HITELES TÖRTÉNETEK
Makai Rozália gyermek- és családvédő



 2024.02.06.



Orbán Viktor: El a kezekkel a gazdáktól!

Én falusi gyerek vagyok, én értem, hogy a gazdák miről beszélnek. Egyáltalán ezt a traktoros világot is igen sokra tartom meg becsülöm. Nekik az a bajuk, hogy Brüsszel olyan szabályokat hoz, ami a termelést egyre drágábbá teszi a számukra. Ez így van Magyarországon is. Bizonyos anyagokat nem lehet használni, az állatjóléti intézkedéseket vezetnek be. Ez mind pénzzel jár

Tehát olyan szabályok születnek, ami a termelés költségeit a gazdák oldalán fölfelé nyomják. Közben megengedik, hogy olyan országokból hozzanak be mezőgazdasági termékeket Európába, ahol ugyanezek az előírások nem érvényesek. Tehát ott olcsóbban lehet termelni. Hát tönkre tesztek bennünket! Nem szabad beengedni az ukrán mezőgazdasági termékeket az európai piacra! Így ahogy ez most történik!

2024.02.03.



Nagy István agrárminiszter: Negyven tonna GMO-val
szennyezett ukrán vetőmagot foglalt le a Nébih.

A magyar élelmiszer-biztonságot és a magyar gazdák érdekeit továbbra is meg fogjuk védeni! A folyamatos ellenőrzéseknek és a szigorú élelmiszer-biztonsági szabályoknak köszönhetően Ukrajnából származó GMO-val szennyezett kukorica vetőmagot foglalt le a Nébih, Csak kiváló minőségű és biztonságos élelmiszerek kerülhetnek a magyar emberekhez.

A Nébih januári vizsgálatán csaknem 40 ezer kg Ukrajnából származó GMO-val szennyezett kukorica vetőmag akadt fent. A forgalmazó céggel szemben a Nébih megindította az eljárást és a jogszabályoknak megfelelően intézkedik a megsemmisítéséről is. A korlátozás a vetőmagot nem érinti és a tranzitszállítmányok továbbra is engedélyezettek, azonban azokat az illetékes hatóságok az eddigi gyakorlatnak megfelelően zárral látják el a határon, nyomon követik őket, és az egész ország területén ellenőrzik az érintett termékek útját.

2023.11.19.



Dr. Bardócz Zsuzsanna: A GMO-s termékek veszélyei.
GMO-tól a műhúsig: az élelmiszeripar mérgező titkai

Az Ultrahang legfrissebb adásában dr. Bardócz Zsuzsannát, a táplálkozástudomány professzorát, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát kérdeztük az élelmiszerekkel kapcsolatos anomáliákról. Mit jelent a GMO kezelés? Miért veszélyes? Hogyan próbálták meg eltitkolni a kutatási eredményeket? Mi a baj a génmódosítással?

Skóciában egy kutató intézetben a táplálék, bél és a mikrobiomok részlegnek volt a vezetője több évi kutatás után. A férjével a kutatócsoportjuk GMO-s burgonyával etetett patkányokat vizsgálták. Hogyan készül egy GMO? Részletek a videóban.

2023.09.16.



Magyarország nemzeti hatáskörben meghosszabbítja az ukrán gabona behozatali tilalmát.

Brüsszel nem lépett, ezért döntöttünk. Szeptember 16-tól az Ukrajnából érkező alábbi termékek importját tiltjuk meg: gabonafélék, méz, repce- és napraforgómag, liszt, étolaj, egyes húsfélék, tojás. /Magyarország Kormánya/

2023.08.01.



Prof. Dr. Bardócz Zsuzsanna a génmódosított élelmiszerek
lehetséges veszélyeiről beszélget Bedő Imrével.

A TISZTÍTÓTŰZ legfrissebb epizódjában a génmódosított élelmiszerek lehetséges veszélyeiről számol be Prof. Dr. Bardócz Zsuzsanna. Tönkretett emésztőrendszer, rákkeltő hatás, hormonális zavarok. Mindez a profitorientáltság érdekében. (Férfiak klubja)

2023.05.13.



Nagy István: Záhony, rendkívüli sajtótájékoztató.
Téma az ukrán gabonaimport tilalma

Éjféltől életbe lépett az uniós rendelet, ami felváltotta a nemzeti szabályozást: továbbra sem lehet Ukrajnából búzát, kukoricát, napraforgómagot és repcemagot behozni. A tranzit szállítmányok engedélyezettek, azokat a határon plombálják, nyomon követik, 15 napjuk van elhagyni az országot. Az illetékes hatóságok mindent megtesznek azért, hogy ne lehessen trükközni a szállítmányokkal. Nem engedünk semmilyen kiskaput vagy rést! Mindent elkövetünk a magyar gazdák érdekeinek védelmében! Számíthatnak a nemzeti kormányra!

2023.04.28.



