HITELES TÖRTÉNETEK
Varga István & Makai Rozália weblapja
http://www.vargamakai.com


 2012.01.17.
Olcsóbb behozni a brazilt, mint eladni a magyart

Gyorsfagyasztott, brazil csirkemájat árulnak a magyar termékeknél jóval olcsóbban a hazánkban működő áruházláncok többségében. A tengerentúli baromfitartás szabályai enyhébbek az európaiaknál, így még 9700 kilométerről is olcsóbb behozni a külföldi húst, mint eladni a magyart. Az uniós jogszabályok 2012. január 1-jétől ráadásul szigorították a ketreces állattartást, ami a jövőben továbbdrágíthatja a hús árát. Brazília egyébként azt állítja: minden nemzetközi szabványnak eleget tesz, ezért nincs miért aggódnia az importőr országoknak. Másfelől viszont tény, hogy a baromfikat genetikailag módosított szójával táplálják, az országban ugyanis nem előírás a GMO-mentesség. (Hír TV)

2011.09.23.
"Vissza a természethez!"



 Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban
(Csongrád Megyei Közgyűlés Sajtószolgálata)

Véget ért a "Vissza a természethez!" - Természeti értékeink közös védelme és bemutatása című pályázat keretében megtartott konferencia az ópusztaszeri emlékparkban. Az egész napos, előadásokkal és gyakorlati foglalkozásokkal színesített programra az egész megyéből, sőt, a határon túlról is érkeztek vendégek. Volt olyan idő, amikor a fenntartható fejlődésről nem beszéltek, hanem gyakorolták azt - erről Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke beszélt az eseményen. Hozzátette: sokat kell tenni azért, hogy a diákokban kialakuljon egy olyan gondolkodásmód, ami ehhez visszatér. Arról is beszélt, hogy a "Vissza a természethez!" projekthez kapcsolódóan meghirdettek egy logópályázatot általános és középiskolás fiatalok számára, az ötleteket, terveket október 21-ig várják Ópusztaszer számára fontos a múlt bemutatása, amihez hozzátartozik a régi korok emberének természetközeli életmódjának felelevenítése - erről már Tokovics Tamás, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója beszélt. Hozzátette: ezeket a pozitív életformákat kívánják megismertetni, és továbbadni a jövő nemzedékének ezzel a projekttel is. A tudomány szerepe az, hogy feltárja és megértse a fenntarthatóság folyamatát - mondta el Dr. Körmöczi László, az SZTE TTIK Ökológiai Tanszékének vezetője az eseményen. Mint az előadó fogalmazott, ezt a lakossággal együttműködve lehet csak hitelesen megvalósítani, és továbbadni a következő generációknak. A konferencián közel 100 diák és pedagógus szakember vett részt. A rendezvény célja a környezeti nevelés, az Alföld növény- és állatvilágának megismertetése, és hosszú távon egy szorosabb együttműködés kialakítása a természetvédelem és az ökoturizmus terén. A HURO Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében a Csongrád Megyei Önkormányzat, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark és a temesvári Bánát Múzeum Természettudományi Részlege működik együtt. (Csongrád Megyei Közgyűlés Sajtószolgálata)


