HITELES TÖRTÉNETEK
Makai Rozália gyermek- és családvédő
Dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Kórházakért Egyesület elnöke
Dr. Csiba Gábor szerint milliárdokat lehetne spórolni a
kórházak gyógyszerellátásánál, ha lédig kiszerelésben kaphatnák a gyógyszereket.
Ebből az eü. dolgozók bérét lehetne emelni. (MR)
2012.02.03., péntek 19:39
Havazás - Tiszti főorvos: listát készítettek az akut ellátásra szoruló betegekről
Minden megyében listát készítettek az akut ellátásra szoruló betegekről, így a művesekezelésben részesülőkről és a szülés előtt álló nőkről - mondta Paller Judit országos tiszti főorvos pénteken az MTI-nek. Mint mondta, ezeket a betegeket arra kérték, hogy menjenek a megyeszékhelyekre, illetve a kórházak közelében lévő városokba, hogy az időjárás alakulása ne hátráltassa biztonságos ellátásukat. Több beteget, illetve várandós nőt felvették a kórházak - tette hozzá Paller Judit. A rendkívüli időjárás, a hóhelyzet miatt várható egészségügyi kockázattal kapcsolatban a területileg illetékes megyei tiszti főorvosok és védelmi bizottságok meghozták a szükséges döntéseket. Készültségben áll a mentőszolgálat, és a gyógyszerellátástól a háziorvosok átcsoportosításáig minden területen felkészültek a rendkívüli helyzetre - hangsúlyozta az országos tiszti főorvos. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője pénteken az MTI-nek azt mondta: az Országos Mentőszolgálat készenlétbe helyezte mintegy 60 négykerék-meghajtású terepjáró mentőautóját, valamint mentőhelikoptereit. Domján László, az MH Összhaderőnemi Parancsnokságának parancsnoka elmondta: a Magyar Honvédség 600 katonával és 200 különleges gép- és harci járművel készült fel arra, hogy ha szükséges, segítséget nyújtson a hideg idő és a várható havazás miatt kialakuló esetleges veszélyhelyzetekben. (MTI)
2012.02.02.
"A gazdasági válság ellenére az egészségügy fejlődik" * Teljes cikk!
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szerencs mellett a térség további harminc településén élő közel ötvenezer embernek biztosít magasabb szintű járóbeteg-szakellátást a település rendelőintézetében megvalósult több mint 800 millió forintos beruházás, amelyet csütörtökön adtak át. Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára az átadón azt mondta: a gazdasági világválság ellenére az egészségügy fejlődik, korszerűsödik, erről jószerivel alig beszélünk, a gondokról annál többet. Az uniós forrásoknak, az Új Széchenyi Tervnek, a korábban indult fejlesztéseknek köszönhetően egyre többen gyógyulhatnak és dolgozhatnak ilyen korszerű körülmények között - közölte az államtitkár a szerencsi intézményre utalva. Mint mondta, az egészségügy legnagyobb baja, hogy hosszú éveken keresztül nem volt stratégiája. (MTI-fidesz.hu)
2011.12.30.
Az IKSZ üdvözli a szakállamtitkárság és a rezidensek bérrendezési tárgyalásait
A KDNP ifjúsági szervezete, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) üdvözli, hogy fordulat állt be a N e f m i egészségügyi államtitkársága és a Magyar Rezidens Szövetség viszonyában, és a felek megkezdték az érdemi tárgyalásokat az egészségügyi dolgozók bérének rendezéséről. Az ifjúsági szervezet az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében tudatta ezt. Kitértek arra, hogy az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal 2010-ben 1777, míg 2011-ben 1881 engedélyt állított ki külföldi munkavállalásokhoz. A 2012-ben meginduló bérrendezéstől elsősorban azt várják, hogy mérsékelje az egészségügyi dolgozók riasztó migrációs trendjét, és így elősegítse az orvosok és ápolók, közülük is kiemelten a fiatal pályakezdők itthon maradását - közölte az IKSZ, amely üdvözli, hogy "a nehéz gazdasági körülmények ellenére az egészségügyi államtitkárság mindent megtesz annak érdekében, hogy a kormányváltást követően katasztrofális állapotban átvett egészségügyi ellátórendszert rendbe tegye". Az IKSZ támogatásáról biztosítja a tárgyaló feleket, mert fontosnak tartja, hogy a munkavállaló fiatalok ne kényszerüljenek elhagyni hazájukat, és méltó megbecsülést kapjanak munkájukért - zárul a kommüniké. (MTI)
2011.12.30.
Fellélegezhet az egészségügy - egyelőre nem mondanak fel a rezidensek
A Magyar Rezidens Szövetség úgy döntött, hogy átmenetileg három hónapra felfüggeszti a letétbe helyezett felmondólevelek élesítését - jelentette be Papp Magor, a szövetség elnöke. Papp Magor elmondta, Szócska Miklós egészségügyi államtitkártól előző nap érdemi ajánlatot kaptak, de a felmondólevelek későbbi aktiválását a tárgyalások eredményességétől teszik függővé. A szövetség elnöke szólt arról is, hogy a Magyar Orvosok Szövetsége által meghirdetett, az önkéntes túlmunka visszamondásáról szóló akció ettől függetlenül továbbra is érvényben marad. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a jövő héten tárgyalássorozatot kezd az ágazati intézményvezetőkkel, szakmai szervezetekkel és a beszállítókkal arról, hogy az ágazatban rendelkezésre álló több mint 30 milliárd forintot hogyan tudnák a leghatékonyabban felhasználni. Szócska Miklós azt mondta: az előző nap bejelentett 27 milliárdos konszolidációnak köszönhetően az intézmények végre kikerültek az adósságcsapdából, ami teljesen új helyzetet eredményezett. Az államtitkár megköszönte a szakmai szervezetek "bölcs belátását" - utalva ezzel arra, hogy a Magyar Rezidens Szövetség pénteken úgy döntött, három hónapra átmenetileg nem élesítik a letétbe helyezett felmondóleveleiket. Az államtitkár hozzátette: bízik benne, hogy a Magyar Orvosok Szövetségére is hatással lesznek a történtek. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke csütörtökön arról beszélt, hogy a felmondólevelek és nyilatkozatok aktiválására mind ágazati, mind intézményi szinten több forgatókönyvvel is készülnek; a konkrét számok ismeretében megteszik a szükséges lépéseket. (MTI)
2011.12.29.
Szócska: 27 milliárdos támogatás az egészségügyi szolgáltatóknak
Az év végéig összesen 27 milliárd forintos konszolidációs támogatásban részesülnek állami egészségügyi intézmények, hogy csökkenthessék lejárt szállítói tartozásaikat - jelentette be Szócska Miklós egészségügyi államtitkár csütörtökön Budapesten. Szócska Miklós sajtótájékoztatóján hozzátette: ez azt jelenti, hogy az egészségügyi szolgáltatók "tiszta lappal indulhatnak" jövőre, és az intézkedés hozzájárul a munkahelyek megtartásához, a bérek rendezéséhez. Közlése szerint azáltal, hogy az intézmények megszabadulnak a késedelmi kamatok és a tartozások átütemezésének költségeitől, a jövőben többet foglalkozhatnak majd emberierőforrás-fejlesztéssel. Mint hozzátette, a rendszer átszervezése a jövő évben meghozza majd gyümölcsét, a jövő év szlogenje az lesz: "mindent a bérekre". Az egészségbiztosítási alap egyenlegjavulásából származó 27 milliárd forintot az Országos Egészségbiztosítás Pénztár (OEP) december 31-ig utalja át az intézményeknek, amelyek lejelentett teljesítményeik alapján arányosan részesülhetnek a forrásból. Szócska Miklós kiemelte, a mostani intézkedéssel együtt az elmúlt időszakban már összesen 64,1 milliárd forint került az egészségügyi ágazatba. Cserháti Péter helyettes államtitkár kifejtette: a közelmúltban bejelentett úgynevezett kasszasöprés eredményeként 21 milliárd forintot osztottak szét az ágazatban. További fél-fél milliárd forint jutott a mentőszolgálatnak, a gyógyszerhiány rendezésére, és 3,5 milliárd érkezett a háziorvosi ellátásba. Emellett a központi költségvetés terhére 6 milliárd forintot fordítottak a Honvédkórház fejlesztésére. Mindezeken felül a népegészségügyi termékadó korábbi 3,4 milliárdos bevétele kiegészült 2,2 milliárd forinttal. Így az összesen már 5,6 milliárd forintos forrásból nem 42 ezer, hanem 69 ezer dolgozó kaphat körülbelül háromhavi pótlékot - tette hozzá. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke azt mondta: az összességében több mint hatvanmilliárd forintos konszolidációval sikerült megőrizni az intézmények stabilitását, a betegellátás biztonságát. Ezáltal a jövőben minden területen a humán erőforrás megtartására tudnak majd koncentrálni – tette hozzá. Kitért arra: a felmondólevelek és nyilatkozatok aktiválódására mind ágazati, mind intézményi szinten több forgatókönyvvel is készülnek; a konkrét számok ismeretében megteszik a szükséges lépéseket. Mint kifejtette, jelenleg még nem tudják, hogy az egyes intézményeknél hány felmondás várható, illetve milyen arányban utasítják vissza a dolgozók az önként vállalt túlmunkát. Kiemelte, hogy vannak prioritások, ilyen a sürgősségi ellátás, amelyet mindenképpen biztosítani kell. Viszont ha ezek a kollégák valóban úgy döntenek, hogy kilépnek a rendszerből, akkor a megmaradó forrásokból kell megszervezni az ellátást – ismertette Rácz Jenő. Szócska Miklós azt mondta, az egészségügyi ágazat és az intézmények továbbra is bíznak abban, hogy a letétbe helyezett felmondóleveleket a dolgozók nem érvényesítik. Mindenesetre a kormány szerdán határozatot hozott arról, hogy készüljön egy akcióterv az esetleges ellátási zavarok megelőzésére, illetve kiküszöbölésre. Az államtitkár hangsúlyozta: egy gazdasági válság közepette nem lehet garanciát vállalni arra, hogy mi lesz holnapután. A kormány ugyanakkor továbbra is elkötelezett az egészségügy megmentése iránt; érdekük, hogy a következő fél évben rendbe tegyék az ágazatot – tette hozzá Szócska Miklós. Az államtitkár ismét emlékeztetett arra, hogy az idén indított rezidensi ösztöndíjprogramban 600 szakorvosjelölt és 16 szakgyógyszerész-jelölt kaphat képzésének idején havi százezer forintos támogatást. Az államtitkár azt mondta, ezzel teljesítette vállalását, nem úgy, mint a rezidensek, akiknek az akciójában információi szerint még csak mintegy 2500 felmondólevél gyűjt össze, holott az általuk kitűzött cél 3000 volt. A sajtótájékoztatón megjelent a Magyar Rezidens Szövetség néhány vezetője, köztük Papp Magor, a szövetség elnöke is. (MTI-fidesz.hu)
2011.12.29.