Hortay Olivér: Az ukrán gabonaimport körüli vita valójában nem a szolidaritásról,
hanem az európai élelmiszerpiac fölötti hatalomátvételről szól.

Egy új brüsszeli tervezet eltörölné a génmanipulált technológiákra vonatkozó címkézési szabályokat. Ez azt jelentené, hogy többé nem kellene feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán, hogy genetikailag módosított alapanyagokból készültek. A javaslat megvalósulása esetén, az Ukrajnában működő élelmiszeripari vállalatok az európaival azonos minőségű termékként értékesíthetnének, a fogyasztók számára pedig még a választás lehetősége is megszűnne. Az Ukrajnában működő - részben amerikai hátterű - multinacionális élelmiszervállalatokra nem vonatkoznak az EU szigorú előírásai. A vámszabályok eltörlésével Brüsszel lehetővé tette, hogy ezek a cégek alacsony minőségű, olcsó gabonával árasszák el az európai piacot.



2023.04.19.



Újra eladhatóvá válnak a hazai termények, és
nem lesznek kiszolgáltatott helyzetben a magyar gazdák

- így kommentálták szakértők azt a kormánydöntést, miszerint június 30-ig tilos az olcsó, esetenként kétes eredetű ukrán mezőgazdasági áruk behozatala. A kormányrendeletet 25 termékkörre terjesztették ki, köztük a gabonára, a csirkehúsra, a tojásra és a mézre. Az Európai Bizottság elnöke egy új támogatási alapot ígért az érintett kelet-európai országoknak. A hatóságok 29 t szállítmányt már meg is semmisítettek. (M1-Híradó)

2023.04.16.



Nagy István: Magyarország megtiltja az ukrán mezőgazdasági termékek importját.

A kormány elkötelezett a magyar gazdatársadalom érdekeinek képviselete mellett, éppen ezért érdemi uniós intézkedések hiányában Lengyelországhoz hasonlóan, átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona- és olajosmagvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását. (Magyarország Kormánya)

2023.04.14.



A szlovák hatóságok betiltották az ukrán gabona feldolgozását és értékesítését.

Szlovákia 1500 tonnányi ukrán gabonaszállítmányt fedezett fel, amely klórpirifosszal, egy olyan szerves foszfátos növényvédő szerrel volt szennyezve, amelyre az egész EU-ban tilalom vonatkozik. A teljes szállítmányt megsemmisítik - jelentette be csütörtökön Samuel Vlcan, az ország mezőgazdasági minisztere.

Az ukrán gabona a Moszkva és Kijev között zajló konfliktus közepette került a média középpontjába. Brüsszel tavaly engedélyezte a vámmentes mezőgazdasági importot a jelentős gabonatermelő országból, állítólag azért, hogy segítse az afrikai és közel-keleti vásárlók elérését. Az exportált gabona jelentős része azonban az EU-ban kötött ki, különösen a blokk keleti tagállamaiban. A piacokat elárasztó olcsó gabona máris a helyi gazdák tiltakozását váltotta ki, a bolgár és román gazdák például a múlt héten országaik útjait zárták le. A gazdák az ukrán termékek beáramlását okolják a hazai termelésű gabona árának csökkenéséért. (oroszhirek)

2023.04.04.



Baj van az ukrán gabonával

Több esetben is beigazolódott az Agrárminisztérium gyanúja, az elmúlt hetekben több ukrán gabonaszállítmány is fennakadt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) rostáján. A hatóság ellenőrzései során eddig három esetben GMO-val, további három esetben mikotoxinnal szennyezett kukoricát talált, mintegy 29 tonnányi kukoricát foglaltak le a Nébih szakembere...

A vizsgálat az egész országra kiterjed, a szakemberek a gabonatárolókban fellelt tételekből vett mintákon GMO-, növényvédőszer-maradék- és toxintartalom-vizsgálatokat végeztek, valamint ellenőrizték a tárolási körülményeket, a raktári kártevők esetleges jelenlétét és a nyomon követhetőséget is.

A hatóság a feldolgozatlan gabona mellett a Magyarországra érkező ukrán eredetű búzaliszteket is górcső alá vette, mivel azok kapcsán is megfogalmazódott a minőségi kifogás gyanúja. Békés vármegyében a helyszíni ellenőrzés során találtak olyan ukrán származású, több mint 29 tonnányi kukoricát, ami csávázott kukorica-vetőmaggal volt szennyezett. Erre a tételre forgalmi korlátozást és megsemmisítést rendeltek el. A csávázott vetőmag használata az Európai Unióban évek óta tilos. (magyarnemzet.hu)

2021.07.18.



