HITELES TÖRTÉNETEK

Berkes Sándor: A Teremtés könyve I. A kezdet előtt és a kezdetben



Berkes Sándor: A Teremtés könyve II. A teremtés első négy eseménye (napja)

Ebben a szakaszban a teremtés első négy eseménye (napja) kerül bemutatásra. Értelmezésre kerül a napok jelentése, amely szerint nem 24 órákról szól a teremtés történet, hanem "napoknak nevezett" eseményekről. Végül pedig, majd a napoknak nevezett eseményeket mutató égitestet nevezi Isten napnak. Vagyis, a mi csillagunk neve azért nap, mert olyan eseményeket határoz meg, amelyeket Isten napoknak nevez a Teremtés történetben. (Apokaliptika)

Berkes Sándor: A Teremtés könyve III. Az állatok teremtése.



Áttekintés: Teremtés 12-50. (1Mózes | Genezis)

Nézd meg a Teremtés könyvének 12-50. fejezeteiről készült videót, amely bemutatja a könyv felépítését és gondolatmenetét! A Teremtés könyvének második felében - annak ellenére, hogy az emberek folyton elbuknak -, Isten megígéri, hogy Ábrahám családján keresztül megáldja a lázadó emberiséget

Isten képmása az ember

"Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a jószágokon, az összes vadállaton és az összes csúszómászón, ami a földön csúszik-mászik." (1Móz 1:26)

Ez a videó úgy mutatja be az embert mint aki együtt uralkodik Istennel, a feladata pedig az, hogy gondoskodjon a világ erőforrásairól, és új távlatokat nyisson neki. Vajon mennyire van hatással erre az elhívásunkra az önző és gonosz természetünk, és mit jelent az, hogy Jézus élete, halála és feltámadása lehetővé tette az emberi lét egy új útját? /BibleProject/

Áttekintés: Kivonulás 1-18. (2Mózes | Exodus)

Nézd meg a Kivonulás könyvének 1-18. fejezeteiről készült videót, amely bemutatja a könyv felépítését és gondolatmenetét! A Kivonulás könyvének első felében Isten szembeszáll a fáraó gonoszságával, és megszabadítja az izráelitákat az egyiptomi szolgaságból.

Áttekintés: Léviták (3Mózes | Leviticus)

Nézd meg a Léviták könyvéről készült videót, amely bemutatja a könyv felépítését és gondolatmenetét! A Léviták könyvében Izráel szent Istene bűneik ellenére arra hívja népét, hogy az ő jelenlétében éljenek különböző szertartások és szent előírások betartása által.

Áttekintés: Számok (4Mózes | Numeri)

Nézd meg a Számok könyvéről készült videónkat, amely bemutatja a könyv felépítését és gondolatmenetét! A Számok könyvében Izráel a pusztán át vándorol arra földre, melyet Isten Ábrahámnak ígért. Folytonos lázadozásuk miatt Isten ítéletet mond rájuk, de kegyelmet is tanúsít feléjük.

Werner Gitt: Az élet eredete az információ szemszögéből



AZ ÉDEN KERTJE Az evolúció veszélyei



Van-e Isten? Íme, hat érv amellett, hogy igen. * Teljes cikk itt!

Létezik-e Isten? - egy korábbi ateista érvelő írása: "Valamikor ateista voltam. És mint sok ateistát, engem is nagyon zavart az Istenben való hit kérdése. Mi az, ami az ateistákat ráveszi, hogy annyi időt, figyelmet és energiát öljenek valaminek a cáfolatába, ami szerintük nem is létezik?! Mi indít arra, hogy ezt tegyük? Amikor ateista voltam, a figyelmemet a szerencsétlen, téveszmés emberek iránti törődésnek tulajdonítottam... hogy segítsek nekik megérteni, hogy a reménységük teljesen téves alapokon áll." (everystudent.hu)

Jelen pillanatban is zajlik egy kulturális háború: Mark Tushnet harvardi professzor: "Ideje úgy bánni a konzervatív keresztényekkel, mint a nácikkal."

Teremtés vagy véletlen kialakulás

III. Eredet Konferencia

Labrisz Leszbikus Egyesület: "Minden leszbikus csók egy forradalom." Az ELTE területén megszerveztek egy lány-lány csókolózó megfélemlítő-erődemonstrációt. Az ELTE területén megszerveztek egy lány-lány csókolózó megfélemlítő-erődemonstrációt. Ők nem ismerik el az Úr törvényét! BROOKE: SÖTÉTSÉGBŐL VALÓ MEGSZABADULÁSOM történetét itt olvashatjuk!

