HITELES TÖRTÉNETEK
Varga István & Makai Rozália weblapján

BIBLIA ÉS TUDOMÁNY

Részletek Dr. Farid Abou-Rahme: Azt mondta Isten c. könyvéből


Azt a feladatot kaptuk, hogy tanulmányozzuk az Írásokat. (Jn 5:39) Ha ezt a tudományra vonatkoztatjuk, rengeteg példát találunk olyan modern tudományos tényekre, amelyeket a Biblia már több ezer évvel azelőtt feljegyzett, mielőtt a tudósok felfedezték volna. Ezeket a megállapításokat olyan emberek jegyezték le, akik semmit sem tudtak a modern tudományról: "A Szent Szellemtől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei." (2Pt 1:21) "Mert amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra írattak meg"; "hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy ezt hívén, életetek legyen az Ő nevében." (Róm 15:4; Jn 20:31) Vizsgáljunk meg néhány példát!




Fizika

"Fölfüggesztette a Földet a semmiség fölé."(Jób 26:7)

Jób több mint 3500 évvel ezelőtt jegyezte le ezt a tényt, ami pedig huszadik századi fizika. A Newton által felfedezett gravitáció törvényei nem tesznek hozzá semmit ahhoz, amit Jób mondott, csupán elmagyarázzák, hogyan "függesztette föl Isten a Földet a semmiség fölé"! A századfordulón a tudósok azt hittek, hogy létezik egy "éter" nevű anyag, amely kitőlti az űrt, és valahogyan segíti a Földet a helyén tartani. Ezt mára azonban megcáfolták, és a legtudományosabb állítás még mindig az, hogy Isten "fölfüggesztette a Földet a semmiség fölé." Ugyanaz a Teremtő, aki "fölfüggesztette" a Földet a semmiség fölé, jószántából hagyta, hogy Fiát "egy fára függesszék." (ApCsel 5:30) Áldozata által megbocsátotta mindazoknak a bűneit, akik hisznek benne. "Ki ül a Föld kereksége fölött..." (Ézs 40:22) Ézsaiás körülbelül Kr.e. 700-ban jegyezte le ezt a bámulatos tényt. A "kerekség" szó jelentése az eredeti nyelven az, hogy "gömb alakú".



Több mint kétezer évvel Ézsaiás után, Kr.u. 1519-ben Magellan, a híres utazó körülvitorlázta a Földet, hogy megcáfolja azt a nézetet, miszerint a Föld lapos, és bebizonyította azt, ami több mint 2000 éve ott állt a Bibliában, éspedig, hogy a Föld gömbölyű. Szintén egy gömbölyű Földet sejtet Lukács evangéliumának 17. része, amelyben az Úr Jézus ezekkel a szavakkal írja le saját visszatérését: "aznap" (31. v.), illetve "azon az éjszakán." (34. v.) Ez arra enged következtetni, hogy egyidejűleg lesz világosság a Földgömb egyik oldalán, és sötétség a másikon. "Aznap, aki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye... Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban, az egyik felvétetik, és a másik ott hagyatik." (Lk 17:3,34)



Csillagászat

"... az ég serege meg nem számlálható." (Jer 33:22)

A csillagászat területén további példák találhatók Isten Igéjének hitelességére. Századokon keresztül kísérleteztek, hogy megszámlálják a csillagokat. Ptolemaiosz 1056, Brahe 777, Kepler pedig 1005 csillagot számlált. Ez a szám állandóan növekedett, manapság viszont közismert tény, hogy csak a mi galaxisunkban jóval több, mint 100 milliárd csillag van, és valószínűleg körülbelül 100 milliárd további galaxis létezik! Mégis több ezer évvel ezelőtt Jeremiás ezt írta: "Az ég serege meg nem számlálható." Még bámulatosabbak a 147. zsoltár szavai: "Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájukat nevéről nevezi. Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcsességének nincsen határa." (4-5. v.) A következő versek arról szólnak, hogy ugyanaz az Isten, aki "a csillagokat is teremtette", mindenkiről külön- külön gondoskodik.

