Zimányi József igeszolgálata a 18. zsoltárról

Zimányi József életrajzát itt elolvashatod.

         Az új bibliafordítás szövege szerint a 18. zsoltárból a 26.-33. versig olvasom az Igét.
         "A hűségeshez hűséges vagy, a feddhetetlen emberhez feddhetetlen. A tisztához tiszta vagy, de a hamisnak ellenállsz.
         A nyomorult népet megsegíted, de a kevély tekintetűket megalázod. Mert te gyújtasz nekem mécsest, Uram, fénysugarat ad nekem Istenem a sötétségben. Veled a rablóknak is nekirontok, ha Isten segít, a falon is átugrom.
         Az Isten útja tökéletes, az Úr beszéde színigaz. Pajzsa mindazoknak, akik hozzá menekülnek. Van-e Isten az Úron kívül? Van-e kőszikla Istenünkön kívül? Isten ruház föl engem erővel, ő teszi tökéletessé utamat."
         36. vers "Oltalmazó pajzsodat adtad nekem, jobbod támogat engem, sokszor lehajoltál hozzám."

        Ez egy elég hosszú, hatalmas erejű zsoltár, a 18. zsoltár. Érdemes elolvasni, de nem is egyszerre, hanem csak szakaszonként. Én is most csak egy szakaszt vettem belőle, mert annyi a mondanivalója, hogy ha nagyon sietünk is, akkor is sok. Egy hatalmas vallomás. Imádság és vallomás. A zsoltárok mind imádságok, Istennel való beszélgetések. A zsoltárok írói a panaszaikat, örömeiket, kéréseiket, hálaadásukat, mindent úgy mondtak el imában. Úgy beszélgettek Istennel, mintha szemtől szembe lennének vele. Ez az igazi és helyes hitbeli kapcsolat. Úgy beszélni, hogy itt van, itt az Isten köztünk. Egy olyan embernek az imádsága ez, aki nem tudja visszatartani. A mondanivalója elején kitőr belőle "Szeretlek, Uram". Az van itt a bevezető, az értelmező sorokban "A karmesternek: Dávidé, az Úr szolgájáé, aki akkor mondta el ennek az éneknek a szavait az Úrnak, amikor valamennyi ellensége hatalmából és Saul kezéből kimentette őt az Úr. Ezt mondta:

         "Szeretlek, Uram, erősségem!" Én szívből kívánom a testvéreknek, hogy amikor imádkoznak, még ha csak a Mi Atyánkot mondják is, bár én azt tanácsolnám, hogy hagyjuk el ezt az imamalmot, mindig Mi Atyánkot imádkozni. Jézus nem azt mondta, hogy ezt imádkozzátok, hanem, hogy így, ahogy a Mi Atyánk fel van építve, ahogy a kérések sorrendje, fontossága, úgy kell nekünk is, de nem azt mondta, hogy ezt ismételjétek. De ha már valakinek csak annyira telik ereje, akkor is legyen benne:
"Szeretlek, Uram, én erősségem." Ha akárkitől kérünk valamit, ha megérzi bennünk a szeretetet, ugye még az ember is ad és szívesebben. Isten pedig azt a pici kis szeretetünket várja, és olyan nagyra értékeli. Az angyalseregek milliói nem tudják méltóképpen dicsérni, kérni Istent, de neki az kell, ami a mi szívünkből jön ki, és Dávid szívéből kitört, hogy "Szeretlek, Uram", és ez nem egy begyakorolt egyházi mondás volt, hanem egy olyan vallomás, amely rengeteg lelki küzdelemnek, bukásnak, felemelkedésnek, bocsánatkérésnek, bocsánatnak gyümölcse. Sok lelki harcnak az eredménye ez, hogy
"Szeretlek, Uram, én erősségem." Érdemes figyelni arra, hogy mi következik, mit mond. Egyszerűen a kezdet után én kihagytam egy nagy szakaszt, mert a most olvasott kis szakaszt szeretném magyarázni.

         A hűségeshez hűséges vagy. Isten akkor is hűséges hozzánk sokszor, amikor hűtlenek vagyunk. Mindnyájan elmondhatjuk, hogy életünk folyamán sokszor elfeledkeztünk Istenről. Hűtlenek voltunk parancsaihoz, Igéjéhez, Őhozzá, de Ő nem volt hűtlen. Ha egy pillanatra magunkra hagyna, a pokol mélyébe zuhannánk testestől, lelkestől, de ha az ember igyekszik egész lelkével hűségesen járni a Biblia szerint, akkor biztos lehet benne, hogy Isten hűsége mellette van.