"Tisztelettel köszöntjük a teremtés vagy evolúció honlapon itt!

Az emberi élet legnagyobb kérdésével foglalkozunk azzal, hogy Ki vagy mi teremtette a Világegyetemet és benne az emberiséget. Ha a Teremtő Isten, akkor semmi sem véletlen, és nem élhetünk úgy, ahogyan akarunk, ha a nehézségi erő (Hawking), akkor az ember egy az állatok közül, a "harmadik csimpánz" (Diamond) és úgy élhetünk, ahogy akarunk, ahogyan az nekünk tetszik. Ebben a modellben nincs bűn, jó-rossz, ítélet, csak az számít, hogy az egyén mit gondol/érez jónak. A világmindenség és az emberi lét eredete meghatározza magát az emberi lét értelmét vagy értelmetlenségét, valamint az emberiség – benne minden egyén – életminőségét. Kimondva vagy kimondatlanul a teremtésmodell vagy evolúciómodell kérdés lényege: a tudomány megöli és eltemeti Istent vagy felfedezi és megdicsőíti? Vannak, akik azt hangoztatják a tudomány megölte és eltemette Istent, mert minden a természeti folyamatok műve, ezért még a Teremtő gondolata is fölösleges.
Mások azt állítják, hogy a teremtésnek nincs tudományos alternatívája, még elméleti szinten sem. Mindkét tábor ugyanabból az adatokból és tényekből indul ki, de más eredményre jut. Vizsgáljuk meg a tényeket, és előítélet-mentesen, döntsük el ezt a rendkívül izgalmas kérdést, hogy a tudomány megöli vagy megdicsőíti Istent?" /Kádár Miklós/

A genetikai kód olyan bonyolult...

Bally István: Teremtés, evolúció: kell-e választani?

2009. november 15-én Dr. Nitkovszki Eduárd egy remek előadást tartott "Teremtés, evolúció: kell-e választani?" címmel. Akik eljöttek, egészen biztosan nem bánták meg, mert egy rendkívül jól felépített előadást hallhattak egy tökéletesen felkészült előadótól.
Azok számára, akik nem tudtak eljönni erre a vasárnap délutáni alkalomra, de most kíváncsiak lettek az előadás címében feltett kérdésre adott válaszra, azok számára elárulhatom, hogy ez a keresztyén orvos, már a második percben tiszta vizet öntött a pohárba, és kijelentette: az ember és a majom nem származik közös őstől, ellenben közös volt a Tervezőjük. Friss szellőként hatott ez a mondat egy olyan évben, amit bizonyos tudós körök Charles Darwinnak, az evolúció atyjának "szenteltek", vagy sokkal inkább szentségtelenítettek. 2008 a Biblia éve volt. Az nekem jobban tetszett... Most viszont Darwin év van, igaz, már csak pár napig, ami jó hír.
Aki szokott internetes hírportálokon tájékozódni a nagyvilágban zajló eseményekről, az talán felfigyelt arra, milyen nagy számban jelentek meg az evolúciót bizonygató, tudományosnak kikiáltott írások ebben az évben. Ebből a szempontból élen járt az origo.hu. Volt olyan hónap, amikor ennek a portálnak az ateista cikkírói igazi össztüzet zúdítottak a gyanútlan olvasókra, nyíltan gúnyolva azokat, akik a Bibliának hisznek. Ha ez még nem lett volna elég, egészen nyilvánvaló hazugságokat is állítottak, melyeket többszöri, rendkívül udvarias kérésre sem voltak hajlandóak korrigálni. Ennyit az objektív újságírásról... Már csak ezért is javaslom a kedves olvasóknak, hogy a nyugalmuk megőrzése érdekében nagy ívben kerüljék el ezt a portált. Egészen nyilvánvalóan nem keresztyének szerkesztik.
De vissza az előadáshoz. Kell-e tehát választani? Ez a kérdés nem lehet kérdés. Természetesen kell. Mert az ember nem lehet egyszerre az evolúció véletlenszerű, cél nélküli folyamatainak a terméke és Isten által a maga képére formált, teremtett lény. Vagy az egyik, vagy a másik. Lehet-e keverni a kettőt? Van-e arany középút? Mondhatjuk-e azt, hogy Isten az evolúciót használta fel a Teremtés eszközéül? Mit mond erről a Biblia?

