mihálovics Zoltán: "Légy örömmondó...!

Minden hívőnek van egy vagy több olyan "Igéje", amik kedvencnek mondhatóak. Ezek többnyire Isten ígéretei, vigasztaló bíztatásai közül valóak. Például a legáltalánosabb ilyen a "Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak, enyém vagy!" (Ézs 43:1b) De az ApCsel 16:31 is ide sorolható, noha igen sokan félre értik: "Higgy az Úr Jézus Krisztusban, s üdvözülsz, mind te, mind a te házad népe!" (A félreértés abban áll, hogy a megtért hívő az Úrhoz fordulásának "érdeméért" úgy gondolja (hiszi az "ígéret" alapján), hogy egész családját üdvözíti ezért az Úr. Holott arról van szó, hogy miképp a pogány börtönőr sincs kizárva az üdvösség lehetőségéből, amennyiben hisz Krisztusban, úgy ez a lehetőség családtagjaira is érvényes.



Van még jó-néhány "sarkalatos" Ige a Bibliában, különösen az Újszövetségben. Olyan is, ami felszólító módú. Ezeknél nem ritkán nagyfokú alázat, az "én"-nek teljes feladása szükséges, hogy azonosulni tudjunk velük, hiszen a (szabad) akaratos embernek a természete berzenkedik az azonnali, teljes engedelmességtől. Itt jut eszembe néhai Zimányi József lelkész megfogalmazása az angyalok példamutatásáról, amit a hívőknek is hasonlóan kellene végbevinni. A mennyei lények szófogadása ugyanis azonnal, örömmel, teljesen történik. Ilyen "felszólító módú" Ige többek között a "mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Krisztus Jézus által a ti javatokra." (1Thess 5:18) /Volt is olyan gyülekezet, ahol botrányt keltett az erről való bizonyságtételem/. Persze sok idő tellett el onnan kezdve, hogy először hallottam valakiről, aki mindenért (bosszantó kellemetlenségéért, bajban, bánatban) hálát ad - el addig, amíg megértettem és azonosultam is ezzel az Igével. Első hallásra az elmebajjal határosnak éreztem, ha valaki pl. a lekésett repülőgép alkalmával hálát ad Istennek. (Ekkor "természetesen" még nem ismertem Isten Igéjét, mint bősz katolikus. Annak mindenek feletti tekintélyét pedig el sem fogadtam akkoron...)
Aztán egyszer az Úr elültette a szívemben a Róma 8:28-at. Talán életem egyik aktuális, nagy gödrében voltam akkor - már nem emlékszem. De, mint mentőkötélbe kapaszkodtam ebbe, vagy Ő belém. Nem úgy, ahogy a fuldokló kétségbeesettek, hanem kézenfekvő megoldásként. És sok, megoldhatatlan, csüggesztő, jóvátehetetlen probléma, bűn nyomasztása szempillantás alatt eltűnt. Nem megértettem, hogy miként lesz (Derek Prince szerint "dolgozik össze") minden bú, baj, tragédia, pozitív élmény a javamra (utóbbinál aligha lenne érthetetlenség), de elhittem. Majd megint hosszú idő elteltével "belém akadt", kedvenc Igémmé vált a Filippi 4:4 "Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek!" Most, hogy ezeket, a sorokat rovom, tűnik fel az, hogy mindazok az Igék, amelyekről értekezem, nem alkalmiak, hanem állandó, folyamatos igényűek, akár megállapítások, kijelentések, akár felszólítások. Pál apostol jelen felszólítása annál is figyelemre méltóbb, hangsúlyosabb, mivel börtönben írta levelét. Hogy nem üres, kincstári optimizmus szólt belőle, abból is kitűnik, hogy másik alkalommal, hasonló helyzetben (megveretés után, kalodába zártan) Istent dicsőítő énekeket mond Barnabással egyetemben. Az sem kizárt, hogy az Úr ezzel az Igével kívánt figyelmeztetni. Az utcabeli gyerekek ugyanis (gondolom az ábrázatom kritikájaként) "famanus"-nak tituláltak, ahogy a fülembe visszajutott.