Rezidensszövetség: megfontolandó ajánlatot kapott az orvostársadalom
A teljes orvostársadalmat érintő alapbérrendezésre vonatkozó ajánlatot kaptak a Magyar Rezidens Szövetség vezetői csütörtökön Szócska Miklós egészségügyi államtitkártól. Ezt Papp Magor, a rezidensszövetség elnöke jelentette be a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban folytatott, több mint háromórás egyeztetés után. Mint elmondta, a következő órákban konzultálni fognak a kollégáikkal a felmondóleveles akciójuk további menetét illetően, és hamarosan a közvéleményt is tájékoztatni fogják döntésükről. Az államtitkár által felvázolt bérrendezésről Papp Magor részleteket nem árult el, csak annyit közölt: érdemi bérrendezési folyamat megkezdése került kilátásba 2012-re, s "ez ad okot a megfontolásra és a tárgyalásra". Papp Magor azt mondta: több mint 2500 kollégájuk csatlakozásáról van szó, így nagyon sok háttérkonzultációra van szükség; ha kell, a következő 36 órában a rezidensszövetség teljes állománya ezen dolgozik majd, hiszen az az érdekük, hogy megegyezés szülessen. "Egyelőre semmi nem dőlt el, de előrelépés történt, hogy az ágazat humánerőforrás-katasztrófáját megállítsák" - fogalmazott. A rezidensszövetség felmondóleveles akciója meghirdetésekor azt tűzték ki célul, hogy az orvosok átlagbére érje el a nemzetgazdasági átlagbér háromszorosát; a kezdő orvosoknak nettó kétszázezer, míg a szakorvosoknak nettó háromszázezer forintos bért, illetve a teljes orvostársadalom számára lépcsőzetes béremelést kértek. Papp Magor csütörtökön az újságíróknak nem árulta el, hogy ezekhez az összegekhez hasonló ajánlatot kapott-e, csak annyit mondott, "jelentős bérrendezésre" van kilátás. Kérdésre válaszolva közölte: jelenleg úgy látják, a bérrendezés forrásai is megvannak. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke váratlanul jelent meg a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban, ahol Szócska Miklós államtitkár épp azt jelentette be: az év végéig összesen 27 milliárd forintos konszolidációs támogatásban részesülnek az állami egészségügyi intézmények, hogy csökkenthessék lejárt szállítói tartozásaikat. Ennek kapcsán Papp Magor újságíróknak azt mondta: a magyar kormányoknak az ágazatban dolgozókkal szemben immár több évtizedes "adósságállományuk van" amiatt, hogy ilyen alacsony bérek alakultak ki. Hozzátette, az orvosmigráció 2011-ben újabb csúcsot döntött, csaknem 1200-an igényeltek külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt, így kardinális kérdés, hogy az orvosok teljes rétegének a bérrendezése 2012-ben megkezdődhet-e. Papp Magor kiemelte: főorvosok, professzorok, docensek csatlakoztak a fiatal orvosok akciójához, és teljes munkacsoportok állnak fel annak érdekében, hogy a dolgozók itthon maradásáért küzdjenek. "Olyan történelmi összefogás jött létre az orvostársadalomban, amelyre Magyarországon még nem volt példa" - fogalmazott a rezidensszövetség elnöke. A szervezet hivatalosan december 30-ig, vagyis péntekig gyűjti a felmondóleveleket annak érdekében, hogy a kormányzat mielőbb tegyen érdemi lépéseket az ágazatban dolgozók anyagi és munkakörülményeinek a javítása érdekében. A december eleji adatok alapján már több mint 2500-an csatlakoztak az akciójukhoz. Ezzel párhuzamosan a Magyar Orvosok Szövetsége is elindított egy külön akciót, ennek keretében az orvosok aláírnak egy nyilatkozatot arról, hogy januártól nem vállalnak önként túlmunkát. Ehhez az akcióhoz az Alapellátó Orvosok Szövetsége is csatlakozott. Szerdán Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője bejelentette: Orbán Viktor kormányfő akcióterv kidolgozására utasította Navracsics Tibor közigazgatási és Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztert arra az esetre, ha a letétbe helyezett felmondólevelek "aktiválódnak". Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke csütörtökön azt mondta, hogy a felmondólevelek és nyilatkozatok aktiválására mind ágazati, mind intézményi szinten több forgatókönyvvel is készülnek; a konkrét számok ismeretében megteszik a szükséges lépéseket. Szócska Miklós közölte: az egészségügyi ágazat és az intézmények továbbra is bíznak abban, hogy a letétbe helyezett felmondóleveleket a dolgozók nem érvényesítik. (MTI)
2011.12.27.
Rezidensek: napokon belül megbénulhat a magyar egészségügy?
A rezidensszövetség elnöke még bízik abban, hogy év végéig megállapodnak a kormányzattal. Még három napig működik a Magyar Rezidensszövetség visszaszámláló órája. Papp Magor, a szövetség elnöke még bízik benne, hogy ebben a három napban még lesz változás, ellenkező esetben életbe lép két és fél ezer orvos felmondó levele. A fő kérdés, hogy a kormányzat számára fontos-e a magyar egészségügy, lát-e az itt dolgozókban perspektívát - fogalmazott a Kossuth Rádió reggeli műsorában Papp Magor. Hozzátette: szeretnék megakadályozni az ágazat spontán összeomlását, hiszen évente több mint ezer orvos adja fel a küzdelmet és költözik külföldre. A kezdeményezésben nincs politika, össztársadalmi érdekről van szó, kormányzattól függetlenül régóta mostoha helyzetben van az egészségügy - hangsúlyozta a rezidensszövetség elnöke, aki bízik a megegyezésben, amellyel reményei szerint orvosokat lehet itthon tartani. (Forrás: Kossuth Rádió)
2011.12.19.
Réthelyi fia nem helyezett letétbe felmondási nyilatkozatot
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter egyetlen családtagja sem helyezett letétbe semmilyen felmondási nyilatkozatot - közölte a tárca vasárnap. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közleményben reagált Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnökének pénteki sajtótájékoztatóján elhangzottakra, miszerint megértik azokat a kollégákat, akik megegyezés híján felállnak, köztük Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter fiát is, aki 2012-ben "az egészségügy reménytelen helyzete miatt ugyanerre a lépésre készül". Ha ilyen prominens szereplők is az ellátórendszer elhagyására készülnek, akkor a többi kollégától miként várják el, hogy ne tegyék ugyanezt - tette fel a kérdést Papp Magor. A Nefmi azt írta: Réthelyi Miklós megdöbbenéssel értesült arról, hogy fiát, Papp Magor "saját politikai céljainak elérésére, az egészségügy helyzete körüli öncélú hangulatkeltésre használja fel". A miniszter az "alaptalan és rosszindulatú állításokat" visszautasítja - hangsúlyozta a Nefmi, hozzátéve: "a tények tisztelete alapvető elvárás az orvosi hivatás gyakorlóitól, s remélhetőleg ettől az érdekvédők sem függetlenítik magukat". Papp Magor pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az "Élhető magyar egészségügyért" mozgalmukban gyűjtött felmondólevelek december elején már a 2500-at is meghaladták. Ez azt jelenti, hogy ha a következő két hétben nem történnek érdemi intézkedések az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, és elsősorban anyagi helyzetük rendezése érdekében, akkor ezek a felmondólevelek aktiválódni fognak. (MTI-fidesz.hu)
2011.12.03.
