Az Úr Jézus értünk hozott áldozatára szeretnék emlékeztetni, hogy azok, akik segítséget keresnek, hitre találjanak Jézus Krisztusban. "Mert amikor még erőtlenek voltunk a rendelt időben halt meg Krisztus értünk, istentelenekért." (Róm 5:6) "Bűneinket maga vitte fel testében a fára..." (1Pt 2:24a) "De az Úr Őt sújtotta mindnyájunk bűnéért." (Ézs 53:6b) "Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, az Igaz a nem igazakért, hogy Istenhez vezessen minket." (1Pt 3:18a)
Az olvasó figyelmét szeretném felhívni a Szentírás egyik kijelentésére: "Az Ő sebei árán gyógyultunk meg." (Ézs 53:5) Isten itt betegségnek tekinti a bűnt, és felkínálja azt a csodálatos orvosságot, amit Ő maga készített.[...]

Amikor (Jézus) a Gecsemáné kertjében először ivott a keserű pohárból, vércseppeket izzadt. Utána Pilátus csarnokába, majd Heródes bírói széke elé hurcolták. Mindkét helyen iszonyú kínokat és megalázó gúnyt viselt el helyettünk. Végül elvezették a vesztőhelyre, ahol keresztre feszítették, hogy meghaljon - helyettünk haljon meg. A "sebek" szót az Ige a szenvedés, a test és a lélek szenvedésének kifejezésére használja. Isten Krisztust teljesen feláldozta érettünk. Egész emberi lénye szenvedett. Teste és lelke olyan gyötrelmeken ment át, amit szavakkal ki sem lehet fejezni. Szenvedései kezdetén - amikor helyettünk szenvedett - a haláltusában teste véres izzadmányt választott ki, méghozzá annyira, hogy az a földre hullott. /Lk 22:44/ Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy ember vért izzad, közvetlen utána viszont mindjárt beáll a halál. Megváltónk azonban túlélte. Olyan haláltusa után is életben maradt, amely mindenki számára a véget jelentette volna. Talán még le sem törölhette arcáról a vért, már a főpap udvarába hurcolták, Éjjel kötözték meg és vezették el. Utána Pilátushoz, majd Heródeshez vitték, akik megkorbácsoltatták, katonáik az arcába köptek, megverték, majd töviskoronát nyomtak a fejére. A korbácsolás az egyik legborzalmasabb kínzás, amit az emberi gonoszság valaha is kitalált.[...] A római korbács állítólag ökörinakból készült, amelyeket csomókba fontak, és ezekbe a csomókba juhok csontszilánkjait és csípőcsontjait tették. Ahányszor a korbács lecsapott, az elítélt meztelen hátán a szíjak mély barázdát szántottak. Megváltónknak el kellett viselnie a római korbács iszonyatos kínját, de ez még nem jelentette büntetésének a végét, hanem csak a keresztrefeszítés előkészítése volt. Kínzói Jézust még ököllel is ütötték. [...]

Levették ruháit, majd Őt a keresztfára feszítették. Átszögezték a kezét és a lábát. A keresztet felemelték, és úgy állították a földbe, hogy Jézus minden végtagja kificamodott, ahogyan a 22. zsoltár panaszos énekében olvashatjuk: "Szétfolytam, mint a víz, kificamodtak a csontjaim." (15a) Ott függött a tűző napon, míg a láz fel nem emésztette minden erejét, akkor megszólalt: "Szívem, mint a viasz, megolvadt bensőmben. Torkom kiszáradt, mint a cserép, nyelvem az ínyemhez tapadt, a halál porába fektettél." (15b-16) Ott függött rettenetes látványosságul az Isten és az emberek előtt. Testének súlya először lábára nehezedett, míg a szögek a finom inakat át nem szakították, utána az egész teher a kezére nehezedett és testének ezeket az érzékeny részeit is szétszaggatták. Irtózatos lehetett a szögek okozta szenvedés. Megkínzott testében minden fizikai szenvedés egyesült. Ellenségei egész idő alatt körülötte álltak, gúnyolódva mutogattak rá, kinyújtották nyelvüket, nevettek imádságainés örültek szenvedéseinek. "Szomjazom!" - kiáltotta. Ekkor epével kevert ecetet adtak neki. Egy idő múlva így kiáltott:

"Elvégeztetett!"