Hematológia

"Mert a testnek élete a vérben van." (3Móz 17:11)

A tudósok századokon keresztül a "test életéről" beszéltek, és azt állították, hogy az emberi test különböző szervei hordozzák az életet. A vér soha nem szerepelt a listájukon. 1628-ban Harvey bebizonyította, hogy a vérkeringés a szívből indul, és oda tér vissza, és közben artériákon és vénákon keresztül a test minden részét eléri. Elsőként fedezte fel azt, ami mára már közismert tény. Újabban a hematológia és az immunológia, e két rohamosan fejlődő tudományág megerősítette, hogy az az összetett folyadék, amelyet vérnek nevezünk, egyedülálló módon életfenntartó. A tudósok egy életen át tanulmányozhatják a vér alkotóelemeit, és mégis ennek a folyadéknak a csodái folyamatosan bámulatba tudják ejteni az emberi elmét. Az a megállapítás, miszerint "a testnek élete a vérben van", noha több ezer éve írták, tudományosan helytálló és pontos. Ha bármely szerv vagy sejtcsoport vérellátás nélkül marad, az eredmény annak a szervnek vagy sejtcsoportnak a halála. Ez a korélettana a különféle agy- és szívinfarktusoknak. A sejtek nem működhetnek, és nem élhetnek vérkeringés nélkül. Az összes sejt - beleértve az agysejteket is - életben maradása a vérellátástól függ. Ma már tudjuk, hogy a vér életfenntartó anyagokkal (oxigén, glukóz, aminosavak) látja el a sejteket, és elszállítja a mérgező anyagcseretermékeiket (széndioxid, laktát, karbamid). Amennyiben ezek a mérgező anyagok nem távoznak el a sejtekből, akkor az végül elhalásukhoz vezet. Milyen bámulatos rendszer: a test élete valóban a vérben van! Elképzeléseink ellenére, a vér az egyik leghatékonyabb tisztítószer. A fent leírt tisztítási folyamat egy cseremechanizmus mellékterméke, mely által a vér "kereskedik" a sejtekkel, életet ad a halálért cserébe.


A hematológia tudománya segítségünkre van abban, hogy megértsük a Bibliában található bámulatos, kettős igazságot: "...aki (Krisztus) minket szeretett, és megmosott (szó szerint: megtisztított) bennünket a mi bűneinkből az Ő vére által." (Jel 1:5b) Ez nem költői szóhasználat, hanem szellemi tény, amely egy a fizikaihoz hasonló dinamikus szellemi cserefolyamatot ír le. Amikor Krisztus kiontotta vérét a kereszten miérettünk, magára vette bűneinket és bűnös természetünket: "Bűneinket maga vitte fel testében a fára." (1Pt 2:24) Tehát ha elfogadjuk Őt Megváltónknak és Urunknak, meg tudunk tisztulni halálos gonoszságunkból, és képesekké válunk arra, hogy elfogadjuk az Ő életét. "Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől." (1Jn 1:7) A vér a szívet is megtisztítja. Ha egy vérrög elzárja valamelyik szívartériát, amely vért szállít a szívbe, az ember életveszélybe kerül. A kardiológusok megpróbálják érsebészeti úton eltávolítani a rögöt, hogy a vér eljuthasson a szív sejtjeibe, különben azok rövid időn belül elpusztulnak. A Biblia ezt mondja: "Csalárdabb a szív mindennél, és gonosz az." (Jer 17:9) De az Ő vére lemoshatja szívünk gonoszságát, ha hagyjuk, hogy eltávolítsa az elzáródást okozó rögöt azáltal, hogy meghívjuk Őt a szívünkbe. Ekkor részesülünk az Ő örökkévaló életében. Ez tehát az üdvösség: ha a rögöt eltávolították, a vér újra áramlani kezd, és az ember élete megújul.