3,4 milliárdos bérkiegészítés az egészségügyi dolgozóknak
A kormány kedden megjelent határozata alapján közel 42 ezer, "frontvonalban" dolgozó egészségügyi alkalmazott kap többletpénzt, amelynek bértömege 3,4 milliárd forint. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága azt közölte az MTI-vel, hogy a pótlékalap csaknem háromhavi összegének megfelelő egyszeri juttatást - bruttó 21.600, 72.000, illetve 90.000 forintot - kapnak a jogszabály alapján pótlékra jogosult egészségügyi dolgozók az idén befolyt népegészségügyi termékadóból, közismert nevén a "chipsadóból". Az egyszeri kifizetés a költségvetési intézményeknél közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak mellett valamennyi, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szolgáltatást nyújtó intézmény (egyházi, civil gazdasági társaságok) dolgozóját, a büntetés-végrehajtási intézmények kórházainak hivatásos egészségügyi dolgozóit, és a Magyar Honvédség egészségügyi beosztású katonáit is érinti - írták. A részmunkaidőben foglalkoztatottak arányos kifizetésben részesülnek - tették hozzá. A támogatás összegét a Magyar Államkincstár legkésőbb 2011. december 16-ig folyósítja, amellyel az egészségügyi szolgáltatónak legkésőbb 2012. január 31-ig kell elszámolnia. Cserháti Péter, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára november végén jelentette be, hogy egyszeri kifizetésként decemberben háromhavi pótléknak megfelelő összeget kapnak az egészségügyben, elsősorban a sürgősségi területen dolgozók. (MTI-fidesz.hu)
2011.12.01.
Ennyit kapnak a magyar, a szlovák és a cseh orvosok
Az egészségügyiek javadalmazását vizsgáló internetes felmérés szerint a magyarországi orvosok lényegesen kevesebbet keresnek, mint szlovákiai és csehországi kollégáik. Mennyit keresnek a visegrádi országban dolgozó orvosok? - erről készített nemrégiben összehasonlító adatsort a Workania.hu. Ficza János, az állásközvetítő honlap szóvivője a 180 percben elmondta, egy internetes bérfelmérés segítségével hasonlították össze a magyar, valamint a cseh és szlovák egészségügyi béreket. Az orvosokat tekintve Magyarországon jött ki a legalacsonyabb havi bruttó átlagbér, ami 214 ezer forint. Szlovákiában ennél harmadával többet keresnek az orvosok, Csehországban pedig további tíz százalékkal többet visznek haza. A teljes egészségügyre vonatkozóan szintén Magyarországon mérték a legalacsonyabb bért, 156 ezer 500 forintot. A szlovákiai ágazati dolgozók ennél huszonöt százalékkal többet keresnek. Az egyes pozíciókat tekintve Magyarországon a legkevesebbet a gondozók, ápolók kapják, körülbelül 100 ezer forint körüli összeget. Az egészségügyi asszisztensek például 125 ezer forintot, a mentőtisztek 159 ezer forintot kapnak, de a nővérek bére is nagyon alacsony, ők 128 ezer 700 forintot keresnek átlagosan - mondta el Ficza János a 180 percben. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke egy szerdai interjúban arról beszélt, hogy első lépcsőben egy 100 ezer forintos általános béremelést szeretnének mind a 28 ezer hazai orvosnak. A rezidenseknek nettó 200, a szakorvosoknak nettó 220-300 ezer forintos bért tartanak elégségesnek. (Kossuth Rádió)
2011.11.24.
Hangsúlyos szerepet kap az addiktológiai ellátás * Teljes cikk itt!
Az új szemléletű egészségügyben nem elsősorban a hatékonyabb betegellátás, hanem az egészség fokozottabb védelme áll a középpontban, és ebben hangsúlyos szerep vár a függőségek megelőzésére és kezelésére szolgáló addiktológiára is - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter csütörtökön Siófokon. "Tisztában vagyok vele, hogy a szakma működési körülményei messze nem ideálisak" - kezdte beszédét a miniszter a Magyar Addiktológiai Társaság VIII. országos kongresszusán. A szombatig tartó tanácskozáson mások mellett pszichiáterek és szenvedélybetegekkel foglalkozó szakemberek vesznek részt.
2011.11.19.
Tízmilliós autó azonnal: így élnek a magyar orvosok Svédországban
Sokkal több a szabadság: télen-nyáron egy-egy hónap - mondja egy Finnországban dolgozó ápolónő. Egyre több orvos lép ki a magyar egészségügyből és megy külföldre dolgozni a jobb munkakörülmények miatt. A célországok között gyakran szerepelnek skandináv államok is. A lehetőségek szinte összehasonlíthatatlanok - derült ki a Kossuth Rádió Szombat reggel című műsorából. Nagy Szabolcs, altatóorvos Szekszárdon dolgozott, mielőtt Svédországban vállalt volna munkát. "Két kislányunkkal albérletben laktunk, egy nyolcadik emeleti 53 négyzetméteres lakásban, és egy 12 éves autót tartottunk fenn a feleségemmel. A bankszámlámon eközben hónapról hónapra nagyobb volt a tartozás" - kezdte. "Amint letelt a próbaidő Svédországban, kineveztek főorvossá, az ennek megfelelő fizetéssel. Azonnal elmentem a bankba és önerő nélkül vehettem egy tízmilliós autót ötéves futamidővel. Néhány éven belül építkezni tudunk, vagy házat vehetünk" - vázolta fel a különbséget Nagy Szabolcs, megjegyezve azt is: Svédországban nincs paraszolvencia. "Ha valaki elfogadna hálapénzt, azonnal búcsúzhatna nemcsak a kórháztól, hanem vendégorvosként az országtól is". A főorvos hosszú távra tervez, mint mondja, legalább tíz évre. "Ha azonban a gyerekek úgy érzik, hogy itt a jövőjük, akkor maradunk nyugdíjig is". Brányi Nóra diplomás ápolónő Finnországban dolgozik. Miután januárban letette a nyelvvizsgát, ápolói munkát kapott, ugyanazokat a feladatok látja el, mint a finnek. "Telefonokat fogadok, betegeket veszek fel, gyógyszerelek. Otthon a magánszférában dolgoztam, az akkori fizetésemnek a kétszeresét keresem, ráadásul sokkal nyugodtabb körülmények között. Nincs az rohanás, nincs az a sietés" - fogalmazott. Brányi Nóra kiemelte: a személyzet létszáma is elegendő. "Az osztályon 46 betegre délelőttös műszakban nyolc plusz négy ápoló jut. Van időnk enni, kávézni, pihenni, nem úgy, mint otthon. És sokkal több a szabadság: télen-nyáron egy-egy hónap, továbbá minden ledolgozott hónap után jár két nap, amit gyűjteni lehet. Tudunk pihenni - mondja az ápolónő, majd kérdésre válaszolva kijelenti: a magyar egészségügyben semmiképp nem szeretne már dolgozni. (www.hirado.hu)
2011.11.16.
Bérfejlesztés az egészségügyben több mint 40 milliárdból
A népegészségügyi termékadóból befolyó három milliárd forintot még idén megkapják az egészségügy első vonalában dolgozók bérpótlékként - jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában. Szócska Miklós közölte: ha minden a tervek szerint alakul, jövőre 40 milliárd forintot meghaladó forrást mozgatnak meg a bérekre. A népegészségügyi termékadóból idén három milliárd, jövőre pedig 15 milliárd forintos bevételt vár a kormány, aminek a jelentős részét az egészségügyben dolgozók pótlékainak emelésére kívánnak fordítani - közölte az InfoRádió Aréna című műsorában Szócska Miklós. Az egészségügyért felelős államtitkár kifejtette: az idei évre vonatkozó összeget egyben fizetik ki, várhatóan decemberben, ennek a módjait már vizsgálják a tárcánál, míg jövőre duplájára emelik a pótlékot. Ebből az egészségügy első vonalában dolgozók, vagyis az ügyelők, a három műszakban dolgozók, a veszélyesebb szakmákat űzők részesülnek - tette hozzá. Jövőre a forrásteremtés átgondolása mentén 15 milliárd forint kiváltja a korábbi évek költségvetési támogatását. December végére, január elejére írják ki az ösztöndíjprogramokat, amelyek már a szakorvosok, szakdolgozók támogatását is tartalmazzák, ez 9 milliárd forintos tételt jelent - hangsúlyozta az államtitkár, és beszélt arról is, hogy a foglalkoztatási támogatásra uniós forrásból 6,5 milliárd áll rendelkezésre az intézmények számára. Szócska Miklós kiemelte, hogy nem hobbiból kezdett az átalakításokba, hanem azért, hogy céltudatos, apró munkával előbányássza a tartalékokat, amiket a bérekbe lehet forgatni. Úgy próbálják meg a többletforrásokat a rendszerbe juttatni, hogy annak valamilyen járulékos hatása legyen - közölte az államtitkár, aki összegezve azt mondta, hogy jövőre 40 milliárd forintot meghaladó forrás tud mozogni a bérekben. (MTI-fidesz.hu)
2011.10.20.
