HITELES TÖRTÉNETEK
Varga István & Makai Rozália weblapján



Sárkány Győzőné: Rövid bizonyságtételek arról, amiket átéltünk /Miskolc, 1982/

1. 1945-ben történt, hogy Ferenc gyermekünk megbetegedett, fültőmirigy gyulladása lett. Olyan nagy erővel tört rá a nyomorúság, hogy az egész nyaka megduzzadt, tele volt gennyel. Nagyon szenvedett és vele mi is. Ekkor még nem volt kialakítva az orvosi ellátás, de nekünk volt egy Főorvosunk, Akinek bemutattuk őt. Csodálatosan megérintette a gyermeket, és mind a két füle megnyílt, kisujjnyi vastagságban folyt a genny. Pár nap múlva teljesen kitisztult minden, és soha többé nem volt baj a fülével. Egyedül az Úré a hála és dicsőség!
2. Egy alkalommal még az ötvenes években, férjemnek az öltönyét tisztítottam és láttam, hogy zakójának az ujja erősen meg van kopva. Felsóhajtottam: Úr Jézus Te látod, hogy a Te szolgádnak mennyire meg van kopva a ruhája. Neki oda kell állni a Te néped elé a szószékhez, kérlek Téged, rendelj neki egy ruhát. Férjemnek nem mondtam meg, hogy kértem az ő részére ruhát, de az Úrnak többször is elmondtam titkon. Nem sok idő múlva megkaptam a választ. Egy kedves testvérnő, aki a háború után kivándorolt Kanadába, küldött nekünk két kerékpárt. Abban az időben volt néhány áru, amit az "IKKA" közvetítésével kedvező feltételekkel lehetett külföldről küldeni, azaz egy listából ki lehetett választani egy terméket, amit a külföldön befizetett valutáért Magyarországon vámmentesen átvehettünk. Ilyen áru volt a kerékpár is. Azt írta, hogy erre az Úr indította őt, adjuk el, és vegyünk az árából azt, amire szükségünk van. A nagyobb gyermekeink örültek, hogy lesz mivel játszaniuk, de elmagyaráztam nekik szeretettel, hogy ezt én kértem az Úrtól, mert édesapjuknak megkopott a ruhája és venni kellene neki egy másikat. A gyermekek kedvesek voltak, megértették a helyzetet, és velünk együtt adtak hálát az Úrnak, a gondviseléséért. Az ének író szavaival mondtuk: Ó mily jó az Úr azokhoz, akik Őrá várnak. A testvérnőnek, aki az Úr eszköze volt, megírtuk, hogy mit vásároltunk. Ezt a nővért később is fölhasználta az Úr megsegítésünkre.



3. Egy alkalommal, mikor kiürült az éléskamránk, elmondtam a férjemnek, hogy nincs mit ennünk. Az Úrnak már közösen mondtuk el. Míg mi bent imádkoztunk, a gyermekek beszaladtak a szobába, és ujjongva mondták: Édesapa, jön valaki, és hoz valamit! Betessékeltük az érkezőt, és láttuk, hogy egy nagy kosarat tart a kezében. Letette egy székre, és elkezdte pakolni a tartalmát az asztalra. Mi mondtuk, hogy nem rendeltünk semmiféle ennivalót. Ő azonban mosolyogva mondta, hogy ez ide van rendelve, és ki van fizetve, és már ment is kifelé. Mi a mai napig sem tudjuk, hogy ki küldte a segítséget, de az Úr tudja. Most is, mint máskor, a családdal együtt köszöntük meg a Gondviselőnek az imameghallgatást. Csodálatos az Úr.