Molekuláris biológia

"Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy;
csodálatosak alkotásaid..." (Zsolt 139:14)

Bámulatba ejtő a molekuláris biológia felfedezéseiről olvasni. A DNS molekula kiváló példa Teremtőnk nagyságára. A tudósok mindaddig azt gondolták, hogy az egyszerű sejt valóban egyszerű, amíg a modern tudomány el nem kezdte kutatni a DNS molekula összetettségét, amely maga is csupán része a sejtnek! A DNS molekulának, mint információhordozónak a hatékonysága, az integrált áramkörökéhez hasonlítható. Ha a világ könyvtáraiban található információt integrált áramkörök segítségével kellene tárolni, akkora mennyiségre lenne szükség, amely magasabb mint a Hold-Föld távolság. Másrészt, ha DNS molekulákban tárolnánk, egy gombostűfej térfogatának 1%-a is elég lenne erre a célra! A DNS 45 billiószor hatékonyabb, mint az emberi csúcstechnológia szilícium lapkái. Valóban, egy hatalmas Isten "csodálatosan megkülönböztetett" minket!

Kémia

"Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba." (1Móz 3:19)

A 18. század vége felé a tudósok különféle módszereket dolgoztak ki az ásványok elemzésére, és manapság még több ilyen technika létezik. Az emberi testnek és a föld porának kémiai elemzéséből kimutatható, hogy az alábbi kémiai elemek, amelyek az emberi test fő alkotóelemei, jelen vannak a Föld felszínén levő porból vett jellegzetes mintákban is: kalcium oxigén; foszfor klór; kálium szén; nátrium hidrogén; magnézium nitrogén; vas kén; Ez azt mutatja, hogy az ember olyan, amilyennek az Írásban leírták több ezer évvel ezelőtt: "Hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk." (Zsolt 103:14) Isten a természetet még parányi temetkezési vállalkozókkal is ellátta, azzal a céllal, hogy lebonyolítsák a lebomlási folyamatot, amely által a "por" visszatér a földbe, ahonnan vétetett: "A por visszatér a földbe, olyan lesz, mint volt, a szellem pedig visszatér Istenhez, aki adta." (Préd 12:7)

Atomfizika

"De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek recsegve- ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a Föld és a rajta levő alkotások is megégnek. Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek." (2Pt 3:10-11) Ki mondta Péternek, a halásznak, hogy az atomok megsemmisíthetők, és ez hatalmas zajjal, izzó tűzzel és szörnyű pusztítással jár? Ezt csaknem 1900 évvel azután fedezték fel, hogy Péter lejegyezte. (Einstein E=m*cnégyzet képlete) A hirosimai atombomba robbanás és a különféle nukleáris kísérletek leírása részletekbe menően egyezik Péter feljegyzéseivel. A "felbomlás" szót jobb "elszabadulásnak" fordítani az eredeti görög szöveg szerint. Ez azt sugallja, hogy a kémiai elemek azért fognak elégni, mert a nukleáris erők elszabadítják az atommagban általuk összetartott protonokat és neutronokat. Ez a Biblia szavai által érthető meg: Jézus Krisztus "hatalma szavával fenntartja a mindenséget." (Zsid 1:3) Ő a fenntartó erő: "Ő előbb volt mindennél, és minden Őbenne áll fenn." [szó szerint: van összetartva] (Kol 1:17) Az Úr Jézus ma is a világmindenség fenntartója, és hatalmának szavával tart fenn mindeneket. Ő tartja össze az atomokat, és Ő tartja helyén a világmindenséget. De az Úr napján az atom elveszíti kötőerőit, amely irtózatos energia-felszabadulást eredményez, illetve olyan következményei lesznek, amikről Péter a második levelében ír. (2Pt 3:10-12)



Tudósok, akik hittek Istenben

Általános szabály manapság azt tanítani, hogy ha valaki tudós, akkor nem hihet a Bibliában. Isten Igéjét a tudomány leple alatt világszerte, majdnem minden iskolában és egyetemen támadjak. Mégis, ha valaki tanulmányozza a tudománytörténetet, és olvas azokról a valódi tudósokról, akik feltaláltak valami érdemlegeset, ugyancsak elcsodálkozhat azon, hogy közülük milyen sokan hittek Istenben, vagy voltak igazi keresztyének. Lássunk tehát néhány példát nagy tudósokról, akik hittek Istenben.