Szócska: Nem szűnnek meg intézmények
A népegészségügyi termékadóból befolyó 15 milliárdot bérfejlesztésre fordítják az egészségügyben. Az ellátórendszer korszerűsítése és állami kézbe vétele nem jelenti kórházak megszüntetését, funkcióváltásra azonban szükség lesz - mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában az egészségügyi államtitkár. Szakértők szerint 40-60 milliárd forintnyi forrásra lenne szüksége az ágazatnak, a fogyasztást terhelő csipszadóból azonban legfeljebb 15 milliárd forint folyik be, ezt az összeget mi a bérekbe, pótlékrendszerbe, vagy egyéb ösztönzőkbe kívánjuk tenni - jelentette ki Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Beszélt arról is: a kórházak állami kézbe vételére azért van szükség, hogy a méretgazdaságosság lehetőségeit kihasználjuk. Minden egyes forintért meg fogunk küzdeni, és nem fogunk kompromisszumokat kötni a szerződések átvizsgálásakor, s ami itt felszabadul, azt szintén visszaforgatjuk a bérekbe. Hangsúlyozta: az nem állapot, hogy Budapest 12 fekvőbeteg-intézménye külön szerzi be a gyógyszert, mert az evidens, ha együtt csinálnák, árelőnyt tudnának elérni. Minden egyes forint, amit így kidobunk az ablakon, azt elvonjuk az ápolóktól és az orvosoktól - fogalmazott Szócska Miklós. Arra a kérdésre, hogy terveznek-e bezárni kórházakat, azt válaszolta: minél inkább közel kell vinni a járóbeteg-ellátásokat, az egynapos ellátásokat a betegekhez, és csak az menjen kórházba, akinek oda kell mennie. Nem szűnnek meg az intézmények, de lesz olyan, amelyik funkciót vált, jelenleg ugyanis az egészségügyben legalább négyezer ágyon szociális gondozás zajlik. A rezidensek kapták a legjobb falatot - fogalmazott az államtitkár annak kapcsán, hogy ösztöndíjprogramot indítottak számukra, ami immár betelt. A programot néhány éven belül a rezidensi rendszer egészére tervezik kiterjeszteni - mondta Szócska, hozzáfűzve: a háziorvosoknak nemcsak a megélhetés, hanem az elöregedés is probléma. Leszögezte: az egészségügy sorsa azon múlik, hogy a gazdasági válság közepette ki tudnak-e tartani az orvosok az állampolgárok érdekében. (hirado.hu-fidesz.hu)
2011.09.23.
Komplex rehabilitációs program indul Szegeden
Agyvérzésen átesett betegek számára az országban egyedülálló rehabilitációs program indul a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). A páciensek számára az állami tulajdonú SZEFO Zrt. biztosít munkaterápiás lehetőséget - közölte Szabó Gábor rektor pénteken a csongrádi megyeszékhelyen. Az együttműködés célja, hogy az agyvérzés következtében korlátozott beszédképességgel - afáziás betegséggel - élő emberek segítséget kapjanak kommunikációs képességük rehabilitációjához, s ezzel sokuk számára ismét megnyílhasson az út a munka világába - mondta a sajtótájékoztatón a professzor. A betegek rehabilitációjában az SZTE Neurológiai Klinikájának szakemberei mellett közreműködnek a bölcsészettudományi karon dolgozó pszichológus és nyelvész kutatók, és abba bekapcsolódnak a cég szakemberei is - tette hozzá az akadémikus. Szabó Gábor tájékoztatása szerint az SZTE klinikai központjának fontos feladata a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációja, az intézmény a közelmúltban több mint 600 millió forintos pályázati támogatást nyert el egy komplex rehabilitációs program kidolgozására. Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára elmondta: az orvosi rehabilitáció célja, hogy a kezelés eredményeként a páciensek lehetőség szerint munkahelyen dolgozva, más emberek között éljék tovább életüket, ez nemcsak az egyén érdeke, hanem az egész társadalom szempontjából fontos. A SZEFO Zrt. anyagi támogatásának köszönhetően a kutatási program eredményei az egyetem orvos- és nyelvtudományi doktori iskolájának speciális képzéseiben is megjelennek. Kiss Sándor Csaba, az elmúlt években nettó 1,5 milliárd forintos műszaki fejlesztést végrehajtó cég elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a társaság alkalmazottjainak mintegy 70 százaléka megváltozott munkaképességű dolgozó. Az alkalmazottak valóságos piacra dolgozó termelőtevékenységben vesznek részt, a cég idei évre tervezett mintegy egymilliárd forintos forgalmának döntő hányada exportbevétel. A szakember reálisnak látja, hogy évente tíz-tizenkét, agyvérzést követő rehabilitáción átesett munkavállaló kapcsolódjon be a cég tevékenységébe. (MTI-fidesz.hu)
2011.07.13.
/Forrás: Korom András - Délmagyarország napilap/
Meglepő módon küzd az allergia ellen a vásárhelyi Csanki István. Megeszi a parlagfüvet. Dániában hallott először a módszerről, ami nála is bevált. Ma már tünetmentes. A kutyaharapást szőrével közmondást tartja igaznak a vásárhelyi Csanki István, aki meglepő módszerrel küzd az allergia ellen: a legveszélyesebb allergén növény, a parlagfű friss hajtásait eszi, de szárítva, kapszulába csomagolva is kedveli.
- Sokáig éltem Dániában, s ott hallottam először, hogy többen a parlagfű friss, fiatal hajtásait fogyasztják. Nagyon meglepett a dolog, hiszen idehaza mást se hallunk, minthogy a növény pollenje millióknak okoz allergiát, ezért tűzzel-vassal irtani kell. Dániában ráadásul nincs is annyi belőle, mint idehaza, így ott csemegének tekintik - mondta a vásárhelyi férfi.
Csanki István itthon kóstolta meg először a növényt, miután alaposan tájékozódott az ügyben az interneten. Ott látta, hogy a parlagfű friss hajtásaiban még fellelhetők a növény hatóanyagai.
- Kétkedve fogadta a családom, hogy van valamilyen hatása, de aztán megbizonyosodtak róla. Amióta ezt eszem, nincs allergiám, ráadásul már követőim is akadtak. A szomszédaim szintén megkóstolták, s az ő allergiás panaszaik is megszűntek. A friss hajtások elfogyasztása után mintegy húsz perccel úgy érzem magam, mintha kávét vagy energiaitalt ittam volna. Feldobott állapotban vagyok - tette hozzá.
Csanki István - aki a járművek okozta szennyeződések miatt nem tanácsolja, hogy valaki az út szélén növő parlagfüvet kóstolja meg - a saját udvarában termesztett növényeket eszi. Mivel a kis ültetvényt a jogszabályok szerint el kell pusztítania, a parlagfű egy részét megszárítja, kapszulában tárolja, s úgy fogyasztja.
Jó, ha nem kell gyógyszert szednünk, ha van természetes gyógymód! (MR)
2011.05.27.
Ősszel új rend lehet a szerencsejáték szektorban
A tervek szerint a fix összegű teher kisebb mértékű növelése mellett a fogalommal arányos új adót is kivetnének a félkarú rablókra. Lázár János frakcióvezető szerint az állam eddig túlságosan elnéző volt a szerencsejáték szektorral. Az állam eddig nagyon lazán kezelte a szerencsejáték szektoron belül a pénznyerő automaták és az online szerencsejátékok területét, éppen ezért biztos, hogy ezek adóztatásában lesz változás a közeljövőben - mondta a Népszabadságnak Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. A baloldali lap korábban arról írt, hogy a tervek szerint a jelenlegi, gépenként havi százezer forintos játékadót 500 ezer forintra emelnék. Lázár Jánostól azonban arról tájékoztatott, hogy a legújabb elképzelés szerint a havi 100 ezer forintos tételt megemelnék ugyan, de nem az említett félmillióra, emellett ugyanakkor a gépek forgalma után az üzemeltetőnek még további befizetési kötelezettsége lenne. Lázár János elmondta azt is, hogy az NGM-ben az egész szerencsejáték szektor átvilágítása zajlik, amely immár belátható időn belül véget érhet, mely kiterjed az online ágazatra is. Az utóbbi kapcsán a frakcióvezető megjegyezte, hogy a hazai piacon található szolgáltatókkal megbeszélések folynak. Lázár János úgy fogalmazott: amennyiben az említett vizsgálat lezárul az NGM-ben, akkor már ősszel az új rend szerint működhetnek a pénznyerő gépek és e szerint kínálhatják szolgáltatásaikat a on-line játékok. (nol.hu-fidesz.hu)
JELZÁLOG A HÁZON NYERŐAUTOMATÁK HATÁSA
2011.05.16.
Új botrányok a pszichiátrián Kiskunhalason
Csuklótáji töréssel szállítottak kórházba egy beteget a múlt héten a kiskunhalasi pszichiátriáról - tudta meg a Magyar Nemzet. A rendőrség súlyos testi sértés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomoz. Információk szerint az eset azon az osztályon történt, amelynek két alkalmazottja tavaly januárban feljelentést tett kollégái ellen, mert azok több alkalommal brutálisan megvertek betegeket, homoszexuális erőszakot követtek el kezelteken; az ügyben azóta bírósági eljárás zajlik. Ezen az osztályon a napokban tűz ütött ki, amikor az egyik beteg felgyújtotta ágyát. Több ügyben folyik nyomozás a pszichiátriai intézetben történtek miatt, ezek közül az egyik kiterjed az intézet által évente lebonyolított nyaraltatásokra, amelyek elszámolása a gyanú szerint nem volt szabályos. Vizsgálják még a foglalkoztató építésének körülményeit és az intézet területén történt fakivágást is. Magánokirat-hamisítás, csalás és vesztegetés miatt már eddig is folyt nyomozás Kiskunhalason - részletek a Magyar Nemzet hétfői számában. (da)
2011.02.08.