[...] Júdás árulása és a tizenkét tanítvány menekülése fájt Urunknak, szívén azonban bűneink súlya volt igazán hatalmas teher.[...] Amikor keresztre feszítették, ezt is elviselte, amit pedig egyetlen mártírnak sem kellett elszenvednie. Hiszen a mártírokat Isten haláluk órájában megerősítette, úgyhogy szenvedéseik közepette is tudtak örülni. Őt azonban elhagyta, ezért így kiáltott: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?" Szívszorítóan keserű kiáltás volt, mérhetetlen fájdalmának mélységéből tört fel. Az Atyánal azonban el kellett Őt hagynia, mert Isten hátat fordított és fordít a bűnnek, tehát elfordult Jézustól is, aki most bűnné lett értünk. Az Úr Jézus lelke helyettünk viselte el a Pokol szörnyűségeit, a nyomorúság mélységeit, amibe minden bűnös kerülne, ha Ő nem vette volna magára a bűnt és nem lett volna átokká a bűn miatt.

"Átkozott, aki a fán függ" - olvashatjuk az Igében. (Gal 3:13)

Ki tudja, mit jelent ez az átok?

Bűneinkre te is, én is az Úr Jézus Krisztus helyettünk elszenvedett halálában - és csak abban - találhatunk gyógyírt. Sebeit miattunk kapta! Ha azt kérdezik, hogy
"mit kell tennünk, hogy megszabaduljunk bűneinktől,"
ezt felelem: "Tulajdonképpen semmit. Krisztus sebei árán gyógyultunk meg. Olyan nagy büntetést szenvedett el, hogy nekünk már semmit sem kell szenvednünk."
- És nem kell-e hinnünk benne?
- Természetesen az feltétlenül szükséges. Ha például egy bizonyos kenőcsről azt mondom, hogy gyógyít, azzal még nem tagadom, hogy szükség van kötésre, amely a kenőcsöt a sebre szorítja. A hit az a kötés, amely Krisztus önfeláldozását a bűneink által okozott sebekre szorítja. Nem a kötés gyógyít; a gyógyulást a kenőcs segíti elő. A hit nem gyógyít, hanem csak Krisztus áldozata!
- De meg kell bánnunk a bűneinket - mondhatja valaki.
Igen, valóban meg kell bánnunk azokat és bánjuk is meg, mert a bűnbánat a gyógyulás első jele. Ezek a sebek munkálják ki bennünk a bűnbánatot, ha közel kerülnek szívünkhöz.Gyűlöljük a bűnt, mert Jézusnak szenvedést okozott! [...] Aki tehát a Megváltó áldozatát magáévá tette, az bűnei terhe alól felszabadul. Az ilyen embert már senki sem vádolhatja semmivel, tiszta lett! Kedves Barátom, elfogadod Jézus Krisztus érted hozott áldozatát? Ha igen, akkor szabad ember vagy. Mert

"aki hisz Őbenne, az nem jut ítéletre..." (Jn 3:18)

[...] Az üdvösség lényegében azt jelenti, hogy a bűnös megválik bűnétől. Ezért nem mondhatjuk, hogy a bűnös megszabadult, ha szereti bűnét, és tudatosan benne él. Ha az embert Isten fehérre mossa, nem marad fekete! Nem gyógyulhat meg az, aki beteg akar maradni. Éppen így nem szabadult meg az az ember sem, aki továbbra is szereti a gonoszt. Az iszákos megszabadul, ha hisz Krisztusban - vagyis megszabadul az ital hatalmából. De ha még mindig leissza magát, nem szabadult meg rabságából, és nem hisz igazán Jézusban. A hazug hit által megszabadulhat a hazugságtól, de akkor abba is hagyja a hazudozást és arra törekszik, hogy igazat mondjon. Mindenki tudja, hogy nem szabadult meg a hazugságtól, ha ugyanakkor megmaradnak régi csalásai és hazudozásai.[...]

