Varga István & Makai Rozália weblapja
http://www.vargamakai.com

"Fordítsd el a szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot;
a Te utadon éltess engem!" (Zsolt 119:37)
Folyamatosan 'fordulnunk' kell - ha azt szeretnénk, hogy az életünk igaz és Isten parancsai szerint való legyen.
Vannak olyan virágok, melyek mindig a Nap felé fordulnak. Az egyik, általam meglátogatott beteg asszony szobájában volt egy kis
cserepes rózsa, az ablak mellé helyezve. Egy nap észrevettem, hogy az egyetlen kinyílt rózsája a fény felé fordult. Ezt hangosan
meg is jegyeztem, és a beteg asszony azt mondta, hogy a lánya már többször is megfordította a növényt úgy, hogy az a szoba sötétje
felé nézzen - de a virágja minden egyes alkalommal addig tekerte és fordította magát, míg a kis virág-arca újra a fény felé
nem nézett. A rózsa egyszerűen nem volt hajlandó a sötétségbe nézni!
Ez a kis rózsa megtanított nekem valamit - azt, hogy soha ne engedjem, hogy gonosz és rossz dolgokra nézzek, hanem azonnal forduljak el azoktól. Egy pillanatra sem szabad megengednünk azt, hogy a szemeink bűnös dolgok felé irányuljanak. Ha átengedjünk magunkat akár csak egyetlen pillanatnyi bűnös cselekvésnek - azzal bemocskoljuk a lelkünket. A Biblia egyik legfontosabb üzenete ez: "Fordulj el a rossz, aljas, durva és méltatlan dolgoktól - az igaz, tiszta, nemes és istenfélő dolgokhoz!" Nem szabad megengednünk azt, hogy akár csak egy pillanatig is szentségtelen gondolatok legyenek az elménkben - hanem annak már a legelső sugallatától is azonnal forduljunk el, a teljes arcunkkal, Krisztus, a mi szent Megváltónk felé! "Nem vetem a szemem hiábavaló dologra; a pártoskodók cselekedetét gyűlölöm: nincs köze hozzám!" (Zsolt. 101:3) "Továbbá, atyámfiai, amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek; ha van valami erény, és ha van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok!" (Fil 4:8) /J.R. Miller (1840-1912)/
(igerenezek.wordpress.com)
Tudományos tények a Bibliából - 3
Dr.-Ing. Werner Gitt
A Biblia igaz volta és tekintélye
c. könyvéről
Ez a könyv a Biblia alapvető kérdéseivel foglalkozik.
A könyv szerzője nem teológus,
hanem matematikai-természettudományos gondolkodású informatika professzor. A
szerző újszerűen közelíti meg a Bibliát, s ezáltal nemcsak gondolkodásra ösztönöz, de
bátorít is a hitre.
Előszó (részletek)
Szellemi és erkölcsi gátszakadás korát éljük. Korábban messzemenően
elismerték Isten Igéjét mint kötelező mércét mennyei és földi dolgokra nézve...Ma
széltében-hosszában bomlási jelenségekkel és liberalizálódási tendenciákkal találkozunk.
A bibliakritika bacilusa olykor még a gyülekezetekbe is behatolt, helyenként megfertőzve
a hívőket is, akiknek hitéletében meg lehet figyelni bizonyos kórtüneteket...Ahogy az
ember elhagyja a bibliai alapokat, úgy növekszik aggasztó módon sok ember
tanácstalansága és tájékozódó képességének elvesztése. (W.G.)
Ahogy az emberek a Bibliát megítélik
A legkülönbözőbb hivatású emberek gondolkoztak el a Biblia lényegéről, üzenetéről,
magyarázatáról, kötelező érvényéről és mindenek felett álló tekintélyéről: filozófusok,
költők és írók, természettudósok, űrhajósok, politikusok, történészek, régészek, jogászok,
művészek, sportolók és teológusok. Véleményt nyilvánítanak róla az utca egyszerű
emberei éppúgy, mint a Nobel-díjasok. A vele kapcsolatos felfogások széles skálán
mozognak, amit az alábbi példák is mutatnak:
Sir Walter Scott (1771-1832),
skót író:
Mikor halálos ágyán feküdt, így szólt legidősebb fiához:
"Add ide a könyvet!"