1500 milliárdos piac nyílhat meg hazánkban
Az elmúlt évben négyszer annyian vettek igénybe valamilyen magán egészségügyi szolgáltatást, mint korábban - a többi között ezt állapította meg a Gfk Hungária és a Tárki közös felmérése. A piackutatók emiatt arra számítanak, hogy a jövőben mintegy 1500 milliárdos piac nyílhat meg Magyarországon. Szakemberek szerint a fogászat után most elsősorban a szülészet-nőgyógyászat területén áramolhat be a magántőke. Egy friss felmérés szerint a magyarok 1500 milliárd forintot költenek saját zsebből az egészségükre. Nagyjából ennyit költ az állam is az egészségügyre. Lantos Zoltán, a Gfk Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója elmondta: azt jósolják, hogy 10-15 év alatt az egészségcélú költések megduplázódnak, ugyanis mostani költéseinknek egy jelentős részét ilyen céllal fogjuk elkölteni, megfontoljuk, hogy egészséges-e az adott termék vagy nem. A szülészetről-nőgyógyászatról beszélt az OTP volt vezérigazgató-helyettese, akinek ma már egészségügyi befektetései is vannak. Lantos Csaba szerint a szülész-nőgyógyászoknak ugyanúgy vállalkozóvá kellene válniuk, mint a fogorvosoknak. Lantos Csaba úgy véli: a rendszer ezzel fehéredne, mivel manapság hálapénzt adunk, magánrendelésekért fizetünk - adott esetben nem feltétlenül ellenőrzött módon. Hozzátette: hogyha minden szülész- nőgyógyász vállalkozó lenne, vélhetően emelkedne az adóbevétel is. Réthelyi Miklós korábban úgy fogalmazott: "a kikényszerített hálapénz egyszerűen nem egyeztethető össze az orvosi hivatással". A nemzeti erőforrás miniszter a kormányváltás után néhány hónappal emelte fel szavát a hálapénz ellen, etikátlannak nevezve, ha egy szülészorvos előre pénzt kér a kismamától. A tárcavezető akkor azt mondta: lehetne szigorítani, de elismerte, hogy a szigorúbb szabályok betartatása nehézségekbe ütközne. (pr) hírTV
2011.01.31.
Megmenekülhet a fővárosi egészségügy
"Leveszünk a napirendről minden, a budapesti egészségügy átalakítását érintő előterjesztést, amíg meg nem állapodunk a kormány képviselőivel, végső soron Orbán Viktor miniszterelnökkel a kórházak finanszírozásáról" - fogalmazott a lapnak Tarlós István. A Budapesten a korábbi összevonások után egyedüliként működő Heim Pál Gyermekkórház, az egykori országos baleseti intézettel az előző ciklusban összeolvasztott Péterfy Sándor utcai Kórház, a Szent István Kórházzal egyesített, a fertőző betegségek gyógyításában egyedülálló Szent László Kórház, valamint a fogászati betegségek terén speciális ellátást biztosító Központi Stomatológiai Intézet kerülhet állami kézbe. Tarlós István azt mondta: megállapodás esetén a további nyolc fővárosi kórház sorsáról a későbbiekben döntenek. (Magyar Nemzet, MTI-fidesz.hu)
2011.01.29.
Új pszichiátriai intézet: várhatóan tavasszal döntenek
Az új országos pszichiátriai intézet szakmai programjáról legkésőbb tavasszal dönteni szeretne a szaktárca - nyilatkozta Cserháti Péter a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős helyettes államtitkára.
A szakma képviselői azt szeretnék, ha április 1-jéig - az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárásának évfordulójáig - kormányzati döntés születne az új intézmény ügyében. Ez egy intézmény létrehozását jelenti Budapesten, ahhoz viszont, hogy az új intézetet beépítsék egy komplex fővárosi modellbe, előbb egyeztetni kell a fővárosi önkormányzattal, illetve más fővárosi fenntartókkal. A helyettes államtitkár szerint a pszichiáterek és szakdolgozók hiánya továbbra is súlyos problémát jelent, ezért "egy nagyon komplex életpálya-modellt kell felállítani", hogy vonzóvá tegyék ezt a pályát. Cserháti Péter hangsúlyozta, hogy az új országos pszichiátriai intézetet nem politikai, hanem népegészségügyi és szakmai szempontok alapján szeretnék megszervezni. Meg kell találni azokat a további funkciókat, amelyek országos szintű jelenléte is szükséges. Meg kell oldani a súlyosan veszélyeztetett, ugyanakkor a kényszergyógykezelésen már átesett emberek további gondozását is. Ezeket az embereket normál pszichiátriai osztályra vinni jelenlegi állapotukban lehetetlen. A hálózat tehermentesítése érdekében fontos lehet, hogy ezt a területet egy országos intézetben központosítsák, de a legindokoltabb problémák kezelésére nem egy "megaintézményt" szeretnének létrehozni - mondta a helyettes államtitkár, aki szerint legalább ilyen fontos a helyi területi ellátás erősítése, a gondozói hálózat fejlesztése. A pszichiátriai ellátás javítását célzó, a szaktárca által kidolgozott elképzelésekről legutóbb december közepén tárgyalt az Országgyűlés egészségügyi bizottsága, amely támogatta a javaslatot. Azt továbbra sem tudni, hogy helyileg hol lesz, és mikor adják át az új országos intézet. (dunatv.hu-fidesz.hu)
2011.01.07.
Jelentős többletforrás jut az új mentőautókra
Az egészségügyi tárca korábban előirányzott összegen felüli újabb mintegy félmilliárdos összegű szerződése, valamint uniós pályázatok révén több száz új mentőautót tud venni az idén az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága pénteken az MTI-vel. Közleményükben emlékeztettek: 2008 óta egyetlen új mentőautó sem állt szolgálatba, miközben a járműpark öregedése és káresemények miatt a használható gépkocsik száma folyamatosan csökkent. A tárca a tavaly év végén bejelentett 330 millió forinton túl újabb 520 millió forintra kötött szerződést a mentőszolgálattal, és az már ki is írta a gépkocsik beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárást. Intézkedéseinek köszönhetően pedig az említett összesen 850 millió forint mellett további 1,75 milliárd áll az OMSZ rendelkezésére, ebből a nyár végére mintegy ötven új esetkocsival és akár száz új mentőkocsival korszerűsödhet az OMSZ gépkocsiparkja. Mindezek mellett a Sürgősségi ellátás fejlesztése - mentés, légimentés uniós pályázat keretében mentőállomások építése és felújítása, életmentő eszközök beszerzése mellett újabb kétszáz mentőgépkocsi megvásárlására nyílik lehetőség. "Ezen lépések felszámolják azt a súlyos, már-már a működőképességet veszélyeztető hátrányt, amelyet az előző évek indokolt fejlesztéseinek elmaradása okozott" - hangsúlyozták. A tárca közleménye szerint mindezek mellett a 2011. évi költségvetés számai alapján a mentőkocsik vásárlására felhasználható kereten felül több mint kétmilliárd forinttal növekszik az OMSZ működésére fordítható pénz. "Ez a többletforrás nem csupán a folyamatos feladatellátás biztonságát teremti meg, hanem lehetőséget ad egyes felújítások, fejlesztések elvégzésére is" - hangsúlyozták. (MTI-fidesz.hu)
2011.01.02.
Harmadával több jut sürgősségi ellátásra
Januártól egyhavi finanszírozással emelkedik a kórházak támogatása, a sürgősségi ellátásokra körülbelül 30 százalékkal kapnak többet az intézmények, az aktív fekvőbeteg- szakellátás finanszírozását pedig 146 ezerről 150 ezer forintra emelte a kormány. A változásokról szóló rendeletek a Magyar Közlönyben jelentek meg. A felemelt teljesítmény-finanszírozásnak köszönhetően a győri Petz Aladár kórház januártól például havonta 18 millió forinttal kap több pénzt. Az intézményben tavaly év végéig már csak a sürgősségi műtéteket végezték el, mert több osztályon is átlépték az ellátható esetszámot. A Kórházszövetség elnökének tájékoztatása szerint a kormány kitolja a korábbi volumenkorlát felső határát, így az intézmények több beavatkozást végezhetnek el, az ellátások egy részét pedig az egészségbiztosító finanszírozza majd. Rácz Jenő szerint az intézkedések miatt csökken majd a kórházak adóssága, és a várólisták is rövidülhetnek. (rá)hírTV
2010.12.26.
Jövőre halasztják az operációkat
Az év végéig már csak sürgősségi műtétet végeznek a győri megyei kórházban, a decemberre előjegyzett betegeket hazaküldik, vagy be sem hívják őket. Az operációkat azért halasztják az új esztendőre, mert több osztályon is átlépték az ellátható esetszámot. A kórházat fenntartó megyei közgyűlés átadná a 2200 dolgozót foglalkoztató, ágyas intézmény működtetését az államnak. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium felmérése szerint a második és a harmadik negyedév között 10 milliárd forinttal nőtt a kórházak lejárt tartozása, és a teljes összeg ma már meghaladja a 47 milliárd forintot. 2011-ben érdemben nem jó a fekvőbeteg-ellátás költségvetési támogatása. (lm) hírTV
2010.12.20.