Ötvennégyezer növényfajta génjét őrzik a több mint
hatvanéves múltra visszatekintő tápiószelei génbankban,

amelynek a portfóliójába ma már a haszonállatgén-megőrzés is beletartozik. Az eredményeik igazolják: életképesek az évtizedekkel ezelőtt lefagyasztott magok. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója, Baktay Borbála a Figyelőnek adott interjúban arról is beszélt:  évek óta kutatják, milyen hazai babfajták válthatnák ki az állattakarmányozásban fontos szóját.

- Ritka, de örömteli, ha egy állami intézmény nem a fővárosban, hanem a vidéki Magyarországon működik. Hogyan lett a Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán fekvő Tápiószele a központ székhelye?

- A történet az 1800-as évek végéig nyúlik vissza, amikor Szelényi Lajos orvos, akinek a tulajdonában volt ez a terület, a végrendeletében örökül hagyta a birtokot az intézmény tulajdonképpeni elődjének számító, növényfajta-kísérletekkel foglalkozó intézetre. A mai génbanknak megfelelő tevékenységet 1959 óta folytat a központ, hivatalosan innen datáljuk a krónikánkat. Az alföldi elhelyezkedésben egyébként az is közrejátszik, hogy kellően mozaikos a terület, ahol szinte az összes hazai talajtípus megtalálható.

Így minden növényfajnál kiválaszthatjuk, hová kerüljön - például futóhomokra vagy éppen réti öntéstalajra -, ráadásul a szántók között kaszálók, erdőfoltok, gyepek, legelők és vizes élőhelyek egyaránt megtalálhatók, ami lehetővé teszi a térbeli izolációt az ezt igénylő növényeknél. Mindennek köszönhetően eleget tudunk tenni a növényi génmegóvás eredeti és legfőbb kívánalmának, jelesül annak, hogy mindent az eredeti állapotában őrizzünk meg.

- A laikusok számára kissé "misztikusan" hangzik a szervezet elnevezése. Pontosan mivel foglalkoznak?

- A fajta- és a génmegőrzés a fő feladatunk ma is. Persze az elmúlt hatvan esztendőben nagyon sok minden változott, technológiailag, módszertanilag egyaránt. Két évvel ezelőtt a tápiószelei növénygénbankhoz csatolták a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központot - a korábbi Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetet -, így 2019 júniusától összeolvadva működünk, Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ néven. Ám nemcsak kultúrnövénygén- és haszonállatgén-megőrzéssel foglalkozunk, hanem egyéb növény- és állatfajok génmentésével is. A növények esetében ilyen például a vadnövényfajok, az állatoknál pedig a védett fajok génvédelme.

- Hogyan kell elképzelni a gyakorlatban a növénygénmegőrzést? Minden egyedből nevelnek néhány példányt az eredetinek megfelelő környezetben, vagy egy nagy fagyasztóban őrzik a magokat?

- Is-is. Kicsit sci-finek tűnhet egy génbank, de azért nem annyira elképzelhetetlen a működésünk a valóságban. A legfőbb profilunk az, hogy mag formájában őrizzük meg a növényeket. A gyakorlatban ez úgy zajlik, hogy ha a hozzánk kerülő fajok tekintetében nincs elegendő magmennyiség, akkor szabad földön szaporítunk. Ha viszont elég nagy a rendelkezésre álló tétel, egy életképességi vizsgálat és megfelelő szárítás után bekerülnek a kétféle - vagy a -20, vagy a 0 Celsius-fokos - tároló egyikébe.

Ennek és a szárításnak köszönhetően 30-100 éves időtartamig tarthatók életképesen a magok. S mivel a hűtött raktárunk az 1970-es évek elején kezdett működni, vagyis már eltelt ötven esztendő, elég nagy merítésünk van azzal kapcsolatban, hogy miként bírják a magok. Az eredmények azt bizonyítják: működik ez a tárolási forma. Bizonyos időközönként ugyanis minden fajtát csíráztatással ellenőrzünk, e vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy életképesek az évtizedekkel ezelőtt betárolt magok.

- Kik használják a központban őrzött állományt? Állami vagy magángazdaságok, esetleg hobbikertészek is?

- Folyamatosan és több csatornán keresztül kérnek tőlünk magokat, növényeket. Elsősorban a nemesítőknek fontosak a gyűjteményeink, hiszen olyan tulajdonságú növényeket tudnak nálunk elérni, amelyek máshonnan nem szerezhetők be. Mi őrizzük ugyanis azokat a fajtákat, amelyeket valaha termesztettek, de ma már nem, viszont ismét vagy még mindig van létjogosultságuk a mezőgazdaságban. Ilyen például Magyarország híres búzafajtája, a Bánkúti 1201, amely harminc-negyven évig uralkodó volt, ma azonban nem termesztik, így ha mi nem őriznénk, már elveszett volna. Nemesítők mellett gazdálkodók is érdeklődnek a nálunk meglévő fajták iránt, hiszen ezek nagy része növényegészségügyi szempontból kiváló, azaz ellenállóbb bizonyos kártevőkkel, kórokozókkal szemben.

