Jézus példázatai közül ez a leggyakorlatibb. Két kérdésre válaszol. Az írástudó ezt
kérdezi: 'De ki az én felebarátom?' A példázat a kérdésre egy másik kérdéssel
válaszol. Kinek vagyok én a felebarátja? A zsidó embernek csak zsidó volt a
felebarátja. Felelősséget csak a zsidó ember iránt érzett. A példázat arra tanít, hogy
a felebaráti szeretet nem csupán kegyes érzés, hanem tettekben megnyilvánuló
részvét. Lehet, hogy a pap és a lévita, mikor látták az úton fekvő, félholtra vert
embert részvétre indultak, de semmit sem tettek a bajbajutottért. A részvét, amely
csak indulat és érzés marad, bűn. Mindig bűn a részvétet érezni, és semmit sem
csinálni. A Pokol tornáca jószándékkal van kikövezve.
A megvetett samaritánus
mindent megtett, ami az adott helyzetben szükséges volt. Bort és olajat öntött a
félholtravert ember sebeibe. Felteszi barmára. Előre kifizeti a vendéglőst. Azzal
tesz jót, aki rászorul, s azt adja, amire a rászorulónak szüksége van. Az irgalmas
samaritánus szeretete a felebaráti szeretet mintaképe. Jézus felebarát lett, hogy mi
felebarátai legyünk egymásnak. Felebarátunk az, akinek szüksége van ránk. Jézus
példázata botránkoztatta a kegyeseket, amikor a felebaráti szeretet mintaképének
a samaritánust állította. Nem a papot, nem a lévitát, akik pedig a templomból
jöttek, és naponta többször imádkoztak, és elmentek a nyomorult mellett. Ők
elmélkedtek a szeretetről, de nem tették meg a szeretet gyakorlati tennivalóját.
Az irgalmas samaritánus története
"Új parancsolatot adok nektek,
hogy szeressétek egymást:
ahogyan én szerettelek
titeket!
Arról fogja megtudni mindenki,
hogy az én tanítványaim vagytok,
ha
szeretitek egymást."
(János evangélium 13:34-35)
"Mondom nektek, ha valaki
vallást tesz rólam az emberek előtt, az Emberfia is
vallást tesz arról
az Isten angyalai előtt."
(Lukács evangélium 12:8)
Kempis Tamás:
KRISZTUS KÖVETÉSE
Jézus így szólt mindnyájukhoz:
"Ha valaki énutánam akar jönni,
tagadja meg
magát,
vegye fel naponként a keresztjét,
és kövessen engem.
Mert aki meg
akarja menteni az életét, elveszti,
aki pedig elveszti az életét énértem,
megmenti
azt.
Mert mit használ az embernek,
ha az egész világot megnyeri is,
önmagát pedig
elveszti vagy romlásba viszi?
Mert aki szégyell engem és az én beszédeimet,
azt az
Emberfia is szégyellni fogja,
amikor eljön a maga, az Atya és a szent angyalok
dicsőségében."
(Lukács evangéliuma 9:23-26)