         Az Úr nem köteles hűségesnek lenni a hűtlenhez. Itt az van, hogy a hűségeshez hűséges vagy. Én is megtapasztaltam számtalanszor, hogy hűtlen voltam, de Ő hűséges maradt. De ezt nem lehet a végtelenségig csinálni. Nem lehet Istenet kísérteni. Ha én azt tudni akarom, hogy Isten hűségesen mellettem van, akkor nekem is hűségesnek kell lenni, éspedig ahogy tudom, ahogy értem. Igyekszem az Ige szerint járni, akkor biztos lehetek benne, hogy Isten hűsége körülvesz engem. A becsületes hit az mindig számíthat arra, hogy Isten betölti minden igéretét. De itt van, hogy a hamisnak elleneáll. Mikor valaki kér, imádkozik, még fogadkozik is, úgyis tudja belül, hogy nem fogja megtartani. Valamilyen bűnt rejteget az ember és nem adja fel, de kér Istentől, akkor az ember hamis, és ennek Isten ellene mondják az emberek - nem hallgatott meg-, de mi van hátul. A hamisnak elleneáll, nem hallgatja meg. De aki megalázza magát, a nyomorult népet megsegíti. Mikor az ember úgy áll az Isten előtt szegényen, rongyosan, sebekkel borítva, Uram megint mocskos vagyok, megint vétkeztem nyelvemmel, szememmel, gondolatommal, kezemmel, beszédemmel, minden mulasztásommal. Mikor az ember ilyen nyomorult koldus, az Isten lehajlik hozzá, ahogy az utolsó mondatban olvastam, hogy sokszor lehajolt hozzám. Nem jó, ha mindig nyomorultak és sárosak vagyunk. Nem azt mondom, hogy ilyenek legyünk, de mikor ilyenek vagyunk, az Isten lehajol hozzánk. De a kevély tekintetűeket megalázza. Mikor valaki úgy van, hogy tud magáról, nézi magát a tükörben, de a saját tükrében, nem ebben a tükörben, s tartja magát valamire.

         Régi jó református elődeink emlékeztek még rá, mikor idekerültem gyakorlat volt, templomba ha jöttek a férfiak belehajtották a fejüket állva a kalapba. Ez régi bibliai szabály, szokás, hogy betakarom arcomat az Isten előtt, mert nem vagyok méltó, hogy felnézzek rá. Innen ered ez a magyar hagyomány, hogy a kalappal betakarták az arcukat, az asszonyok meg a fejüket kötötték be. Mind a kettő a megalázkodásnak a jele. Az alázat jele. Betakarom arcomat, elfedem magam, mert nem vagyok méltó, hogy ránézzek. De a kevély tekintetű, de sokszor van kevélység a Biblia olvasásakor. Most lesz majd a TV-ben a Jónásról valami, ma este a Jónás imájáról. Sokan feldolgozták, de néha olyan tiszteletlenül, de nagyon tiszteletlenül. A Jónásról van Babitsnak is egy költeménye. Nagyon tiszteletlen hangon beszélget benne. Ezt a kérdést nem lehet úgy elővenni, hogy én költő vagyok, író vagyok, na most megírom. Megalázkodva, mert Isten Igéje világosan mondja, a kevély tekintetűeket megalázom. Emlékszünk arra az imádkozó két emberre a templomban, Jézus mondta el.

        Ott volt a nyomorult vámszedő. Sok ellensége volt, sokat is seftelt, csalt is. Ránehezedtek a csalásai, hamisságai, és nem is merte felemelni a tekintetét Istenre. Verte a mellét, a szívét. "Isten légy irgalmas nékem bűnösnek." Ott volt mellette a farízeus szép, fényes ruhában, gondolom gyűrűkkel a kezén, s így imádkozott. "Isten hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint itt mellettem ez az ember." Olyan visszataszító. Azt mondja Jézus, hogy erre a büszke farizeusra visszahullott az imádsága, mint ítélet. Nem ment el Isten elé, de a másik bocsánatot nyert. Isten lehajol a nyomorult emberhez. Testvérek akármi vádol bennünket, vétkeztünk, minden nap meg kell mondani, meg kell vallani, és meg kell nevezni.

        El kell őszintén mondani: Noha tudtam Uram, hogy nem szereted, mégis megtettem. Vagy meg kellett volna tenni, de nem tettem meg, pedig te kívántad tőlem.