A biogazdálkodók szempontjából szintén fontos, hogy sok az olyan fajunk, amelyet sehol máshol nem termesztenek, de ők keresik ezeket bioélelmiszerek előállításához. Az érdeklődők további nagy csoportját képezik az otthon kertészkedők. Ők alapvetően gazdaboltokban vagy hipermarketekben vásárolnának vetőmagot, de hamar fény derült arra, hogy bizonyos növényeknél ez nem működik, mert ki sem kelnek. A másik gond, hogy a hobbikertészek szeretnének magot fogni a boltban kaphatóból, de sokszor ez sem sikerül. A nálunk közreadásra kínált növények - természetesen a zöldségek a legnépszerűbbek - viszont megfelelők arra, hogy magot fogjon belőlük egy otthoni kertész.

- Hogyan képzelhetjük el a központot a számok nyelvén? Hányfajta növénygént őriznek?

- Ötvennégyezer különböző fajta található meg a génbankunkban, és a különféle szaporításokból ezek több mint 130 ezer mintáját tároljuk. Kiemelném, hogy az 54 ezerből körülbelül nyolcezer búzafajta. Összevetésül: Magyarországon ma 100 és 200 között van a termesztésben lévő búzafajták száma.

- A haszonállatgén-védelem területén mivel foglalkoznak elsődlegesen?

- Ennek az ágazatnak az elődje, a gödöllői intézet korábban a baromfigén-megőrzés és a méhészet specialistája volt, ma azonban már négylábú állatokkal is foglalkozunk. Valamennyi magyarországi és határon túli baromfifajtának - így például az erdélyi kopasznyakúnak vagy a kendermagosnak - a génje megtalálható nálunk. Sok közülük azért van kihalóban, mert a fajták helyét átvették többek közt a külföldi tojóhibridek... (www.vg.hu)

2018.05.28.



A világon mindenütt keresett a magyar vetőmag

Magyarországon már az 19. század végén vetőmag-minősítő rendszer működött, ezzel világelső volt. Magyarország a hatodik a világon az exportált vetőmag mennyiségét tekintve, amelynek éves értéke mintegy 100 milliárd forintnak felel meg - tette hozzá az M1 aktuális csatorna hétfői adásában.
Magyarország nagyon fontos szerepet játszik a világkereskedelemben, s ennek is volt köszönhető, hogy 2017-ben itt rendezték meg a vetőmag világkongresszust - mondta az elnök, hozzátéve, hogy a csaknem egyhetes programra 68 országból több mint 1700 látogató érkezett. (sonline.hu)

2018.01.28.



Újabb magyar agrársiker a V4-ekkel

 Hétfőn tanácskoznak a mezőgazdasági miniszterek az Európai Unió Tanácsában egyebek mellett az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) a jövőjéről, ám erről a V4-ek agrárvezetői már közös álláspontot alakítottak ki Budapesten.
A hétfői Mezőgazdasági és Halászati Tanács keretében a miniszterek véleménycserét folytatnak az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövőjéről. Tájékoztatást kapnak majd a fő mezőgazdasági ágazatokban kialakult piaci helyzetről, továbbá a nemzetközi mezőgazdasági kereskedelmet illető kérdésekről és a bolgár elnökség munkaprogramjáról.
Az uniós tanácskozást megelőzően ugyanakkor közös nyilatkozatot fogadott el a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), valamint Horvátország agrárminisztere a KAP-ról Budapesten, a magyar V4 elnökség szervezésében. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter meghívására ugyanis a visegrádi országok, valamint Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia mezőgazdasági miniszterei nálunk tanácskoztak a KAP jövőjéről.
A nyilatkozatot Románia a következő uniós elnöksége, Bulgária pedig a jelenlegi elnöksége miatt nem írta alá most.



Magyar gazdáktól, magyar háztartásokba, valóban minőségi magyar termékek

2017.07.13.



Kormányinfó 95. - Echo Tv

A magyar élelmiszerek minőségére vonatkozó 20 pontos akciótervet fogadott el a kormány, amely hatósági tájékoztatási, tudatformáló és ellenőrző munkát indít - közölte Lázár János a mai kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint az intézkedések azért születtek, hogy megvédjék az embereket attól, hogy a multinacionális cégek rossz minőségű élelmiszert adjanak el nekik. A tárcavezető kiemelte, az elmúlt hét évben 30-ról csaknem 60 százalékra nőtt a magyar termékek aránya a kiskereskedelmi forgalomban.

     

Szívelégtelenség okai * Mit együnk, mit igyunk?

2019.10.02.



Fuzárium sújtja a hazai búzatermést

A május–júniusi csapadékos időjárás miatt megjelent a fuzáriumfertőzöttség a búzatermésben – állítják gabonapiaci szakértők. Fuzáriumfertőzés sújtja az idei búzatermést – jelentette ki egy gabonatermesztési konferencián Párkányi Gábor, az SGS Hungária Kft. üzletágvezetője. A gomba azért különösen káros, mert toxint termel, amelynek határérték feletti jelenléte eladhatatlanná teszi a búzát.