Johannes Kepler (1571-1630)

A csillagászat területén kifejtett munkásságáért és felfedezéseiért Keplert úgy emlegetik, mint "az ember, aki elindította azt a folyamatot, mely a babonát logikus gondolkodással helyettesítette." Az általa fölállított bolygómozgási törvények indították el útjára a modern csillagászatot: 1.) Minden bolygó a Nap körül kering ellipszis alakú pályán, melynek egyik gyújtópontjában a Nap van. 2.) A bolygót a Nappal összekötő egyenes (vezérsugár) egyenlő idők alatt egyenlő területeket "súrol". Tehát: a bolygók gyorsabban keringenek, ha közelebb vannak a Naphoz. 3.) Bármely két bolygó esetén, a keringési idők négyzeteinek aránya a Naptól vett középtávolságok (pályasugarak) köbének arányával egyenlő.
Hitét ezekkel a szavakkal összegezte: "keresztyén vagyok." Felismerte Istenben a "jóságos Teremtőt, aki a láthatatlanból alkotta meg a természetet." (Zsid 11:3)

Robert Boyle (1627-1691)

Azonkívül, hogy a modern kémia úttörője volt, Robert Boyle nagyban hozzájárult a tudományos gondolkodás előrehaladásához. Több más híres felfedezése mellett, a gázok nyomása és térfogata közötti összefüggés ma is Boyle-törvényeként ismert. Boyle nem látott ellentmondást a tudomány és keresztyén hite között. Erős volt a hite Jézus Krisztusban, mint Megváltójában és Urában.

Sir Isaac Newton (1642-1727)

Ő volt az egyik legnagyobb tudós, akinek olyan felfedezések tulajdoníthatók, mint a gravitáció törvényei, a dinamika törvényei és a differenciál- és integrálszámítás. A tudomány haladásához való hozzájárulása felölelte a fizika, a matematika és a csillagászat területeit. Newton szerette Istent és hitt Isten Igéjében. Tanulmányozta a Bibliát, és erről könyveket is írt. Ezt írta: "Megingathatatlan a hitem a Bibliában, mint Isten Igéjében."

Louis Pasteur (1822-1895)

Ő volt a mikrobiológia és bakteriológia újdonsült tudományának a megalapítója. Feltalálta a vedőoltást, az immunizálást és a pasztörizálást, melyek sok emberéletet mentettek meg. Neki köszönhető a biogenezis törvénye is, amely kijelenti, hogy élet csak életből keletkezhet, ami ellentmondott a spontán keletkezés akkoriban divatos evolúciós gondolatának. Pasteur nem talált semmilyen ellentmondást a tudomány és a keresztyénség között. Szilárdan hitte, hogy "a tudomány közelebb viszi az embert Istenhez."

James Clerk Maxwell (1831-1879)

Elektromágneses elmélete és a vele kapcsolatos téregyenletek kövezték ki az utat a huszadik századi fizika számára. Maxwell hithű keresztyén volt, aki tanulmányozta a Bibliát, olyan hittel és elkötelezettséggel, amely nyilvánvaló volt a tudományos körökben is. A fentieken kivül meg sok hívő tudós ismert, például: Fleming, az elektronika úttörője, aki ezt írta: "Bőséges bizonyiték van arra, hogy bár emberek írták, a Biblia nem az emberi elme terméke. Emberek megszámlálhatatlan sokasága mindig is úgy tisztelte, mint a világegyetem Teremtőjének hozzánk intézett üzenetét." További hithű tudósok: Lister, aki feltalálta a steril sebészetet, Simpson, aki feltalálta az érzéstelenítést. Babbage (számitástechnika), von Braun (űrrakéta), Euler (differenciál- és integrálszámítás), Mendel (genetika).