Nos, a Biblia azt mondja erről, hogy Isten teremtette a világot hat nap alatt. (1Móz 1:1-31) Nem hat korszak alatt, nem hat milliárd év alatt, hanem hat közönséges nap alatt. Dr. Nitkovszki Eduárd az előadásában kitért arra, hogy a Biblia végig a jom szót használja a teremtéstörténet leírásakor, az pedig 24 órás napot jelent, egy perccel sem többet. Hatszor 24 óra sajnos nem elég arra, hogy az evolúció vak és céltalan folyamatai elvégezzék a dolgukat, és létrehozzák azt a hihetetlenül komplex világot, ami körülvesz minket, így aztán kizárt, hogy Isten az evolúciót használta volna fel a Teremtés során.
Akinek ez nem lenne elég, az emlékezzen arra, mit mond a Biblia a halálról! Hogyan jött a halál a világba? A bűnnel, a bűn pedig Ádám és Éva engedetlensége révén. Ádám előtt nem volt halál. Az ember hozta a halált a világba. Az evolúció ezzel szemben azt tanítja, hogy megszámlálhatatlanul sok élőlény halála és evolúciója révén jött létre az ember. Vagyis a halál hozta az embert a világba. Ez szöges ellentétben áll azzal, amit a Biblia mond. Ezen nem kell meglepődni, mert az evolúció szinte mindenben az ellenkezőjét állítja annak, amit a Bibliában olvashatunk. Hogyan lehet akkor összeegyeztetni a kettőt? Egyszerűen sehogy. Lehetetlen annyira liberálisan értelmezni a Bibliát, hogy bele lehessen préselni az evolúciót.
Egy érdekes kérdést nem tett fel az előadó. Méghozzá azt, hogy miért vonakodnak időnként a keresztyének elfogadni azt, amit az 1Mózes 1 állít? A hatnapos Teremtést? Azért vonakodnak, mert a tudomány ma azt mondja, hogy a Föld 4,6 milliárd éves, az evolúció bizonyított tény, a művelt keresztyének pedig nem szeretnék magukat nevetségessé tenni azzal, hogy azt állítják, Isten teremtette hat nap alatt. Inkább azt mondják, hogy az 1Mózes 1-et nem kell szó szerint érteni, Isten az evolúciót használta fel a Teremtés során, az egy nap nem egy nap, hanem lehet ezer is, vagy egymilliárd, a tudomány és Isten jól megférnek egymás mellett. Ez persze, amint azt az előbbiekben már láttuk, nincs összhangban azzal, amit a Biblia mond. Ha Isten az evolúción keresztül akarta volna megteremteni az élővilágot, akkor az 1Mózes 1 úgy kezdődött volna, hogy "Kezdetben Isten vette a végtelenül kicsi szingularitást, ami tartalmazta a ma látható világ összes atomját, az összes fizikai, kémiai, biológiai és informatikai törvényt, és ezt a szingularitást felrobbantotta. Így hozta létre Isten az univerzumot. És lett 500 millió év, és még 500 millió év. Első évmilliárd." A Biblia azonban nyilvánvalóan nem ezt mondja, hanem azt, hogy
"Kezdetben teremtette Isten a Mennyet és a Földet." (1Móz 1:1) Mi oka lett volna Istennek azt állítani, hogy a hatnapos Teremtés valóban hatnapos volt, ha valójában évmilliárdokig tartott? Egész nyugodtan közölhette volna Ádámmal, hogy a palatáblájára szépen kezdje el levésni a szingularitásról szóló tanítást, amit ő még nem fog érteni, de a 21. századi fizikusok már érteni fogják. Miért feltételezzük, hogy a Biblia Teremtésre vonatkozó állításait nem kell szó szerint venni? És ha a Teremtést nem hisszük el szó szerint, a Biblia többi részét elhisszük? Vajon mit akarunk még másként értelmezni? És ki mondja meg, hogy mit hogyan kell értelmeznünk? Hová vezet ez a fajta gondolkodásmód?