A fertőzöttség mértéke elmarad a 2010-estől – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Leginkább a Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyében termett búzatételek érintettek, de bizonyos mértékben az ország többi részén is jellemző a fertőzés.

Lakatos Zoltán szerint az okozta a gondot, hogy a csapadékos májusban a termelők nem tudták elvégezni a kellő számú védekezést. (www.vg.hu)

2019.07.21.



Újra napirendre kerülhet a GMO-vita
Megoszlanak a vélemények a génszerkesztésről: lehetőséget jelent, de súlyos kockázattal jár

A növénynemesítés természetes eljárás. A szakemberek kiválasztják azt a két növényt, amelyek a legjobb tulajdonságokkal rendelkeznek, ezeknek az örökítésével hozzák létre azt a hibridet, amely például több termést ad, változatlan tápanyagigénnyel. A nemesítés ugyanakkor rendkívül időigényes, mivel bizonyos fajtáknál éveket, évtizedeket is felemészthet az igényeknek megfelelő hibrid létrejötte a ­generációk kikísérletezése során.

Az ellenzők azért is utasítják el a génmódosítást, mert a technológia fiatal, s a hosszú távú egészségügyi hatásairól nincsenek tapasztalatok. Azokban az országokban, amelyekben engedélyezett a GMO – például Spanyolországban –, a tudományos élet szereplői közül is sokan hozzák összefüggésbe a daganatos megbetegedésekkel, emiatt a társadalmi viták is időről időre felerősödnek. Gazdasági oldalról is eltérnek a vélemények. A génmódosítás jelentős hozamnövekedést eredményez, ugyanakkor végleg le kell mondani a GMO-mentes termesztésről. A GMO-mentes növények, növényi és állati termékek viszont sokkal keresettebbek a világpiacon, és jóval többet fizetnek értük a fogyasztók. (magyarnemzet.hu)



FUZÁRIUMGOMBA HATÁSA
Legyengült immunrendszer, rákkeltő hatás és korai serdülési elváltozások
Burgerland már 2004-ben megoldotta a problémát!

Túl sok a fuzárium a bajai durumlisztben
MR1 Kossuth Rádióban elhangzott 2009.06.28.

Bevonják az üzletekből a bajai Diamant Malom teljes kiőrlésű lisztjét, mivel meghaladja benne a fuzárium a határértéket. Az MR1-Kossuth Rádió már többször is beszámolt arról, hogy egyes hazai gabonatermékekben túl sok a fuzáriumgomba. Hallgassa meg!
Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal központi laboratóriumában is kimutatták a határérték feletti fuzárium-toxin-mennyiséget abban durumlisztben, amelyet a bajai Diamant Malom International Kft.-ben állítottak elő. A gyártó maga vizsgáltatta be a termékét. A fuzáriumgomba most megtalált mérge nem hat a hormonokra, csak nagy mennyiségben okoz gondot, hányást, hasmenést, de a toxin, vagyis a méreg hő hatására elbomlik. A forgalomba került egykilós kiszerelésű durumlisztet bevonják a boltokból és feldolgozókból - mondta Süth Miklós országos főállatorvos. Hozzátette: átfogó ellenőrzés emiatt most nincs, mivel az önellenőrzés egyébként jogszabályban előírt kötelezettség minden érintett számára. A hatóságok az év elején meghatározott vizsgálati céloknak megfelelően folyamatosan ellenőrzik a gabonából készült termékeket.
A bajai malom ügyvezető igazgatóját nem érte el a Krónika, a malom főmolnárja pedig nem kívánt nyilatkozni. A társaság az elmúlt hetek fuzáriumveszélyről szóló hírei miatt kérte a vizsgálatot. Az ügy még tavasszal kezdődött, amikor az MR1-Kossuth Rádió szegedi tudósítója tucatnyi gabonaterméket vásárolt találomra. Ezekből ötnél határérték feletti fuzárium-toxin-mennyiséget mutattak ki. /Gazdagh Bernadett riportja/ (Krónika)

ELŐZMÉNYEK

Veszélyben a fiatalok
fuzáriumgomba a gabonában
/Forrás Delmagyar.hu 2009.06.18./

Szegeden már régen kongatják a vészharangot. A gombából származó szennyeződés gyengítheti az immunrendszert, rákot és korai serdülési elváltozásokat okozhat. Zártkörű tanácskozást hívtak össze a témában. Zártkörű tanácskozást hívott össze a Élelmiszerbiztonsági Hivatal a gabonában található fuzáriumtoxin miatt - tudta meg az MR1-Kossuth Rádió.