Új mentőállomások önkormányzati felajánlások nyomán
Országszerte huszonkét új mentőállomás épülhet európai uniós forrásból és a települési önkormányzatok ingatlan-felajánlásaiból.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. hétfőn közölte az MTI-vel, hogy jóváhagyta azt a 22 szerződést, amelyek keretében önkormányzatok ingatlanokat ajánlottak fel az államnak mentőállomások létesítésére. Az új ingatlanlista átvezetésével módosították az országos mentőszolgálat vagyonkezelési szerződését - írták.
Az MNV emlékeztetett arra, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) az európai uniós finanszírozású, a "sürgősségi ellátás fejlesztése - mentés, légimentés" - elnevezésű kiemelt projekt keretein belül kívánja bővíteni mentőállomásainak hálózatát.
Az új mentőállomások helyszínei: Jánoshalma, Mezőberény, Tótkomlós, Bátaszék, Böhönye, Igal, Kadarkút, Pécsvárad, Sásd, Szentlőrinc, Jászboldogháza, Kölcse, Kőtelek (Tiszasüly), Tiszaadony, Egyek, Krasznokvajda, Sárospatak, Söjtör, Veszprémvarsány, Zalalövő, Bábolna és Aba. Két település - Tótkomlós és Sárospatak - kivételével már minden érintett önkormányzat megkötötte az OMSZ-szel az ingatlanok tulajdonjogának a Magyar Állam részére történő átruházásáról szóló szerződést - közölte az MNV. (MTI- fidesz.hu)
Egymillióan a kilakoltatás szélén
/OLVASÓK ÍRJÁK/
[krotak] [2010.dec.12. 20:58]
2005-re Trabantom kinőtt a "tinidzser" korból. Olyan szerencsés voltam, hogy volt elég pénzem új autóra. Aztán meglepődtem, mert kiderült, hogy készpénzért nem lehet autót venni (az eladók jutalékot kapnak a bankoktól) hosszas alkudozás után abban állapodtunk meg, hogy fizetek 1,6 milliót, a többi kölcsön lesz. Már a harmadik hónaptól kiegészítő csekkeket kaptam, az árfolyam változására hivatkozva .A postáskisasszony frusztrált lett, amikor 46 csekket adtam fel több mint 1,5 millió értékben. Jól jártam, mert csak 98 ezer Ft-ot buktam 420 000 Ft helyett.
[Bambika] [2010.dec.12. 19:42]
Kedves Magda, befizettük a 10-20%-ot, évek óta fizetjük a törlesztőt, a tartozás milliókkal több, mint amit felvettünk eredetileg.
A mi lett volna ha ...itt már nem segít. Továbbá, nyilván ha valaki arra figyelmezteti az embereket, hogy te barom, akkor is tudod fizetni, ha 80-100%-kal lesz több a törlesztő részlet, felvette volna valaki?
Ki az a barom, aki azért ment bele, hogy az utcára kerüljön? Fizettünk önerőt, illetéket a magyar államnak, évek óta fizetjük a részleteket. Ez volt a grátisz mindenkinek? Benyelték az illetéket, az önerőt, az eddig fizetett részleteket, az adóm, meg a járulékom azért jól jön továbbra is, magánnyugdíj befizetésemet is lenyúlják, a bank árverez, így nem lesz vesztesége, sőt... és még én legyek hajléktalan?
Fritz Berger: Üdvösség Krisztusban
Áhítatok minden napra /November 30./
"Kölcsönkér a bűnös, és nem adja vissza, de az igaz könyörületes és adakozó." (Zsolt 37:21) Általános szokás napjainkban adósságot csinálni, pénzt kölcsönkérni, dolgokat hitelbe vásárolni stb. S a kölcsönkérő nem szűkölködik ígéretekben, hogy mikor adja vissza a kölcsönkért pénzt vagy holmit. Sokan lelkiismeretlenül vesznek fel kölcsönöket, csak azért, hogy nagyzolhassanak! Az ilyen embereken átok nyugszik, és cselekedetik romlásba viszik őket.
Vannak azonban, akik szegénységük és nagy szükségük miatt csinálnak adósságokat. Megvan bennük a becsületes szándék, hogy visszaadják, amit kölcsönkértek, meg is ígérik azt, de sokszor nem tudják ígéretüket megtartani. Én is így tettem. S noha fizetni akartam, mégis átok volt rajtam, mert nem Isten útjain jártam, és nem maradtam meg mindabban, ami meg van írva. "Átkozott mindenki, aki nem marad meg abban, amiről megvan írva a törvény könyvében, hogy azt kell cselekedni." (Gal 3:10b)
Nagy különbség van az istentelen és az istenfélő közt. Az igaznak, aki bízik Istenben, nincs szüksége arra, hogy adósságot csináljon. Nem nagyravágyó, és megelégszik azzal, amije van. De még azt is látjuk az Írásból, hogy az igazak adakozni is tudnak. Miért? Mert ők az Úr áldottai. Dávid mondja: "Gyermek voltam, meg is öregedtem, de nem láttam, hogy elhagyatottá lett az igaz, sem azt, hogy gyermeke koldussá vált." (Zsolt 37:25) Megvan mindene, mert tud adni. Mert meg van írva: "Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe." (Lk 6:38), és
"Többet ér a kevés az igaznak, mint a gazdagság sok bűnösöknek." (Zsolt 37:16)
SZÜLŐFÖLDEMEN - Csodálatos hazaszeretet
2010.11.04.
A háziorvosi ellátás megerősítését szorgalmazzák
Nem többletforrással, hanem a betegforgalom csökkentésével teremtené meg az egyensúlyt a kórházfinanszírozásban a kormány. Az ágazatot felügyelő miniszter egy szakmai konferencián arról beszélt, a gyógyításban a háziorvosoké az elsődleges szerep, mert a pácienseket első körben ott kell ellátni, ahol élnek. Az alapellátás megerősítését szorgalmazza az Országgyűlés szakbizottságának fideszes elnöke is. Mikola István szerint a háziorvosi praxisok egy része a működőképesség határára került az elmúlt évek forráskivonása után.
Réthelyi Miklós úgy fogalmazott: a betegek ellátásának és utókezelésének saját környezetükben kellene megtörténnie. Az átalakításhoz megújított és megerősített háziorvosi ellátásra volna szükség - tette hozzá. A miniszter szólt arról is, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot a jövőben szakértői tanács segíti majd, a testület tagjai az egészségügy különböző területeiről érkeznek majd.
A működőképesség határán
A háziorvosi ellátásra hárommilliárd forinttal jutna több 2011-ben a jövő évi költségvetés tervezete szerint. Decemberben az Egészségbiztosítási Alap 2007-2008. évi 27,5 milliárd felét a tb-bevételek arányában kapják meg az egészségügyi intézmények, a másik felét pedig az adósság mértéke, az intézmények számára engedélyezett teljesítmények túllépése és a várólisták hossza alapján osztják föl. Ez azonban csak részben elég a kórházak 90 milliárd forintos adósságának rendezéséhez.
"A jövő év olyan átalakulásnak az éve lesz, ami azt szolgálja, hogy az egészségügy működőképes maradjon, tudja a költségeit tartani. Biztos, hogy átszervezések lesznek a rendszerben" - mondta el Kovács József, a Békés Megyei Kórház főigazgatója, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője. Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke szerint ebben a szerkezetben fenntarthatatlan a kórházak működése, a háziorvosi szintű ellátást kell először rendbe tenni, hogy mindenki a lakóhelye közelében kapja meg a megfelelő kezelést.
Mikola István úgy véli, nem tartható, hogy a háziorvosi rendelők olyan eszköztelenül, sok helyen orvos nélkül vegetálnak, a működőképesség határához érkeztek. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke kifejtette: nem bírják a lakóhely közelében meggyógyítani a beteget, nincs ott a segítségükre siető szakellátás, nincs ott a népegészségügyi szakember, nincs ott az egészségpszichológus. Mikola István kijelentette: a helyzet megoldásával lehetséges csak a kórházak tehermentesítése. Jövőre az állam nominálisan körülbelül ugyanannyi pénzt tud költeni az egészségügyre, mint 2010-ben. A nagyobb egészségügyi intézetekben azonban vissza akarják állítani a bázisfinanszírozást, így az intézetek saját igényeik szerint kaphatják majd a támogatást, ezzel ugyan nem nő a jelenlegi adósságállományuk, de az elkezdett belső átszervezéseket folytatniuk kell. A tervek szerint megszűnnek a súlyponti kórházak, az országos intézetek és az egyetemi klinikák lesznek majd a meghatározó intézmények. (hírTV)
2010.06.20.
100 milliárd folyhatna be az egészségtelen termékek extraadójából
Megadóztatná az egészségtelen termékeket a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület, javaslatuk szerint az ebből befolyó évi 100 milliárd forintot a kórházak gazdasági helyzetének rendbetételére költhetné a kormány.
A szövetség 18 pontos akciótervet dolgozott ki: a cigarettára, az alkoholra, a hamburgerekre és a szénsavas üdítőkre például számításaik szerint 10 forintos adót lehetne kivetni. Az érdekképviselet ezen kívül többségi állami tulajdonba helyezné a jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő veszteséges kórházakat is. Javaslataikat a nemzetgazdasági miniszternek és az egészségügyi államtitkárnak küldték el. (hírTV)
Tinik a szünetben avagy alkohol nélkül nincs buli?
Felelősöket megnevezni, és a határidőket betartatni!
Lelkigondozók! S.O.S. Védjétek meg a családokat!
"Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra,
hanem a betegeknek."