- "Melyik
könyvet?" - kérdezte a fia.
Erre Scott: "Egy Könyv létezik csak, amelyet 'a Könyv'-nek
lehet nevezni, és ez a Biblia."
James Anthony Froude (1818-1894),
angol történész, (nem keresztyén):
"Az alaposan tanulmányozott Biblia önmagában is a legkülönlegesebb és a leggazdagabb
a gondolkodás minden területén."
Sir William Jones (1746-1794),
a legnagyobb nyelvészek egyike (28 nyelvet tanult), a Kelet nagy ismerője,
brit orientalista és jogász:
"Rendszeresen és áhítattal olvasom ezeket a szent iratokat és véleményem szerint ennek a
könyvnek...magasztosabb és szebb a nyelve, mint bármely más könyvé, bármely korban,
bármely nyelven írták is azt."
Jean Jacques Rousseau (1712-1778),
francia filozófus:
"A Bibliával összehasonlítva milyen szegényesek, megvetendőek filozófusaink szavai
minden ellentmondásaikkal. Lehetséges-e, hogy egy könyv, amely oly egyszerű és
ugyanakkor olyan tökéletes, egyszerűen csak emberi mű lenne?"
Dave Balsiger és Charles E. Sellier,
amerikai régészek:
"A Biblia egyedülálló történelmi dokumentum, ugyanakkor megbízható történelmi
forrásmű. Sok ezer régészeti lelethez vezetett el, és a régi kultúrákról szóló terjedelmes
irodalom forrása. Ez a Biblia, akármelyik részét vizsgáljuk is, igaznak bizonyul."
Otto von Bismarck (1815-1898),
német birodalmi kancellár:
"Ahogyan a tengert nem tudod kimeregetni kezeddel, éppúgy nem tudod a Bibliát
kimeríteni értelmeddel."
Bonaparte Napóleon (1769-1821),
francia császár:
"Az emberek mindent elhisznek, csak ne legyen benne a Bibliában."
Luther Márton (1483-1546),
német reformátor:
"Legyünk bizonyosak abban, hogy a lélek minden dolgot nélkülözhet, kivéve Isten Igéjét,
és Isten Igéje nélkül semmi sem segít rajta. Ha azonban övé Isten Igéje, semmi másra nincs
szüksége, mivel az Igében táplálék, öröm, békesség, világosság, művészet, igazság,
igazságosság, bölcsesség, szabadság és minden jó van bőséggel… Nincs más tekintély az
Isten Igéjének tekintélye mellett."
John Wesley (1703-1791),
a metodista egyház megalapítója:
"Ha egyetlen hiba lenne a Bibliában, akkor lehetne akár ezer is. Ha ebben a könyvben
bármi visszás dolog lenne, nem származhatnék az igazság Istenétől."
Charles Haddon Spurgeon (1834-1892),
angol hitébresztő prédikátor:
"Rendíthetetlen alapunk: 'Meg van írva'. Hitvallásunk a Biblia, a teljes Biblia, és nem
más, mint a Biblia. Ez az egyetlen értékmérőnk. Olyan nagy igazságok találhatók benne,
amelyek meghaladják felfogóképességünket, és megmutatják nekünk, milyen korlátozott
az értelmünk..."
Adrijan G. Nikolajev (1929),
a Vosztok 3. űrhajósa:
"Utazásom során nem találkoztam Istennel."
James B. Irwin (1930-1991),
amerikai űrhajós,
aki az Apolló 15-tel repült a Holdra 1971-ben:
"A Holdon töltött utolsó nap vasárnap volt, és mert autó állt rendelkezésünkre, egy kis
kirándulást tettünk. A látványtól lenyűgözve eszembe jutott a Zsoltár 121:1
'Tekintetem
a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem.'
Isten Igéjében nagy erő van. Miért is
lennék meglepve azon, hogy Isten jelenlétét a Holdon is érzem? A Szentírás arra tanít,
hogy Isten mindenütt jelen van."