(Fotó: www.haziallat.hu)
Széleskörű összefogás az őshonos fajták génmegőrzéséért


2011.09.15.
A fordított áfafizetés a gazdaság fehérítését szolgálja

Jótékony hatású és a gazdaság fehérítését szolgálja az országvédelmi akcióterv fordított áfát érintő szabályozása - jelentette ki Simon Miklós, a Fidesz térségi országgyűlési képviselője sajtótájékoztatón csütörtökön Nyíregyházán. Az Orbán Viktor miniszterelnök által hétfőn bejelentett hatpontos terv kapcsán a fideszes képviselő arra emlékeztetett: az általános forgalmi adóval (áfa) kapcsolatos visszaélések igen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot, az ágazatban elsősorban a szemes terményeknél és az olajos magvaknál vannak ilyen jellegű problémák. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az elmúlt időszakban két esetben indított eljárást több milliárd forintos adócsalás gyanújával, a terményeket illető ilyen visszaélések nagyságrendje nagyjából százmilliárd forintra becsülhető - tette hozzá Simon Miklós. A csalások kiküszöbölésére bevezetendő fordított áfa lényege, hogy az áfát csak a szolgáltatás igénybevevője fogja megfizetni, a gazdák és a közbeeső kereskedők nettó számlát állítanak ki, és ilyen módon áfát nem igényelhetnek vissza - fejtette ki a képviselő. A termékláncon nettó értékesítés történik: a gazdák eladott termékeikért nettó árat fognak kapni, viszont a gazdálkodáshoz szükséges eszközök esetén marad az áfa-visszaigénylési jogosultságuk. Simon Miklós hangsúlyozta: ezzel a lépéssel a gazdálkodókat és a kereskedőket nem éri hátrány, a jótékony hatású intézkedéstől a gazdaság fehéredését és az adócsalások számának csökkenését várja a kormány. Az országvédelmi akcióterv uzsorával kapcsolatos bűncselekmények visszaszorítását szorgalmazó pontja kapcsán Karakó László, a Fidesz országgyűlési képviselője kifejtette: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében súlyos problémát okoznak az uzsorások, a térségben szeptember elejéig huszonnégy ilyen típusú bűncselekmény miatt indult rendőrségi eljárás. A megyében új módszerrel, úgynevezett "boltocskázással" próbálnak az uzsorások pénzt kicsalni a rászorultaktól. Az elkövetők fogyasztási cikkeket, elsősorban élelmiszereket raktároznak a lakásukban, ezekért a hónap végén a bolti ár öt-tízszeresét is elkérik a hozzájuk fordulóktól - ismertette a fideszes képviselő. "A bűnüldöző szerveket az uzsorásokkal szemben úgy hozzuk helyzetbe, hogy megteremtjük a hatékony munkához szükséges jogi hátteret" - utalt a büntető törvénykönyv tervezett szigorításaira Karakó László. (MTI-fidesz.hu)

2011.09.11.
Fazekas: Magyar földbe magyar vetőmag kerüljön

A génmódosított (GMO) kukorica termesztése nem indokolt, sőt újabb kérdőjeleket vet fel annak fényében, hogy Amerikában megjelent az úgynevezett szuperbogár, amely a GMO-kukoricát is károsítja - jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szombaton Budapesten újságírók előtt. A miniszter emlékeztetett: az Amerikában megjelent kártevő feltűnése rámutat arra, hogy a GMO kukorica termelése nem járható út, mivel a növényeket nem sikerült mentesíteni a kártételtől. A génmódosított kukorica termelése tehát nem indokolható, mivel nem hordoz előnyöket, sőt újabb kérdőjeleket vet fel - mutatott rá. Mindennek fényében felértékelődnek azok a hagyományos vetőmagok, amelyek előállításával Magyarországon is egy jelentős ágazat foglalkozik. Magyarország ugyanis a világ ötödik legnagyobb vetőmag-exportőre, Európában pedig a harmadik helyet foglalja el. Fazekas Sándor hangsúlyozta: fontos, hogy a vetés idején a magyar földbe magyar vetőmag kerüljön, és arra kérte a gazdálkodókat, hogy a vetéskor a megbízható magyar fajtákat válasszák. Mind a gabona-, mind a zöldségfélék, mind pedig a különböző ipari növények vetőmagjai kiváló minőségben állnak a gazdálkodók rendelkezésére - tette hozzá. A vidékfejlesztési miniszter az MTI kérdésére válaszolva jelezte: a magyar vetőmag-előállítással foglalkozó szektor potenciálja igen komoly, a terület több tízezer embernek jelent megélhetést. (MTI-fidesz.hu)