Aki a tudományban hisz, az hasonlít ahhoz az emberhez, aki térképet rajzol a sivatagban, és tájékozódási pont gyanánt a homokbuckákat használja fel. De jön egy homokvihar, elfújja a homokbuckákat alkotó porszemeket, és a térkép hasznavehetetlenné válik. A tudomány is ilyen. Ami ma még megállja a helyét, holnapra már feledésbe merül. Volt idő, amikor a tudósok azt gondolták, hogy minden betegség a vérben van, és elég a rossz vért lecsapolni, hogy meggyógyítsák a beteget. Nem egy embert véreztettek így halálra, például George Washingtont is. De abban a korban ez egy tudományos berkekben elfogadott eljárás volt. Ma már ettől messze járunk. De könnyen elképzelhető, hogy a mai modern orvostudományra úgy fognak tekinteni 100 év múlva, ahogyan mi tekintünk most a régmúlt piócás embereire. Megmosolyogjuk a műveletlen barbárokat. A tudomány tehát folyamatosan változik. Elméletek jönnek, és elméletek mennek. De ha mi a Bibliánkat állandóan az éppen aktuális tudományos világképhez akarjuk igazítani, miféle Bibliát kapunk? Minden korban másfélét. Nem a Bibliát kell a tudományhoz igazítani, hanem pont fordítva: a tudományt kell a Bibliához igazítani.
Egy bölcs ember, a nevére sajnos már nem emlékszem, valamikor azt mondta: "Ha elég időt adunk a tudománynak, utol fogja érni a Bibliát." Ezt a mondatot mindenki jegyezze meg jól. Annak idején, amikor még nem fedezték fel a vöröseltolódást, azt tartották, hogy a kozmosz végtelen, mindig létezett, nem volt kezdete, és nem lesz vége. Az anyag örök. Megmosolyogták a Bibliát, ami már a legelején botorságot állított, hogy "Kezdetben teremtette Isten...". Nem volt semmiféle kezdet, mondták öntelten a tudósok. Aztán az 1920-as években kiderült, hogy a világegyetem tágul. Márpedig, ha tágul, akkor kellett, hogy legyen egy kevésbé tág állapota is. Hamarosan megdőlt az örök kozmosz elmélet, és a tudománynak rá kellett döbbennie, hogy a világnak volt kezdete. És a Biblia ezt előre megmondta! Ekkor már nem mosolyogtak az ateista tudósok...
Az első és legfontosabb következtetés ez: merjünk bízni a Bibliánkban! A Biblia Isten Szava. Nem tartalmaz tévedéseket, és tudományos szempontból is megállja a helyét, bár nem tudományos céllal íródott. A célja az, hogy elmondja nekünk, kik vagyunk, milyen világban élünk, ki ennek a világnak az Ura, és mit kell tennünk ahhoz, hogy elnyerjük az örök életet. Ha pedig már merünk bízni a Bibliánkban, akkor gondoljunk bele, hogy a tudomány legnagyobb alakjai hittek a Bibliának, Isten Szavának, és ez a hit vezette el őket a tudományos felfedezéseikhez. Olyan tudósokra gondolok, mint Kopernikusz, Newton, Mendel, Galilei, és még sorolhatnám. A lista meglehetősen hosszú. Bármi legyen az a két dolog, ami között választani kell, mi mindig válasszuk Isten Szavát! Teremtés, vagy evolúció? Mit mond a Biblia? Teremtés. Akkor ez a válasz. És aki belemerül a Teremtéssel foglalkozó tudományos írásokba, vagy legalább meghallgatja Dr. Nitkovszki Eduárd előadását, az rá fog döbbenni, hogy valóban, a tudomány lassan elkezdi utolérni a Bibliát.

Dr. Werner Gitt: KI A TEREMTŐ? Van út a Mennybe!

A Biblia igaz volta és tekintélye

Dr. Werner Gitt: Amit Darwin még nem tudhatott

BIBLIA ÉS TUDOMÁNY - Tudósok, akik hittek Istenben

Ó, de csodálatos is az Úr minden cselekedetében!
Dicsőség az Ő szent Nevének!

Szerkesztette: Makai Rozália      http://www.vargamakai.com

Ide írhatsz!

ÉLETRAJZOK, OLVASMÁNYOK, ÖRÖMHÍR DALOK

Makai Rozália: DROG, ALKOHOL, NIKOTIN

VAN KIÚT! OLVASMÁNYOK FIATALOKNAK



Zimányi József prédikációi Mátrainé F. Irma írásai Gazdag István tanításai



22000 szavas JAPÁN SZÓTÁRAK, NYELVKÖNYVEK MP3-as CD-vel

Vissza az oldal elejére!
Vissza a menüre!