Szegeden évek óta kongatják a vészharangot

Legyengült immunrendszer, rákkeltő hatás és korai serdülési elváltozások óvodás és kisiskolás gyerekeken. Ilyen bajokat okozhat a gabonát megtámadó fuzáriumgomba, amely különféle méreganyagokat termel, ezek pedig bekerülhetnek a fertőzött termésből készült lisztbe, kenyérbe, vagy akár müzlibe is. Egy szegedi kutatócsapat évek óta kongatja a vészharangokat, hogy egyes termékek fuzárium-toxin tartalma meghaladja az egészségügyi határértéket. A szakértők az utóbbi években több olyan beteggel találkoztak, akikről kiderült, hogy fertőzött élelmiszert fogyasztottak. Szűcs Péter endokrinológus csak az elmúlt egy évben 15, hormonális bajokkal küzdő kisgyermeket kezelt.
A hivatal szerint most sem riasztó a helyzet Szeitzné Szabó Mária, Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal főigazgatója az MR1- Kossuth Rádió ma reggeli műsorában azt mondta, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal közösen végzett széles körű felmérésük nem erősíti meg azt a riasztó helyzetet, amit a szegedi kollégák jeleztek.

***
Zártkörű tanácskozás a fuzáriumszennyezettségről
MR1 Kossuth Rádióban elhangzott Dátum: 2009.06.22.

Soron kívüli megbeszélést tartanak ma a gabona fuzárium szennyezettségéről. Egy felmérés szerint a felnőttek 5-10 százalékát terheli a határértéknél jobban a gabonában előforduló gomba termelte méreg, a gyerekeknél pedig még nagyobb lehet ez az arány. Hallgassa meg!
Kutatások szerint egyre gyakoribb, hogy olyan búzából is készül liszt, amely fuzárium gombabetegséggel fertőzött. Mégpedig annyira, hogy a mérgező anyagok mennyisége már meghaladja az egészségügyi határértéket. Az élelmiszer-biztonságért felelős szakemberek ma zártkörű tanácskozást tartanak a megoldásról.
Legyengült immunrendszer, rákkeltő hatás és korai serdülési elváltozások óvodás és kisiskolás gyerekeken. Ilyen bajokat okozhat a gabonát megtámadó fuzáriumgomba, amely különféle méreganyagokat termel, ezek pedig bekerülhetnek a fertőzött termésből készült lisztbe, kenyérbe, vagy akár müzlibe is. Egy szegedi kutatócsapat évek óta kongatja a vészharangokat, hogy egyes termékek fuzárium-toxin tartalma meghaladja az egészségügyi határértéket. A szakértők az utóbbi években több olyan beteggel találkoztak, akikről kiderült, hogy fertőzött élelmiszert fogyasztottak. Szűcs Péter endokrinológus azt mondja, csak az elmúlt egy évben 15 hormonális bajokkal küzdő kisgyermeket kezelt, de a fitoösztrogén a felnőtteknél is komoly és veszélyes elváltozásokat okozhat, elsősorban a nemzőképességet és a fogamzó képességet gátolja.
A kutatók 2006-ban 180 szántóföldekről származó mintát vizsgáltak meg, 86 esetben bukkantak határérték feletti toxinmennyiségre. A gabonakutató áprilisban úgy fogalmazott: fokozottabb hatósági ellenőrzésre volna szükség, hiszen akár a több százezer tonnát is elérheti a veszélyes gabona mennyisége. Az élelmiszerbiztonsági hatóságnál viszont tavasszal azt mondták, nem ilyen sötét a kép. Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal főigazgatója, Szeitzné Szabó Mária a 180 percben a múlt héten a 2008-as vizsgálatokról is beszélt, és azt mondta, ezek alapján nem tudja megerősíteni azt a riasztó helyzetet, amit a szegedi kollégák jeleztek.
A Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke, Vancsura József azt mondja, nekik is érdekük komolyan venni a helyzetet. A Magyarországon megtermő 5-6 millió tonna gabonából egymillió tonnát fogyaszt el a lakosság. A malmokban a normál őrlésnél a fuzáriumos magkülsőt is leveszik a gabona széléről, ha van ilyen, a teljes kiőrlésnél azonban a héjat, így a fuzáriumot is beleőrlik, aki ilyet fogyaszt, annak ezzel tisztában kéne lenni - mondja a szakember. De ha ellenőrzik - teszi hozzá Vancsura -, nem fordulhat elő ilyesmi, márpedig a kontroll elég alapos a magyar termelőknél, mivel kétmillió tonnát minden évben exportnak kell eladnunk, és azt a búzát át sem veszi a kereskedő azt, amihez nincs fuzáriummentes igazolás. /Kádár Dóra és Gazdagh Bernadett riportja/

***
Egy vizsgálat két eredménye:
okozott-e betegséget a gabonatoxin?
/Forrás MR1 Kossuth Rádió 2009.06.22./


Az utóbbi években senki sem betegedett meg gabonatoxin miatt - közölte a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal. Rádiónk értesülései szerint viszont a magyar felnőtt lakosság 5-10 százalékát terheli az elfogadhatónál nagyobb toxinterhelés, és többen meg is betegedtek.
Egy általunk is megszólaltatott gyermekorvos már több esettel is találkozott. Vizsgálta például azt az ötéves kislányt, akinél lehet, hogy a fertőzött gabonából készült élelmiszer okozott hormonális elváltozást.