2011.08.03.
Font Sándor: A kormány betartatja a GMO-törvényt

Aki ismeri Ausztria és Magyarország GMO-mentes álláspontját, annak tisztában kellett azzal lennie, hogy nálunk ilyen termékek nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba - mondta el Font Sándor, Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke kedden, a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában. Magyarország egyik utolsó kitörési pontja lehet, hogy tiszta agrárkörnyezetben, tiszta élelmiszert termeljen. Erre egyre nagyobb igény mutatkozik a fizetőképes kereslet részéről - szögezte le a műsorban Font Sándor. Hozzáfűzte, felmérések bizonyítják, hogy az uniós állampolgárok 80-90 százaléka vallja: nem szeretne genetikailag módosított élelmiszert fogyasztani. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke elmondta, Magyarországon olyan helyzet állt elő, hogy alkalmazni kell a törvényi szabályozást, ez jelen esetben bizonyos területek kiirtásával párosul.

Font Sándor a Duna TV Közbeszéd című műsorában

Arra a felvetésre, nem kerül-e lépéshátrányba a magyar állam a genetikailag módosított vetőmag forgalmazásával megvádolt cégekkel szemben egy esetleges per során - tekintve, hogy egy jelenleg nem akkreditált laboratórium vizsgálataira hivatkozik - Font Sándor úgy válaszolt, véleménye szerint a kormány nem tett mást, mint hogy betartatja a GMO-törvényt. Úgy folytatta, a rendelkezés értelmében nem szakhatósági kérdés, hogy a szennyezett vetőmagból származó növényi állomány mellett - annak 400 m-es izolációs távolságán (a puffer zónán) belül - az egyéb kukorica állományt is meg kell semmisíteni. Font emlékeztetett, a kormány a múlt héten döntött úgy, hogy maga jár el a fajtatulajdonosokkal és a forgalmazókkal szemben és vállalja, hogy a gazdák GMO-szennyezett vetőmag felhasználásából származó kárát megfizeti. Ezzel kapcsolatban aláhúzta, aki ismeri Ausztria és Magyarország GMO-mentes álláspontját, annak tisztában kellett azzal lennie, hogy nálunk ilyen termékek nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. Amennyiben ez mégis előfordul, nem jöhet más szóba, csak a kitárcsázás - tette hozzá. Az állami kártalanítással kapcsolatban Font Sándor arról beszélt, jelenleg zajlik a kárfelmérés, így arról még nem tudnak felvilágosítást adni, mekkora anyagi kár érte a termelőket. Kiemelte: egyelőre a legfontosabb feladat a szennyezett területek megtisztítása, hogy elkerülhető legyen a további pollenszennyezés. A műsor vendége volt Raskó György agrárközgazdász is, aki arról beszélt, a termelőknek mindegy ki kártalanít, hiszen ők teljesen ártatlanok ebben az ügyben. Éppen ezért őket semmilyen vétkes lépéssel nem lehet gyanúsítani, így a polgári peres eljárást az elmaradt haszonnal együtt meg fogják nyerni, függetlenül attól, hogy az unió az állami támogatást esetleg tiltottnak minősíti. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: tiltott agrártámogatásról nem lehet szó, hiszen a gazdákat tényleges, mérhető veszteség érte. (fidesz.hu)

2011.07.29.
Nem kérünk a GMO-ból

Dénes Zoltán: Egyértelmű, hogy a fogyasztók a GMO-mentes termékekért többet is hajlandók fizetni, vagyis a génpiszkált élelmiszerek egyre inkább versenyhátrányba kerülnek, ezért érdekük, hogy minél nagyobb területeket kebelezzenek be. Tekintettel arra, hogy a biotermékeket vásárlók a motivációik között kiemelt helyen említik a GMO-mentességet, kijelenthető: a két gazdálkodási mód nem fér meg egymás mellett. A mindenkori viták hátterében tehát e két jól elkülöníthető gazdasági érdekkört lelhetjük fel. Ezért Magyarország -nagyon helyesen- gazdasági stratégiai kérdésként viszonyul a témához, és egyértelműen a világ tudomására hozta, hogy megvédi tiszta agrárkörnyezetét. (Magyar Nemzet)