Kell-e mondani, hogy ez az Ige egy következő lépés a Róma 8:28 hitben való megéléséhez? Több mint rokonok! Nincs szó vigyorgásról, erőltetett mosolyról, hiszen ez álszent kétszínűség lenne. De a legnagyobb bánat, vagy fájdalom mellett/ellenére az arcon, a tekinteten meg kell jelennie az Úr iránti teljes bizalomnak, békének, a Hozzá tartozás romolhatatlan örömének.
Később - elképzelhetően Jób könyvének a tanulságaként is - már kezdtem érteni, nem csupán hinni ezeket az Igéket. És a hit "iskolájában" (talán mindennemű hoppá élmény nélkül) egyszer csak összeállt, teljessé lett bennem, visszatért a kiinduló ponthoz Isten "tanító köríve". Valahogy ekképp rögzíthetném, mintegy axiómaként:
1. Isten SZERETET.
2. Minden teremtményének jót akar
3. Ő a leghatalmasabb Úr, mindenek felett, ezért
4. Semmi sem történhet az Ő tudta, engedélye, vagy közvetlen akarata nélkül
5. Éppen ezért baj, bánat, betegség, stb. vagy az engedetlenségem "sanyarú gyümölcse", vagy valamiért az Ő "terelő kutyája" (Luther), ráébresztő "harang-félreverése"
6. Így hát nagyon is aktuális a "mindenekben hálát adni", mert
7. "Az Istent szeretőknek minden a javára dolgozik össze", ezért
8. "örüljetek az Úrban mindenkor!"




Kedves olvasó! Ha mindezzel egyetértesz, ha belátod az üzenet teljességét, bátorító igazságát, akkor a gyülekezeti ének soraival megegyezően, velem együtt Légy örömmondó, békekövet! Hirdesd: a Szabadító elközelgetett! Ámen, áldassék az Úr mindörökké!
Isteni visszajelzés: az Úr csodálatosan elpecsételte a fenti sorok tetszését, Szíve szerintiségét. Az történt ugyanis, hogy reggeli csendességem egyik epizódjaként olvasni szoktam egy-egy fejezetét Körpöly Kálmán, "Az áldott orvos közelében" című könyvecskéjének. Az elmúlt két napban ez, különböző okok miatt elmaradt. Ma reggel, február 14-én, vasárnap újra kézbe vettem. Most figyeltem fel rá, hogy az utolsó két fejezet van már csak a könyvből. S mit gondoltok, miről szól e kettő, mi a címük? Amit ma olvastam az így szól: "NEVETÉS KÖZBEN IS FÁJHAT A SZÍV..." (Péld 14:13a) Az utolsó pedig: "Mindenben hálát adjatok!" "MAGASZTALLAK URAM". Ennél frappánsabb, gyönyörűségesebb befejezése, illetve ráadása aligha lehetett volna elmélkedésemnek. Dicsőség érte az Örökkévalónak!



Mihálovics Zoltán: JÁRDA A VÍZEN



Mihálovics Zoltán: A NYELVEKEN SZÓLÁS

Imáddal érintsd meg a világot!

Mihálovics Zoltán: VAKSÁGAINK




Róla beszél fű, virág dalt halljuk.

KICSODA EZ? MIT TESZEL JÉZUSSAL?

"Jézus Krisztus tegnap, ma és örökké ugyanaz." (Zsid 13:8)

Jézus Krisztus él, és ma is gyógyít.

Ádámné Marika: Találkozásaim az élő Jézus Krisztussal


Gazdag István írásai, tanításai

Gazdag István: Néhány élmény betegekkel

 Szeretnéd életed vezetését átadni Jézus Krisztusnak?
Akár most itt is megteheted.