Az MR1-Kossuth Rádió hetek óta foglalkozik azzal, hogy olyan búzából is készül liszt, amelyben a megengedettnél jóval több, fuzáriumgomba által termelt méreg van. Az Élelmiszer-biztonsági Hivatal zárt tanácskozása most ellentmondásos eredménnyel zárult. Az ülésről kiadott közlemény szerint a laboratóriumban vizsgált 302 liszt-, korpa- és gabonapehely-minták három százalékában volt a határértéket meghaladó szennyeződés. Hormon hatású mikotoxint a vizsgálatok nem mutattak ki, a lakosság kenyérfogyasztásából eredő méreganyag-terhelés pedig jóval az Egészségügyi Világszervezet által megállapított eltűrhető bevitel alatt van - áll a közleményben.
A fuzárium a gabonát megtámadó penészgomba, amely az emberre is káros méreganyagot termel. Ez a gabonatermékek fogyasztásával, főként a teljes kiőrlésű kenyérrel kerül az emberi szervezetbe. Így tehát a gabonaalapú termékek szennyezettsége figyelmet érdemel. Ez olvasható az Élelmiszer-biztonsági Hivatal mostani levelében, és abban a korábbi, éppen a zárt tanácskozásra invitáló levélben is, amely rádiónk birtokába került, csakhogy abban más adatok szerepelnek. Abban a hivatkozott 2008-as gabonavizsgálatokból azt állapította meg a hivatal, hogy a magyar felnőtt lakosság 5-10 százalékát terheli az elfogadhatónak tartottnál nagyobb toxinterhelés.

Kerestük a tanácskozás után az Élelmiszer-biztonsági Hivatal sajtóosztályát, magyarázzák meg, hogyan lehet egy vizsgálatnak két különböző eredménye, és valójában mekkora a fuzáriumtoxin veszély a hazai gabonatermékekben, de még nem kaptunk választ. A zárt tanácskozás utáni közleményben az is szerepel, hogy az Élelmiszer-biztonsági Hivatal nem tud fuzárium méreg okozta megbetegedésről, miközben egy általunk is megszólaltatott gyermekorvos már több esettel is találkozott. Például azzal az ötéves kislánnyal, akinél hormonális elváltozást okozott valami, talán éppen a fertőzött gabonából készült élelmiszer. Az eset vizsgálata még tart. /Gazdagh Bernadett riportja/

***
Nincs hivatalos bejelentés a fuzárium ügyben
MR1 Kossuth Rádióban elhangzott 2009.06.23.


Nem érkezett hivatalos bejelentés a Tisztiorvosi Szolgálathoz a gabonában előforduló fuzáriumgomba okozta mérgezésről. Ezt állítja az országos tisztifőorvos, holott egyes vizsgálatok azt mutatják, hogy beteg gyerekek vérében ugyanazt a toxint találták, mint amit a gabonából mutattak ki. Hallgassa meg!
A tavalyi vizsgálatok során a háromezer százöt vizsgált tételből mindössze hétben találtak szennyeződést. Egy szegedi asszony ötéves kislánya gyakorlatilag menstruál és nőnek a mellei. A gyereket, úgy hitte, egészségesen táplálta, sok teljes kiőrlésű gabonaterméket, müzlit, korpás élelmiszert adott a picinek. Az óvodában arra kérte az óvónőket, különítsék el a kislányt a mosdóban, mert nem tudja megmagyarázni a többi gyereknek, miért kell egészségügyi betétet viselnie.
Egy másik anyuka, aki ugyanígy táplálta kislányát, hasonló tünetekről számolt be. Egyik este panaszkodott, hogy csomót érez az egyik mellében, rohantak az ultrahangra, ahol megállapították, hogy kórosat nem találnak, viszont elkezdett fejlődni a melle, tehát a mirigyállomány kezd felszaporodni - mondta el. Hét és fél évesen így kerültek a gyermek nőgyógyászatra márciusban. Hallották a híreket a fuzáriumról és így kerültek most ismét orvoshoz. Minden hormonszint és egyéb véreredmény a normál határok között van, tehát egyértelmű, hogy ezt a korai emlőnövekedést valamilyen táplálék okozza, valamilyen anyag, amit a táplálékkal bevisz a testébe - közölte az édesanya.
A probléma nem új keletű, hiszen Dr. Szűcs Péter, az orvos tizenkilenc évvel ezelőtt is kezelt gyerekeket, akiknél laboratóriumi eredmények bizonyították: a fuzárium termelte zearonelon ott volt a gyermekek vérében és a bevizsgált élelmiszer mintában. Ezekből a mintákból alkalmasint extrém mennyiségű toxint lehetett kimutatni, fitoösztrogént, és a gyerekektől vett vérmintákból ugyanezt a vegyületet mutatták ki - közölte az orvos.
Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal közleményében viszont az olvasható, hogy hormon hatású nikotoxint nem mutattak ki a vizsgálataik. Süth Miklós országos főállatorvos azt mondta: nem érkezett hozzájuk hivatalos orvosi bejelentés fuzárium toxin okozta megbetegedésről. Egyedi esetekről van szó, amelyekről a mai napig nincs tudomásuk - jelentette ki. Falus Ferenc tisztifőorvos arról tájékoztatta, hogy semmilyen hivatalos információt nem kapott az orvosoktól vagy orvostól, aki esetleg valószínűsíti, hogy Magyarországon élelmiszertől bárki is megbetegedett volna.
Az országos főállatorvos hangsúlyozza, országos átlag nincs a tavalyi fuzáriumfertőzöttségről, csak megyénkénti bontás, az viszont, 0-tól 15 százalékos fertőzöttséget is mutat. Csak kérdés, mi történt azzal a gabonával, ahol 15 százalékos volt a fertőzöttség. /Nagy Margit és Gazdagh Bernadett riportja/