(Máté evangélium 9:12b)
2010.02.24.
Csak a spanyolok nyomorultabbak nálunk
Megjelent az éves misery index - nyomorultsági mutató - amely szerint Magyarország a világ szegényházában tanyázik. A nyomorultsági indexet évente számítják, s a munkanélküliségi ráta és az infláció összege alapján rangsorolja az országokat.(www.napi.hu)
2010.01.29.
Ellehetetlenült helyzetük miatt demonstrálnak
Az alacsony szállítási díjak ellen és többletforrásért tüntetnek pénteken a betegszállítók az Egészségügyi Minisztérium előtt. A szolgáltatást végző cégek szerint 1 milliárd forintra lenne szükségük, mert a jelenlegi, kilométerenkénti 100 forintnyi támogatás nem fedezi még a betegszállítás önköltségét sem. Azonnali segítséget várnak, mert a 95 vállalkozás súlyos anyagi gondokkal küzd. A Mentők és Betegszállítók Országos Egyesülete a tüntetésen petíciót ad át az egészségügyi tárca és a Miniszterelnöki Hivatal képviselőinek. (hírTV)
2010.01.21.
Életeket menthet a sófogyasztás csökkentése
Napi 3 grammal kevesebb só bevitelével 66 ezer szélütést, 99 ezer szívrohamot és 92 ezer más hátterű halálozást lehetne megelőzni az Egyesült Államokban - közölték szerdán a Kaliforniai Egyetem kutatói. Az amerikai népesség haszna a napi 3 gramm só elhagyásából akkora lenne, mintha 50 százalékkal csökkenne a dohányzás - mondta Kirsten Bibbins-Domingo, a New England Journal of Medicine című egészségügyi folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. A só hozzájárul a magas vérnyomás és a szívbetegségek kialakulásához. Az Egyesült Államokban a férfiak átlagosan napi 10,4, a nők 7,3 gramm sót fogyasztanak. Ezt a mennyiséget 75-80 százalékban feldolgozott élelmiszerekkel veszik magukhoz.(MTI)
2009.12.29.
"A dolgozók az alacsony jövedelmükkel tartják fenn a
hazai egészségügyet"
Bár az Egészségügyi Minisztérium hétfőn állítólag már utalt, pénzt még nem, csak egy értesítést kaptak a kórházak arról, hogy januárban számlájukon lesz az októberben megígért többlettámogatás - mondta el a Hír Televíziónak Csiba Gábor. A Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért nevű szervezet vezetője hangsúlyozta: a várt pénz egy hónapos csúszása újabb többletköltségeket okoz az intézményeknek, hiszen a beszállítóknak a haladékot is meg kell fizetniük.
"A pénz nem érkezett meg. Mi ígéretet tettünk beszállítóinknak, hogy decemberben bizonyos számlákat kifizetünk. Ezt nem tudjuk kifizetni. Természetesen a haladékot is pénzért adják. Nagyon sok minden terheli azt a lehetőséget, hogy mi egy hónappal később fizessünk. Dolgozóink viszonylatában pedig vannak olyan kórházak, ahol nem tudják a béreket vagy azoknak egy részét kifizetni a dolgozóknak. Ezért mondom, hogy a beszállítók a türelmükkel, a dolgozók pedig az alacsony jövedelmükkel tartják fenn a mai magyar egészségügyet" - mondta Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház főigazgatója. Csiba Gábor hozzátette: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház összesen 186 millió forint pluszpénzt kap, ez mintegy 4 napi működést fedez.(hírTV)
2009.12.17.
Karácsony előtt már nem kapják meg fizetésüket?
A Fidesz szerint a kormány átverte a kórházakat és a betegeket, amikor azt ígérték: az egészségügyi intézmények még idén hatmilliárdos juttatást kapnak. Székely Tamás egészségügyi miniszter később elismerte: a pluszpénzt csak 2010 januárjában folyósítják. Pesti Imre szerint ennek az lesz a következménye, hogy karácsony előtt nagyon sok egészségügyi dolgozó nem fog fizetést kapni, a beszállítók pedig nem fognak gyógyszert szállítani a kórházaknak, hiszen azok nem tudnak nekik fizetni. "A kórházak a pluszforrást csak 2010 januárjában kapják meg, tehát nyilvánvaló, hogy a kormányzat akárhogy trükközik, akármit mond, akárhogy próbálja szépíteni a dolgot, becsapta, átverte a kórházakat. Átverte a kórházak képviselőit, átverte az egészségügyi dolgozókat, és rajtuk keresztül a beteg embereket" - közölte Pesti Imre fideszes országgyűlési képviselő.(hírTV)
Beszélgetés Dr. Bene Éva orvossal
/ Református Egyház Félórája 2009. május 13. részlet /
Dr. Bene Éva orvos volt, ma könyvíró. A Megdőlt az életfa talán a legismertebb műve, amiben annak az okait keresi, miért születik ilyen kevés gyermek Magyarországon.
Bene Éva: "Az intézetben minden osztályvezető főorvosnak alá kellett írnia, hogy egy hónap alatt hány beteget bocsát haza. Ez olyan kötelezettséget rótt ránk, ami szöges ellentétben áll az orvosi esküvel. Erről mind a mai napig meg vagyok győződve. Én nem tudhatom, hogy ki milyen állapotba kerül be az intézetbe, tehát annak előre történő eldöntése, hogy egy beteget legfeljebb 8-10 napig tartunk bent, elfogadhatatlan volt számomra. Ketten nem írtuk alá ezt a papírt, és mindkettőnket nyugdíjaztak. Amikor erről az intézet igazgatója engem értesített, azt mondtam, hogy aki Istent szereti, annak minden a javát szolgálja. Az én esetemben ez így is van, mert a nyugdíjazásom óta minden évben megjelent egy könyvem. Isten egy teljesen más vágányra állított. Egy orvos mindenképpen gyógyítani szeretne, és ha nem tud a betegágynál, hát megpróbálja máshol.
Amikor egyik napról a másikra el kellett döntenem, hogy mit kezdjek magammal, eszembe jutott, hogy Magyarországon már évtizedek óta nincs egészségtan-oktatás. Ha valaki nem tudja, hogy milyen tünetek, panaszok esetén mi a teendő, akkor ez sok esetben tragédiához is vezethet. Arra jutottam, hogy egy egészségügyi felvilágosító könyvet kellene írnom, ami segítséget nyújt a betegnek. Mindezt keresztyén szellemiséggel átitatva gondoltam leírni. Így született meg a Védd magad! című könyvem. Utána a Csendes csodák következtek, amelyben Cseri Kálmánt kérdezgettem.
A harmadik könyvem már nem a személyes önvédelmet, hanem a kollektív önvédelmet szolgálta: a népességfogyással kapcsolatos jelenségek társadalombiológiai, társadalomlélektani elemzése a Biblia tükrében. Megdőlt az életfa a címe ennek a műnek. Ezután Döbrentei Kornéllal közösen írtuk meg a Magyarországgal Istennek terve van című művünket. Ezt követően a magyar egészségügy tönkretételéről írtam az Itt az ideje a rombolásnak címmel. Most, májusban a Magyarok Házában mutatták be a legújabb könyvemet, melynek Az erkölcs és egészség a címe. Ez úgy született, hogy számos beteg keresett meg azzal a kéréssel, hogy adjam oda az előadásaim szövegét. Egy idő után a katolikus rádió igazgatónője azt javasolta, hogy jelentessük meg, amit a Kairos Kiadó el is vállalt, és a Szent István Könyvhétre el is készült."
Adósságban a magyar családok
2008.06.18.Másfélszeresére nőtt egy év alatt a lakossági devizahitelek állománya, 300 ezer család már nem tudja fizetni kölcsöneit - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatsorából.
Egy magyar család ma már jövedelmének 13 százalékát költi hitelek visszafizetésére, ami magasabb az európai átlagnál. A lakossági hiteleik értéke összesen 5769 milliárd forint. Ennek nagy része devizaalapú kölcsön. (hírTV)
Uram, nézz szükségemre! dalt halljuk.
Kányádi Sándor: Az én Miatyánkom
"Lépni kell, mert elfogynak a szakápolók!"
2008.04.23.
Sürgősen lépnie kell a kormánynak, különben néhány éven belül elfogynak itthon a szakápolók - figyelmeztet a Magyar Egészségügyi Szagdolgozói Kamara elnöke. Balogh Zoltán szerint elsősorban a béreket kellene rendezni, hogy vonzóbbá váljon a szakma a pályakezdők számára.
Az Egyesült Államokba az itteni bérek hatszorosáért csábítják a szakápolókat. A kamara emellett ösztöndíjrendszert és kiszámítható életpályamodellt sürget. (Lánchíd Rádió)
Hogyan tovább szenvedélybetegek?
HírTV 2008. április 23.Magyarországon 500-700 ezerre tehető az alkoholbetegek száma. Az országos intézet megszüntetésével a működésképtelenség szélére került az addiktológia. A kormány ugyanúgy semmibe veszi a szakma véleményét, mint a betegek érdekeit?
Szabadulások hiteles története
REHABILITÁCIÓS OTTHONOK ITT!
Pár éven belül ellátatlanul maradhatnak a
magyar betegek
2008.04.21.Ha nem változik a szociális és támogatási rendszer, és nem oldják meg az utánpótlás kérdését, akkor 6 éven belül nem lesz, aki ellássa a magyar betegeket - jelentette ki egy interjúban a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.