Ha tehát állítjuk, hogy hisszük: Krisztus megszabadított a bűneinktől, közben azonban eltökélten kitartunk a bűnben, akkor csak Krisztust gúnyoljuk ki. Kérem az olvasót, hogy ne kövessen el ilyen káromlást! Ne gondolja, hogy az Úr Jézus a bűn védelmezője! Mi a kedvenc bűnöd? Talán egy durva, másokat is megbotránkoztató bűn? Akkor a puszta szégyenérzet is biztosan arra késztet, hogy mondj le róla. Vagy pedig a világ szeretete, vagy az emberektől való félelem, vagy a jogtalan előnyszerzés vágya? Ezek miatt Isten ellensége maradsz, és nem tetszését vonod magadra. Szeretsz valakit, és lehet, hogy ez a szeretet, mint a rák, emészti szívedet?

Lehet egy teremtmény az Úr Jézus vetélytársa?

Nem, bálványimádás, ha bármilyen földi dolgot csak egy pillanatra is az Úr Istennel mérünk össze? - Igen - mondhatja valaki -, ha feladnám azt a konkrét bűnt, ami fogva tar, nagy kár érne az üzleti életben, kilátásaim szertefoszlanának és befolyásom csökkenne a világban. Ha így van, akkor halld meg az Úr szavát, aki azt tanácsolja neked, hogy inkább a szemedet vájd ki és a kezedet vagy a lábadat vágd le, mit hogy a Pokolra kerülj! Jobb félszemmel, kisebb evilági eredményekkel bemenni az örök életre, minthogy minden esélyed e Földön megmaradjon és ne találtassál Krisztusban. Jobb a sánta hívő, mint az ugrándozó bűnös! Jobb Krisztus seregének utolsó soraiban lenni, mint a Sátán parancsnoksága alatt a legelső sorban vitézkedni! Ha megnyered Krisztust, nem számít mit veszítesz el! [...]

Döntened kell!

Isten nevében kérdezem: Mit választasz? Krisztust és Vele az üdvösséget, vagy kedvenc bűnödet és azzal a kárhozatot? Nincs középút! Ha vársz vagy nem akarsz dönteni, tulajdonképpen máris a gonosz mellett döntöttél. Aki megáll és azt kérdezi, hogy igazán őszinte legyen-e, már le is tért az egyenes útról. Aki nem tudja, hogy meg akar-e tisztulni a bűntől, bizonyságát adja tisztátalan szívének. Ha minden gonosz utaddal fel akarsz hagyni, az Úr Jézus képessé tesz arra, hogy azt most rögtön megtedd. Kegyelme már megváltoztatta kívánságaidat. Szíved már megújult. Bízz hát Benne, hogy megerősít és le tudod győzni majd egymás után a kísértéseket, és az Úr parancsolatait napról napra teljesíteni fogod.[...] Hatalmának nincs határa, mindenkit meg tud tisztítani és meg tud szentelni. Ha kész vagy, s meg akarsz gyógyulni, a legnagyobb nehézségtől már meg is szabadultál. Ő, aki az akaratot adta, minden más képességedet is arra használja fel, hogy az Ő dicsőségét szolgálja. Nem akarhattad volna komolyan minden bűnöd feladását, ha titokban nem Ő beszélt volna rá. Ha azért most rábízod magad Jézus Krisztusra, meglátod, hogy Ő jó dolgot, az üdvösségedet kezdte el benned, és biztos vagyok benne, hogy Ő azt be is fejezi.

Dicsőség és hála az Úré!

Könyv kapható az
Amana7 keresztény könyvesboltban



Mi a szellemi és a fizikai halál? SZELLEM, LÉLEK, TEST A LÉLEK ELEMZÉSE

"A keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek,
de nekünk, akik üdvözülünk Istennek ereje." (1Kor 1:18)

Néhány élmény betegekkel Egy a szükséges dolog

Jézus Krisztus él, és vár Téged is.

Jézus Krisztus a Szabadító, Gyógyító, Megváltó.



Szeretnéd életed vezetését átadni Jézus Krisztusnak?
Akár most itt is megteheted.



ÉLETRAJZOK, OLVASMÁNYOK, ÖRÖMHÍR DALOK

Makai Rozália: DROG, ALKOHOL, NIKOTIN

VAN KIÚT! OLVASMÁNYOK FIATALOKNAK



Mátrainé F. Irma írásai Gazdag István tanításai Zimányi József prédikációi

Szerkesztette: Makai Rozália      http://www.vargamakai.com

Ide írhatsz!





22000 szavas JAPÁN SZÓTÁRAK, NYELVKÖNYVEK MP3-as CD-vel

Vissza!
Vissza a menüre!