         Elmondtam a testvéreknek még a vőlegénységem idején, amikor a későbbi feleségemmel egy kis árvaházat tartottunk fenn Debrecenben. Ő volt az árvaanya. Gondozott 5-6-7-8 gyereket, és volt egy idős néni, aki tett egy fogadást, hogy 200 pengőt, nagy pénz volt akkor, annyi volt mint most 20 000 Ft, (2005-ben kb. 100 000 Ft. megj. a szerk.) mennyit fog adni a kis árvaotthonnak. Aztán adott 50 pengőt, a többit nem adta meg több okból és annyira szenvedett és gyötrődött. Nem tudta mit csináljon. Mi már mondtuk neki mi feloldozzuk, hát nekünk fogadta meg, nekünk igérte, de Isten nem oldozta fel és a végén megzavarodott. Nem lehet az embernek az Isten útján hamisan járni. Meg kell mondani, igen így van Uram. Annyira megterhelte az Isten annak az öregasszonynak a lelkét, hogy megzavarta az értelmét a magas vérnyomás, sok egyéb is. Belepusztult ebbe. Mondtuk neki, hogy nem kell a pénz. Adott nekünk Isten máshonnan.

         Ha van valami igéret, amit tettünk Istennek, ne felejtkezzünk meg róla. Ha igértünk valamit, fogadalmat tartsuk meg. Az se jó, ha az ember soha semmit nem igér. A Biblia két dolgot mond, jobb, hogy ne igérj, mint hogy igérj, de ne tedd meg, de ha én szeretek valakit, lehetetlen hogy ne igérjek valamit. Unokáinknak is igérünk, gyerekeinknek is igérünk. És jó nekünk is az igéret. Néha kicsit hirtelen tesszük az igéretet, de jó amikor tudjuk teljesíteni. Nagyon jó lenne, ha mindig azt mondanánk magunkban mégis: Uram szeretnék az utadon járni, igéretemet megtartani, hűségesnek lenni, mert Te hűséges vagy hozzám. Most itt van egy kedves biztatás "Te gyújtasz nekem mécsest Uram." Sokszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy nem tudjuk mit kell tenni. Néha lelkileg is úgy megzavarodunk, bizonytalanság jön ránk. Valami mögöttünk van és nem tudjuk, jól tettük, vagy nem. Hiába megyünk az ügyvédhez. Kihez menjünk, polgármesterhez? Te gyújtasz nekem mécsest. Meggyullad egy kis világosság, egy kis fény.

        A Biblia mindig rávilágít arra, hogy mi jó, mi nem jó. Nagyon szépen mondja az Ige: "fénysugarat ad nekem Istenem a sötétségben." Van egy szép ének, nincs az énekeskönyvünkben, a Hallelujában van. Csak egy lépést mutass, elég nekem. Elmondtam a testvéreknek: egyszer egy gazdag földbirtokos tanyájára kellett mennem a nyirbogáti állomásról. Az a gazdag ember engem is támogatott, az árvaházunkat is, és csak annyit írt meg nekem, hogy az árokparton menjek. A szentjánosbogarakat figyeljem a fűben. És tényleg nem láttam semmit, olyan vak sötét volt ott, nem volt villany a tanyákon át. Csak kutyák voltak, mérges kutyák. Egy botot vittem magammal. Figyeltem a fűben a kis villogó szentjánosbogarakat és odataláltam, mert az árokcsatorna odavezetett a tanyára.

         5 km-t mentem a szentjánosbogarak fényénél. Ugye milyen pici egy szentjánosbogár fénye. Látta már mindenki este. Hát amikor Isten ad egy kis fénysugarat. Ez nem annyi, ez sokkal több. És ez nem tűnik el, meg előtűnik. Milyen jó, hogy Isten nekünk fénysugarat ad a sötétben. Elég sötét van kívül. Az emberek élete, még az egyháztagok élete is elég sokféle sötétségben van. Nekünk Isten fénysugarat ad, és ebben a fénysugárban meglátjuk a veszedelmet, a szakadékot és látjuk azt a kis keskeny utat, amelyiken menni kell.