4. Sürgős fizetnivalónk volt, de nem volt pénzünk. Az Úr elé mentünk és megkértük, valamiképpen legyen segítségünkre. Mi is hús-vér emberek vagyunk, ezért nagyon nyugtalanok voltunk, mert eljött az idő, és úgy számoltunk, hogy nem tudjuk rendezni. Újra és újra imádkoztunk. Férjem már vette a kabátját, hogy megpróbál haladékot kérni, amikor indulni akart, az ajtóban találkozott a postással. Visszalépett és átvette a postát. Gyorsan megnézte, hogy mi érkezett. Egy különösen vastag borítékot hozott a postás, és nyitva volt. Látta, hogy pénz van benne és egy kis papír, ezzel a felírással: Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr. Ekkor megnéztük az összeget, pontosan annyi volt benne, amennyire éppen szükségünk volt. Én is, mi is azt mondjuk: "boldog az az ember, aki féli az Urat, és aki Őbenne bízik". Hála érette szent Nevének. Ennek az összegnek a küldőjét sem tudjuk ki volt, de az Úr tudja. Most is kérem, legyen megjutalmazva nagyon az Úrtól.



5. Kaposváron történt. Violának vakbélgyulladása lett, és meg kellett műteni. Elég hamar fölépült, és kiírták dolgozni. Azonban a műtét helyén elkezdett fájni, újra elment az orvoshoz, és azonnal elküldte őt oda, ahol a műtétet végezték. Ott sajnos újra fölnyitották a sebet, mert gennyes volt, kitisztították, és gyógyszeres gézzel teletömték. Kétnaponként kellett kötözésre járnia, de sajnos nem javult az állapota. Többszöri kezelés után azt mondták neki, hogyha két nap múlva nem javul, újra föl kell nyitni. Természetesen nagyon el voltunk keseredve mindannyian. Azt mondtuk, kérjük meg együttesen a mi Főorvosunkat, hogy Ő érintse meg drága kezével. Így is tettünk. A következő kezelésre én is elmentem vele. Imádkozva mentünk, és amikor beszólították a kezelőbe én kint is nagyon imádkoztam érette. Kis idő múlva jött is Viola, és örömmel mondta: Anyukám! Meghallgatta az Úr Jézus a kérésünket, amikor az orvos megnézte a sebet, azt mondta: Viola! Csoda történt, nem kell fölnyitni, mert nagyon szépen össze van húzódva. Istené a hála, hamarosan teljesen meggyógyult. Nagyon ide illik az Ige:

"És hívj segítségül a nyomorúság idején és én megszabadítalak téged!" Áldott az Úr!



6. Egy alkalommal én lettem beteg. Végbélrepedésem lett, befelé három centi. Nyolc hónapon keresztül nagyon sokat szenvedtem, mert tovább hasadt. Ekkor még a család együtt volt, és sok volt a tennivalóm. Elmentem az orvoshoz, hogy hátha tud valamit segíteni, kaptam is gyógyszert, de még rosszabb lett. Egy reggel a piacra mentem, s a fájdalmak között az utcán sóhajtozva kértem a jó Uramat, hogy nézzen reám, és könyörüljön meg rajtam. Ahogy mentem egy hangot hallottam: "Én vagyok az Úr, a te Gyógyítód." Körülnéztem, ki beszél hozzám, de senkit nem láttam. Ekkor tudtam, hogy ezt az Úr mondta. Megköszöntem, hogy bátorított. Örömmel mentem haza, és mindenütt hallottam a hangot. Otthon elmondtam kedves férjemnek, és vártam az Úr gyógyítását, de sajnos nem jött. Néhány hét múlva elmentem egy sebész orvoshoz. Ő is megnézett, és azt mondta, hogy itt csak a kés segít. Mindjárt megírta a beutalót a sebészetre. Szomorúan hazamentem, és elmondtam a férjemnek mi a helyzet. Imádkozva készültem a napra, amikor be kellett menni a kórházba. Férjem bekísért, és hazafelé menet találkozott egy testvérrel, aki beszélgetésük közben elmondta, hogy az ő feleségén is ugyanilyen műtétet végeztek, és ez nagyon fájdalmas beavatkozás. Akkor este a férjem mondta a gyermekeknek, imádkozzunk anyukáért, hogy az Úr Jézus legyen a Gyógyítója. Aznap előkészítettek a műtétre. Másnap, amikor felvittek a műtőbe, a szobatársaim mondták, hogy: Sárkány néni! Míg oda tetszik lenni, mi is imádkozunk. Előző nap ugyanis sok mindenről bizonyságot tettem. A műtőasztalon leszíjaztak, a főorvos megnézett, majd azt mondta: ezzel az asszonnyal csoda történt. Teljesen be van gyógyulva a seb. Nincs semmi szükség műtétre, oldozzuk fel, hadd menjen haza. Amikor lesegítettek az asztalról, megveregette a vállamat, és még megjegyezte: De jól járt, hogy egy ilyen csúnya műtéttől megszabadult. Én pedig azt válaszoltam: Az Úr Jézusnak legyen hála. Ennek már sok éve, valóban az Úr volt az én Gyógyítóm!