Friedrich Nietzsche (1844-1900)
német nihilista filozófus
az evangélium elszánt ellensége:
"Elítélem a keresztyénséget, és a legborzalmasabb vádat emelem a keresztyénség ellen,
amit valaha is kimondtak. Minden értékből értéktelenséget, minden igazságból
hazugságot, minden becsületes dologból lelki alávalóságot csinált. A keresztyénséget
nagy átoknak nevezem, a bosszú nagy ösztönének, amelynek semmiféle eszköz nem elég
mérgező, alantas és kicsinyes - az emberiség eltörölhetetlen szégyenfoltjának tartom."
("Anti-Krisztus")
Friedrich Nietzsche - korábbi neurózisai után 1889-ben Torinóban kitört rajta az elmebaj, a bázeli, majd a jénai
klinikán ápolták. Utolsó évtizedét teljes szellemi sötétségben élte le.
"A Biblia üzenetének bizalommal teljes elfogadása és gyökeres elvetése között az
árnyalatok sokféleségét találjuk. Kinek van igaza? A hiteles választ végső soron csak Isten
tudja számunkra megadni, az Ő válasza azonban csak a hívő előtt nyílik meg."
A szerzőről
Prof. Dr.-Ing. Werner Gitt 1937-ben született a kelet-poroszországi Raineckben. 1963-
tól 68-ig a Hannoveri Műszaki Főiskolán (Egyetemen) mérnöknek készült, ahol 1968-ban
szerzett diplomát. 1968-tól 1971-ig tanársegéd volt az Aacheni Műszaki Főiskola
(Egyetem) Szabályozástechnikai Intézetében. Két évi kutatómunka után 1970-ben
műszaki doktorrá avatták. 1971 óta a Braunschweigi Szövetségi Fizikai-Technikai Intézet
(PTB) adatfeldolgozási részlegét vezeti. 1978-ban kinevezték a PTB igazgatójává és
professzorává. Tudományos kérdésekkel foglalkozik az informatika, a numerikus
matematika és a szabályozástechnika területén. Eredményei számos tudományos
publikációban jelentek meg. 1966 óta él házasságban Marion nevű feleségével. Carsten
fiuk 1967 szeptemberében, Rona lányuk 1969 áprilisában született.
A szerző magyarul megjelent könyvei:
Logosz vagy káosz? - Ha az állatok beszélni tudnának
Teremtés + evolúció = ? - Gyakran feltett kérdések - Meg van írva...
...és a többi vallás? - A teremtés bibliai tanúságtétele
Jelek a mindenségből -
Kezdetben volt az információ -
Idő és örökkévalóság
A könyvek kaphatók az
Evangéliumi Kiadó és Iratmissziónál
H-1066 Budapest, Ó utca 16.
http://www.evangeliumikiado.hu

Dr. Werner Gitt: KI A TEREMTŐ?
Dr. Werner Gitt: Van út a Mennybe!
A Biblia igaz volta és tekintélye
Dr. Werner Gitt: Amit Darwin még nem tudhatott
Bally István: Teremtés, evolúció: kell-e választani?
A BIBLIA
HÁNYSZOR OLVASSAM EL A BIBLIÁT?
Nincs idő az Igehallgatásra?
"Láttam az örök, végtelen, mindentudó,
mindenható Istentől való jelenségeket,
és tisztelettel térdre estem Előtte."
Karl von Linné
/botanikus, aki elsőként határozta meg a növények
és állatok osztályozásának módszerét/
Ateisták
"Milyen meggondolásból állítják, hogy nem támadhatunk fel? Mi nehezebb,
megszületni, vagy feltámadni, az-e, hogy ami sohasem volt, legyen, vagy hogy továbbra is
legyen, ami egyszer már volt? Nehezebb-e vajon életre születni, mint az életre visszatérni?
A megszokás miatt az egyiket könnyűnek, a megszokás hiánya miatt a másikat
lehetetlennek tartjuk: paraszti észjárás!" Blaise Pascal
"Egész életünk azon fordul meg, vajon megismerjük, halhatatlan, vagy halandó-e a lelkünk.
Kétségtelen, hogy aszerint, vajon halandó a lélek, vagy halhatatlan, tökéletesen
különbözőnek kell lennie az erkölcsnek is." Pascal: Töredékek