         Az Isten útja tökéletes. Ki volt, aki azt mondta:"Én vagyok az Út." Csak Jézus egyedül.Voltak nagyokat mondó népvezérek, politikusok. Sok mindent mondtak, de senki nem merte mondani, hogy "Én vagyok az Út." Mondták, hogy én vagyok a vezető, a Führer, meg ez meg az, munkások atyja stb. Jaj, de sok ostoba, gonosz, hazug beszéd volt, de hogy "Én vagyok az Út." Jézus mondta, és igaz. Ezen az úton senki el nem téved. Isten útja tökéletes. Mikor valaki úgy, ahogy érti, ahogy megadatott neki, amennyit meglátott. Becsületesen jár az Úr Jézus nyomában, az útja tökéletes. Elmondtam már, ahogy az asztal tökéletes, nem kívánjuk, hogy telefonáljon. Ez csak egy asztal. Megbír egy bizonyos terhet. Itt áll. Nem mozdul. Tökéletes asztal. De nem kancsó, nem képeskönyv, nem zseblámpa, asztal.Így van az ember a hit útján is. Nagyon sok minden hiányzik belőlünk. Sok mindenben vagyunk tökéletlenek. De amikor elszánjuk magunkat Jézus követésére abban a dologban, ott ahogy amit megértettünk megtesszük, az tökéletes, mert akkor Krisztus nyomában járunk. Ő az Isten útja. Nézzünk még valamit, amiről beszélnünk kell! Isten ruház fel engem erővel.

         Én tudom, hogy mindenkinek a testvérek közül többféle terhe van. Nekem pl. reggel nagyon nehéz. Fél óráig tart még magamhoz térek. Mindig 200-as vérnyomással kelek föl, hiába szedem éjjel is a tablettát. Reggelre mindig annyi. Kell egy idő míg magamhoz jövök. És köszönöm Istennek, hogy tudok mozogni. Másnak más a baja. Családi helyzet. Én egyedül vagyok. Ennyivel könnyebb, meg nehezebb is. Mindenkinek megvan a maga terhe. Az a kérdés, hogy honnan vesszük hozzá az erőt. Ha én csak a tablettákban bíznék, akkor már nem élnék. "Isten ruház föl engem erővel." Különösen mikor olyan olyan próbás idők jönnek. Mikor úgy szeretnénk a magunk erejével. Kezünk is ökölbe szorul, meg csikorog a fogunk, de vigyázzunk, mert semmilyen erő, erőforrás nem jó, ha nem Isten övez fel. És mindenkit másképp. Dávidot felövezte, hogy parittya kővel üsse meg Góliátot.

        Nekünk nem azt mondja, hogy hajigáljuk a köveket, hanem, hogy tűrjük el a pofonokat. Én gyakorlom magam. Megyek be a hittanórára. Sok gyerek szembekacag. Szemtől szembe. Még nem régen hittan órán volt. Már nem jön. Kikacagnak. Mutogatnak. Kedvesen kell visszanézni rájuk. Nem haraggal. Nem is igen tudják mit csinálnak. Szüleik bűnei tükröződnek benne, meg a régi tanítások ugye, ahogy hallották a tanároktól korábban. Vigyázni kell, hogy milyen erőket használunk. Pál ezt írta, hogy mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít. Nem a visszaütésre, nem az átkozódásra, nem a bosszúállásra. Isten az, aki felövez engem erővel. Mindenki nyugodt lehet abban, hogy ha onnan kéri az erőt, megkapja. Végignéztem a feleségem 9 hónapos nagy szenvedését. Sokszor nézni is borzasztó volt. Azokat a csöveket, mindent, óriási sebeket. Minden napra, óráról órára kérni kellett neki is az erőt nekünk is hozzá. Isten övez fel erővel, és amikor elfogy az erő, Ő végét veti, Ő tudja meddig van. Benne van a Bibliában, hogy nem hagyja el népét, és tudja mikor elfogyott az erő védett, vagy védtelen odavan. Odaáll az Úr és segít.

Én elmondhatom, mert sok halálveszedelmen mentem keresztül,
de nem én, nem az én erőm segített.

Dicsőség és hála az Úrnak!



Zimányi József prédikációi és írásai
Tűzoszlopoddal jéghegyek között

Jézus Krisztus a Szabadító, Gyógyító, Megváltó.



Szeretnéd életed vezetését átadni Jézus Krisztusnak?
Akár most itt is megteheted.



ÉLETRAJZOK, OLVASMÁNYOK, ÖRÖMHÍR DALOK

Makai Rozália: DROG, ALKOHOL, NIKOTIN

VAN KIÚT! OLVASMÁNYOK FIATALOKNAK

Mátrainé F. Irma írásai Zimányi József prédikációi Gazdag István tanításai

Szerkesztette: Makai Rozália      http://www.vargamakai.com

Van kérdésed? Ide írhatsz!



22000 szavas JAPÁN SZÓTÁRAK, NYELVKÖNYVEK MP3-as CD-vel

Vissza az oldal elejére!
Vissza a menüre!