2015.01.17.
Legyen az unió GMO-mentes övezet! * Teljes cikk itt!

Magyarország kezdeményezi a génmanipulált szervezetek (GMO) mezőgazdasági alkalmazását elutasító uniós tagországok összefogását, azzal a céllal, hogy az egész Európai Unió GMO-mentes övezet legyen - jelentette be Fazekas Sándor a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon. Fazekas Sándor a magyar kezdeményezésről újságíróknak elmondta, hogy a GMO-mentes termelésben elkötelezett országoknak szövetségre kell lépniük, "mert egészséges környezetet és egészséges élelmiszereket szeretnénk, és meggyőződésünk, hogy az EU és Magyarország mezőgazdasága a hagyományos növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is versenyképes tud maradni." (MTI/www.kormany.hu)

2014.07.28.
Közelebb a GMO-önrendelkezéshez * Teljes cikk itt!

Egyre több EU-s döntéshozó ért egyet azzal, hogy a genetikailag módosított növények termesztéséről a nemzetek maguk határozzanak - A szavazás végeredménye hazánk számára pozitív, mivel a nemzetek szabad döntését támogatja, és kimondja, hogy az uniós szintű engedélyezés ellenére is megtilthatják a genetikailag módosított növények termesztését. (magyarhirlap.hu)

2014.07.28.
Gyógy-és fűszernövény program kezdődött Varsányban
Teljes cikk itt!

A falugazdaság megalakítása után újabb nagy fába vágták a fejszét a Nógrád megyei Varsányban: a faluban megkezdődött a gyógy-és fűszernövény program. Varsányban jól tudják, hogy a faluközösség alkalmas volt régen és alkalmassá tehető ma is arra, hogy önmaga gazdaságát megszervezze. Amikor néhány éve az önkormányzat megszavazta a falugazdaságként működő közhasznú szervezet létrehozását, alapvetően úgy fogalmaztak: nem a nyereség a cél. A tevékenység ugyanakkor tartósan nem lehet veszteséges sem, így a célokért tevékenykedve a fejlődés belátható időn belül bekövetkezhet. (sokszinuvidek.hu)

2014.07.24.
Ki kell söpörni Magyarországról a magyar búzát? Itt a válasz
Teljes cikk itt!

Vitába szállt Raskó György véleményével a szegedi Gabonakutató ügyvezetője. Raskó György agrárközgazdász és vállalkozó véleményével szemben kiáll a magyar búzafajták mellett a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. Korábbi cikkünkben Raskó azt mondta, a Békés nevű búzafajta (ezt a Gabonakutató nemesítette - a szerk.) 5,5 tonnát hozott átlagban, míg a francia Euclide fajta hozama 8 és 10 tonna/hektár között szóródik, de lesz olyan tábla is, ahol 12 tonna lesz, illetve "a búzánál most jött el az idő, hogy a hazai fajták végleg kiszorulhatnak a termesztésből". (...) A hazánkban jelenleg is legnagyobb területen termesztett, kiváló beltartalmi minőség elérésére képes búzafajták termése jelentősen fokozható, nincs szükség a szinte csak keményítőtermelésre képes, alacsony fehérje- és sikértartalmú, későn érő fajták termesztésére. Ez utóbbi genotípusok magas terméspotenciáljuk révén valóban többet teremhetnek, azonban belőlük vegyipari adalékanyagok nélkül emberi fogyasztásra alkalmas kenyér nem süthető - húzza alá a Gabonakutató ügyvezetője. (utajovobe.eu)