Balogh Zoltán felhívta a figyelmet, hogy hétvégén 600 ezer forintnak megfelelő fizetés és munkavállalási engedély ígéretével csábítgatták az Egyesült Államokba a magyar szakápolókat. Mindeközben itthon mindössze 100 ezer forintos nettó bérért, átlagosan 40 emberért felel egy ápoló. Több kórházban pedig vadásznak a képzett szakemberekre, hiszen az iskolapadból évente kikerülő 450 végzősnek a többszörösére lenne szükség.(Lánchíd Rádió)
HÍREK
2008.02.07.
Megelégelték
A békési képviselők vállalják a betegszállítást
Ha kell, a képviselők szállítják kórházba és szakrendelésre a betegeket a Békés megyei Csanádapácán. A faluban 40-50 olyan idős beteg él, akiknek hetente többször, hétvégenként is, kivizsgálásra, injekciózásra kell menniük a közeli kórházba. Akadozik a betegszállítás Békés megyében, így a csanádapácai idős betegeknek az elmúlt hetekben többször is napokat kellett várniuk, míg eljutottak a kezelésre. Ezt elégelte meg az önkormányzat. A település egyik kisbuszát átalakították, a képviselők pedig azt vállalták, hogy hétvégenként a busszal a kórházba szállítják azokat a betegeket, akik rendszeres gyógykezelésre szorulnak. Bár az ügyet a teljes településvezetés támogatja, a csanádapácai kezdeményezésről a keddi képviselő-testületi ülésen születik csak meg a végső döntés - tudta meg a Lánchíd Rádió.
Lőrincz János
az egészségügyi "reform" újabb áldozata
Az országra kényszerített egészségügyi "reform" embertelenségét példázza Lőrincz János 44 éves budapesti lakossal történt szörnyűség.
Közlemény
Lőrincz János, 44 éves budapesti lakos 2008. január 26-án, szombaton reggel tíz óra előtt gyomorvérzés következtében elszédült, és budapesti lakása ajtójától 15-20 méterre összeesett. Maradék erejét összeszedve telefonált a feleségének, aki azonnal odaszaladt. Együtt hívták az öt perc múlva érkező mentőt.
Alig száz méterre voltak az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézettől, pár száz méterre a Péterfy Sándor utcai kórháztól, és nem messze a Szent Rókus kórháztól. Az egészségügyi reform szerint működő mentők nem ezek egyikébe, hanem egy 23 kilométerre lévő szentendrei orvosi rendelőbe vitték, mert a sürgősségi orvosi ellátásra szoruló beteg korábban Szentendrén lakott, és új lakhelye nem volt még bejelentve.
Lőrincz Jánosnak ekkor még volt annyi ereje, hogy adatait közölje, majd elveszítette eszméletét. Az orvosok Szentendréről visszaküldték Budapestre a Margit kórházba. Innen átszállították a János kórházba, majd vissza a Margit kórházba, ahová délután öt óra körül érkezett meg. Nyolc órával rosszullétének bekövetkezte után!
Egy óra múlva megoperálták, a gyomorvérzést megállították.
Ám a közel 8 órás kálvária, ide-oda szállítás során az agy vérellátása jelentősen csökkent, ami maradandó károsodást okozhat. Lőrincz János hét napja kómában fekszik.
A Magyarok Világszövetsége támogatásáról biztosítja Lőrincz János családját. Egyben tiltakozik a Magyarországon egészségügyi "reform" címszó alatt zajló emberellenes egészségügyi politika ellen, amelynek felelőssége Lőrincz János egészségének megromlása miatt egyértelműen megállapítható.
Budapest, 2008. február 2-án Magyarok Világszövetsége
E hír kiadása előtti percekben, Kvacskay Károly, Lőrincz János munkahelyi vezetője hozta a gyászhírt:
Lőrincz János vasárnap, február 3-án, délelőtt tíz óra körül a kórházban meghalt. Ezermester, mindenhez értő, életerős ember volt. Második gyermeke alig két éves. Isten nyugtassa a magyarországi egészségügyi "reform" újabb áldozatát!
Lőrincz János ügyére Sajtószolgálatunk visszatér.
Budapest, 2008. február 3. MVSZ Sajtószolgálat
"Vállalhatsz-e közösséget a romlottság ítélőszékével,
mely a törvényesség látszatával
nyomorúságot idéz elő."
(Zsoltár 94:20)
NAPI ONLINE
HÍREK
2007.12.18.
Klinikai szakpszichológusi állások szükségessége
Miközben az egészségügyi intézményekben sorra szüntetik meg a klinikai szakpszichológusi álláshelyeket, a magánrendelések többségében alig találnak időpontot az újonnan jelentkezőknek. A szakemberek szerint pszichoterápiára manapság már nem divatból járnak, a kliensek többsége valóban segítségre szorul.
Magyarországon egyre többen járnak rendszeresen pszichológushoz és pszichiáterhez. Az egészségügyi intézményekben egymás után szüntetik meg a klinikai szakpszichológusi álláshelyeket, így - kénytelen-kelletlen - a segítségre szorulók magánrendeléseken jelentkeznek. A lapunknak név nélkül nyilatkozó szakemberek azt mondják: manapság jellemzően nem divatból, hanem valós szükséglet miatt járnak egyéni terápiára. Úri passzióról már csak azért sem lehet beszélni, mert az olykor csillagászati árakat azok is kifizetik, akiknek ez komoly anyagi problémát okoz.
Úgy tudni, az akár több évig is elhúzódó egyéni terápiák óradíja az elmúlt években drasztikusan emelkedett. Információnk szerint egy-egy 45-50 perces foglalkozásért 6-10 ezer forint közötti összeget kérnek a lélekgyógyászok. Ezen a területen is létezik úgynevezett sztárgázsi, a nevesebb szakemberek óradíja akár a 15-20 ezer forintot is elérheti.
Az egyéni terápiával foglalkozó pszichológusok arról számoltak be, hogy pacientúrájuk összetétele az elmúlt időszakban nemigen változott. Jellemzően a 18-45 év közötti korosztály veszi igénybe a szakszerű segítséget. A kliensek zöme továbbra is a nők közül kerül ki, bár ha lassan is, de növekszik a férfiak aránya a magánrendeléseken. Az iskolázottságot nézve még mindig főként a közép- és a felsőfokú végzettségűek járnak pszichológushoz, pszichiáterhez. Ez természetes - mondják a hozzáértők, hiszen a terápia eredményességét nagymértékben meghatározza a beszédkészség fejlettsége, ez pedig a tanulással töltött idővel arányosan növekszik.
Érdekes tény, hogy bár a lélekgyógyászattal foglalkozók szobán kívül nem - vagy csak ritkán - beszélnek a terápia anyagi vonzatáról (a kollégák között is tabu téma az általuk kért óradíj), a klienssel már az első találkozáskor közlik ezzel kapcsolatos igényeiket. A terapeuták általában előre kérik az egy hónapra kalkulált díjat, de az sem ritka, hogy negyedévente előre számolnak. Az úgynevezett terápiás szerződésben ezt haladéktalanul rögzítik is.
A szakemberek azt mondják, a számla előre történő rendezése főként a páciens érdekét szolgálja. A terápiában ugyanis vannak olyan hullámvölgyek, amikor a kliens számára kellemetlen szakaszhoz érkeznek, és ő nem szívesen folytatja a kezelést. Ezekben az érzékeny szakaszokban kizárólag a már kifizetett óradíjak hatnak motiváló tényezőként, vagyis a páciens ha másért nem, hát azért folytatja a terápiát, mert nem akarja, hogy elvesszen a pénze.
A nyilatkozó szakemberek lapunknak elmondták azt is, hogy a pszichoipar fejlődésével az önjelölt segítők száma is hatványozódott. A lelki gondozással, illetve a pszichoterápiával kapcsolatban szinte teljes az anarchia. Jelenleg nincs olyan jogszabály, amely egyértelműen meghatározza, ki és milyen feltételekkel foglalkozhat pszichés problémákkal. Ezt a joghézagot kihasználva mind többen mindenféle jogosítvány nélkül terapeutának nevezik magukat.
Manapság bárki könnyedén nyithat a lakásában pszichológiai szakrendelőt. Nem kell mást tennie, mint a szükséges engedélyeket beszerezni a helyileg illetékes önkormányzattól, amely - a tisztiorvosi szolgálat rábólintását követően - általában haladéktalanul zöld jelzést ad.
A szakavatatlan segítség gyakorta hatalmas károkat okoz,
olyanokat, amelyeket később a legjobb szakember sem tud helyrehozni. Ráadásul az amatőr lélekbúvárok által elkövetett műhibák miatt aligha lehet bárkit is perbe fogni, hiszen lehetetlen bizonyítani.
SZABADULÁSOK HITELES TÖRTÉNETE
"Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra,
hanem a betegeknek."
(Máté evangélium 9:12b)
Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973)
20 éves a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága
Prof. Dr. Dávid Tamás Nemzetközi CoD™ Rákkutató
Táplálkozási és életviteli tanácsadása az ECHO TV-ben
Szerkesztette: Makai Rozália http://www.vargamakai.com
Ide írhatsz!
MAKAI ROZÁLIA: DROG, ALKOHOL, NIKOTIN
Vissza!
Vissza a menüre!