AZ ŐSROBBANÁS

"Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek... " (Jak 1:5) "Jöjjetek, szálljunk vitába! - mondja az Úr." (Ézs 1:18)
Hasonlítsuk össze az ősrobbanás elméletét a teremtéssel, felhasználva a tudomány néhány alaptörvényét, és lássuk, melyik mond ellent ezeknek a törvényeknek, és melyik van összhangban velük. Tekintsük először a termodinamika törvényeit (a "termodinamika" fogalom két görög szóból származik, amelyek jelentése hő-erő). Kutatás vagy kísérletezés közben minden tudóst két alaptörvény irányít, mégpedig a termodinamika két törvénye. E törvények alól nincsenek kivételek. A legegyszerűbb kísérletektől a legbonyolultabbakig, a világegyetem minden folyamata engedelmeskedik a termodinamika törvényeinek. Az első törvény az energia megmaradásának elve néven ismert, és azt állítja, hogy energia nem keletkezik, és nem semmisül meg. Nemrégiben a tudósok felfedezték, hogy az anyag energiává alakítható; azonban az anyag és az energia teljes összege nem változtatható meg. Ez maga után vonja azt, hogy az univerzum nem teremthette meg önmagát. Ha volt kezdete, akkor csak egy önmagán kívüli "ok" hozhatta létre, olyan folyamatok révén, amelyek ma már nem működőképesek. Az ősrobbanás-elmélet tehát ellentmond a termodinamika első törvényének. A teremtés, teljes összhangban az első törvénnyel, azt állítja, hogy energia nem keletkezik, és nem semmisül meg. A teremtés még egy lépéssel továbbmegy, és azt is megmagyarázza, hogy energia azért nem keletkezik, mert a teremtés hetének hetedik napján Isten befejezte a teremtés művét. (1Móz 2:2) Energia nem is semmisül meg, mivel Isten "hatalmas szavával hordozza a mindenséget." (Zsid 1:3)
A második törvény még érdekesebb összehasonlításra teremt lehetőséget. Ez azt állítja, hogy minden magára hagyott fizikai rendszer a rendezetlenség és a káosz felé tart. A rendezetlenség mértékét a termodinamikában "entrópiának" nevezik - és az idő múlásával az entrópia növekszik. Legegyszerűbb megfogalmazásban az entrópiát "az idő nyílvesszőjének" nevezik, és ez mindig lefelé száll. Tehát az idő múlásával minden elromlik, felbomlik vagy elpusztul. Mármost az ősrobbanás elmélet azt állítja, hogy az univerzumban a fejlődés, a növekvő rend és a komplexitás folyamata uralkodik - az idő múlásával a dolgok jobbá válnak. Mi feltehetően egyetlen sejtként kezdtük, ma pedig komplex emberi lények vagyunk. Az evolúcióban az idő nyila felfelé mutat, ami teljes mértékben ellentmond a második törvénynek!
Ezt a problémát számos evolucionista is elismeri. Jeremy Rifkin például így vélekedik Entropy: A New World View (Entrópia: Egy új világnézet) című könyvében: "Azt hisszük, hogy az evolúció valamilyen csodálatos módon egyre nagyobb összértéket és rendet hoz létre a Földön. Most, hogy környezetünk puszta szemmel is látható módon válik szétesővé és rendezetlenné, talán első alkalommal kezdünk kételkedni az evolúcióról, a haladásról és az anyagi értékeket képviselő dolgok keletkezéséről alkotott elképzeléseinkben ...Az evolúció a rend egyre nagyobb szigeteinek keletkezését jelenti a rendezetlenség egyre nagyobb tengereinek rovására. Nincs olyan biológus vagy fizikus, aki tagadná ezt az alapvető igazságot. Mégis, ki hajlandó felállni és beismerni ezt egy osztályteremben vagy a nyilvánosság előtt?" A teremtés szerint, amikor az ember vétkezett, Isten megátkozta a Földet, és romlásnak és halálnak vetette azt alá. A Biblia leszögezi, hogy "az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig." (Róm 8:22) A zsoltáríró úgy fejezi ki a helyzetet, hogy így ír az egekről és a Földről: "Mind megavulnak, mint a ruha." (Zsolt 102:27) Az idő nyila lefelé mutat a teremtéstörténetben, teljes összhangban a második törvénnyel.