MEGGYÓGYÍTOD, AKI SZENVED dal itt!

7. Az egyik karácsony után beszélgettünk kedves férjemmel, hogy teljesen kiürült a pénztárcánk, mivel az ünnepek alatt sok testvér érkezett hozzánk, és így a tervezettől több kiadásunk volt. Én azt mondtam: nem baj, az Úr Jézus tudja, és majd megsegít. Ezzel mentünk dolgunkra, én a konyhába, ő a szobába. Kis idő múlva valaki kopogtatott. Egy testvér lépett be, és kérdezte, hogy Sárkány testvér itthon van-e? Mondtam, hogy igen, és bekísértem a férjemhez. Közben azon gondolkoztam, hogy vajon miért jött a testvér, hiszen oly régen nem volt nálunk. Alighogy ezt elgondoltam, már jött is kifelé, és én megkérdeztem a férjemet, hogy mi baj történt, miért jött a testvér. A következőket válaszolta: látod anyukám, igazad van, az Úr Isten mindenről tud. A testvértől kaptunk egy összeget azzal, hogy őt az Úr indította, hozza el nekünk, mert erre szükségünk van. Igen, idevaló az Ige: "Még ajkadon sincs a szó, én már meghallgattalak." Nagyon jó az Úrban bízni! Most is éneklem a kedves énekünket: Hinni taníts, Uram, kérni taníts!



Hinni taníts, Uram, kérni taníts!

1. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Gyermeki nagy hitet kérni taníts!
Indítsd fel szívemet! Buzduljon fel, neked gyűjteni lelkeket! Kérni taníts!

2. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Lélekből, lelkesen kérni taníts!
Üdvözítőm te vagy. Észt, erőt, szívet adj! Lelkeddel el ne hagyj! Kérni taníts!

3. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Gyorsan elszáll a perc, kérni taníts!
Lásd gyengeségemet! Erősíts engemet! Míg diadalt nyerek: Kérni taníts!

4. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Jézus te visszajössz: várni taníts!
Majd ha kegyelmesen nézed az életem, állhassak csendesen! Hinni taníts!

Ó de csodálatos is az Úr minden cselekedetében!
Dicsőség az Ő szent Nevének!



"Akié a Fiú, azé az ÉLET!
Akiben nincs meg az Isten Fia,
az ÉLET sincs meg abban!"(1Jn 5:12)



"Jézus Krisztus tegnap, ma és örökké ugyanaz!" (Zsid 13:8)

Fogadjuk be Őt a szívünkbe!

"Itt a szívem, vegyed, ó, Istenem, Neked adom, fogadd el!"
És Ő elfogadja! Legyen ezért magasztalva drága Neve most és mindörökké! Ámen.


"Az igazak emléke áldott!"



Sárkány Győző prédikátor élete (1908-1980)

Kérelem
Emberek - titeket én most arra kérlek,
Hogy a békességet mindig szeressétek.
Családban, munkában és nemzetek között,
Dolgozzatok érte, ti mindenek fölött!
Aki a szívében békességet hordoz,
Az a népek javán őszintén fáradoz.
Tegyetek meg mindent mi tőletek telik,
Úgy Isten áldása rajtatok megnyugszik.
Munkátokat hűen, őszintén végezve,
Hogy jólétben éljen országotok népe.
Építve szorgosan a boldog holnapot,
Használjátok jól fel a mostani napot!
Emberek - titeket én most arra kérlek,
Hogy a békességért mindent megtegyetek,
De az Igazságot meg ne tagadjátok,
Az Isten áldása szálljon tireátok!
Peres 1965. július.hó
Írta: Sárkány Győző