Tehát rendelkezésünkre áll a tudománynak két alaptörvénye, amely teljes ellentmondásban van az evolúcióelmélettel, de teljes összhangban a teremtéssel. A termodinamika törvényei nemcsak arra a múltbeli időpontra utalnak, amikor a teremtésnek meg kellett történnie, hanem egy jövőbeli időpontra is, amikor az idő nyílvesszője földet ér, azaz eléri a mélypontot! Amennyiben a rendelkezésre álló energia esetleg zérushoz közelítene, bekövetkezik a végső hőhalál, amire Péter figyelmeztet minket: "...az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a Föld és a rajta levő alkotások is megégnek." (2Pt 3:10) Egyes evolucionisták kétféle módon próbálnak meg kikerülni ebből a halálos csapdából: vagy azt állítják, hogy a termodinamika törvényei nem egyetemesek, vagyis a tudósok e törvényeknek ellentmondó kísérleti eredményre is juthatnak; vagy pedig a "nyitott rendszer" érvéhez folyamodnak, mondván, hogy a törvények nem érvényesek nyitott rendszerekre, ahol a rendszerbe külső energiát lehet juttatni. Az első érvet - vagyis, hogy ez a két törvény nem vonatkozik a világegyetem keletkezésére - megdönti az a tény, hogy a tudomány megfigyelésen alapszik A két törvény arról ismeretes, hogy minden olyan tömeg-energia rendszerre és folyamatra alkalmazható, amely térben és időben megfigyelhető.
A termodinamika törvényei tudománynak minősülnek. Az az elmélet, amely nem megfigyelt, az képzeletbeli ellentmondáson alapul, és ez ellentétben áll az egybehangzó kísérleti megfigyelésekkel, tehát nem nevezhető tudományosnak! A nyitott rendszerekre vonatkozó érvet a termodinamika harmadik törvénye dönti meg, amely kimondja, hogy a rend abszolút zérusponton (-273 C fok) maximális, mert ott az entrópia értéke zéró. Ez maga után vonja azt, hogy ha külső hőenergiát adunk át egy nyitott rendszernek, az csak növeli a rendezetlenséget. Ez elkerülhetetlenül a rendszer rendezettségében rejlő funkcionális információ csökkenését eredményezi. Egy irányító program és átalakító mechanizmus (mint a klorofill a növényekben) jelenléte nélkül a bármilyen forrásból származó külső energiabevitel csak növeli a rendezetlenséget! Az a feltételezés, hogy egy robbanás rendet idézhet elő, ellentmond minden tudományos törvénynek. A további feltételezés, hogy ez a robbanás az energia és az anyag egyenletes, gömbszimmetrikus (bármilyen irányban azonos) tágulásához vezetett, a tudomány egy másik törvényének, az impulzusnyomaték megmaradás elvének mond ellent. Ez az elv kijelenti, hogy egyenletes körmozgás sohasem eredményezhet görbe vonalú mozgást. Azt feltételezni tehát, hogy egy lineárisan táguló gáz keringő pályájú galaxisokká és bolygórendszerekké lényegült volna át, íme a tudomány egy másik törvénye szerint is egyszerűen lehetetlen. Tekintsük az ok és okozat híres törvényét, mely kijelenti, hogy minden okozat esetében kell lennie egy oknak is, amely minden tekintetben előbbvaló az okozatnál, ami azt mutatja, hogy az univerzum nem hozhatta létre önmagát, ahogyan az ősrobbanás-elmélet feltételezi. Az univerzumnak (okozat) szüksége volt egy okra, mely kívül van téren és időn, és előbbvaló nála. Az egyetlen "ok", amely kívül van téren és időn, és mindennél előbbvaló, a Teremtő, aki elmondhatta magáról: "Mielőtt Ábrahám lett volna, én vagyok." (Jn 8:58), és kérdőre fogta az embert: "Hol voltál, amikor a Földnek alapot vetettem?" (Jób 38:4) A fentiekből nyilvánvaló, hogy az ősrobbanás a hamis tudomány arra irányuló kísérlete, hogy alternatívát kínáljon a teremtésre. De minthogy elveszettek vagyunk e hatalmas világegyetem csodájában, nem tehetünk mást, mint hogy magasztaljuk a hatalmas Teremtőt:

"Az egek hirdetik Isten dicsőségét,
kezének munkájáról beszél a menny." (Zsolt 19:2)
/Forrás: www.vetesesaratas.hu/



Dr. Jeszenszky Ferenc fizikus,
a Magyar Tudományos Akadémia ny. főosztályvezető véleménye:

"Gyakran szokás a többségi véleményre hivatkozni. Azonban a tudományban közömbös, hogy egy véleményt hányan fogadnak el. Ezt igazolja Julius Robert Mayernek, az energiamegmaradás elve felfedezőjének a példája. Mivel ragaszkodott ahhoz, amit kimondott - az egész tudományos közösség véleménye alapján - elmegyógyintézetbe zárták. (Mellékesen megjegyezve, Mayer nem fizikus volt, hanem orvos, ami azt jelenti, hogy egy tudományosan érvényes felfedezésnek nem feltétele egy speciális tudományos fokozat.)
Nos, a fizika egyik legfontosabb alapelvét egy orvos fedezte fel, akit az egész fizikustársadalom őrültnek minősített. Ennyit a többségi vélemények értékéről. Az elért tudományos presztízs is értéktelen. Ezt igazolja Albert Einstein esete, aki kétségtelenül a 20. század egyik legnagyobb fizikusa volt, mindazonáltal a kvantummechanikára vonatkozó nézetei régóta a fizikatörténet lomtárába kerültek.
Még a tudományos intézmények tekintélyére sem lehet hivatkozni. Közismert a Francia Akadémia esete, amely 1796-ban kijelentette, hogy a jövőben nem foglalkozik a meteoritok témájával, mivel csak ostoba és babonás emberek hihetik azt, hogy az égből kövek hullanak alá.
Ezért láthatjuk, hogy a tudomány határai bizonytalanok, és tudományos kérdéseket nem lehet presztízsre vagy tekintélyre alapozva eldönteni. Ha az állam ezt kívánja tenni, túllépi illetékességének határait. A tudomány jellemzője a pluralizmus, és az államnak nincs joga arra, hogy az irányzatok vagy iskolák bármelyikét is előnyben részesítse, vagy korlátozza.

Bally István: Teremtés, evolúció: kell-e választani?

Dr. Nitkovszki Eduárd "Teremtés, evolúció: kell-e választani?" című előadása



Dr. Werner Gitt: KI A TEREMTŐ?

Dr. Werner Gitt: Van út a Mennybe!

Írók, filozófusok, történészek... a Bibliáról

Dr. Werner Gitt: Amit Darwin még nem tudhatott

Ide írhatsz nekem!    


Ó, de csodálatos is az Úr minden cselekedetében!
Dicsőség az Ő szent Nevének!


Gazdag István írásai

Szerkesztette: Makai Rozália          http://vargamakai.com