2011.07.25.
Hazánkat "tisztán kell tartani" a génmódosított termékektől

A kormány nyáron is folyamatosan ülésezik, zajlik például a Széll Kálmán Tervhez kapcsolódó intézkedések előkészítése - mondta el az MTI-nek Kovács Zoltán a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kormányzati kommunikációért felelős államtitkára a hétfői kormányülést követően. Az államtitkár hozzátette: az ülésen szóba került az Európai Unió több éves pénzügyi keretéhez kapcsolódó úgynevezett induló tárgyalási álláspont, tehát a következő tervezési időszakról szóló magyar álláspont kialakítása, amelyben "természetesen és maximálisan a magyar nemzeti érdekek képviseletét veszi figyelembe a kormány." Emellett a kormány tárgyalta a génmódosított vetőmagok és élelmiszerek magyarországi helyzetéről is. Ebben a témában várhatóan a napokban intézkedéseket is hoz a kormány, a részletekről pedig később számol be a kabinet. Kovács Zoltán annyit árult el, hogy továbbra is az a kormányzati álláspont, hogy Magyarországot "tisztán kell tartani" ezektől a génmódosított termékektől. (MTI-fidesz.hu)

2011.07.16.
Az ember, aki sosem lázad

Sinkovics Ferenc: Magyarország és természet közeli népe, mert annak tartanak bennünket és persze magukat is a japánok, nem kér a GMO-ból. Sőt büszke GMO- mentességére. Ne számítsuk most ide azt a néhány MSZP-közeli nagybirtokost, aki azt hitte, hogy hiper profitot söpör be majd azzal, ha üzemanyaggyártásra alkalmas GM-növényeket termeszt majd hatalmas a birtokain. EU-s támogatással! Magyarország nemcsak a remélt piaci siker miatt tartja fontosnak GMO-mentességét, de mentesnek lenni, ezzel pedig ellenállni az irdatlan üzleti és politikai nyomásnak, ez már ideológia, sőt filozófia is. (Magyar Hírlap, 2011. július 16.)

2011.07.15.
Magyar Közlöny 2011.07.15-i számából

A GM vetőmagvakkal kapcsolatban az EU is szigorú szabályozást foganatosít. Az tagországok rendelkeznek Nemzeti Fajtalistával, amelyre felveszik azokat a fajtákat, amelyek az adott országban forgalomba kerülhetnek. Jelenleg is heves viták folynak van az EU-n belül arról, hogy milyen feltételek mellett állíthatóak elő, illetve hozhatóak forgalomba GM fajták vetőmagjai. A vita elsősorban a vetőmag-előállítás feltételein és a GM vetőmagvakban jelen lévő genetikai módosítás tűréshatárán van, melyre az EU még nem hozott rendeletet. Mivel hazánk jelentős vetőmag exportőr, ezért számunkra különösen fontos a vetőmagvak genetikai tisztasága, így a vetőmag hatóság évek óta ellenőrzi a hazánkba beérkező és export célját szolgáló vetőmag alapanyagok genetikai tisztaságát. Az EU-csatlakozást követően a Kormány 2005-ben moratóriumot rendelt el a GM-fajták termesztésére, ami jelenleg is érvényben van. Ezzel egyidejűleg (2005) a Fajtaminősítő Tanács állami elismerésben részesített egy Monsanto és egy Pioneer molyrezisztens GM kukorica hibridet, melyek mindaddig nem kerülhetnek köztermesztésbe, amíg a moratórium érvényben van. Kérjük, az alábbiakban jelezze véleményét a kérdésben.

2011.07.09.
Génmódosítás: bevonhatják a titkosszolgálatokat

A titkosszolgálatokat is bevonhatják a génmódosított vetőmagügy nyomozásába. Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke szerint azt kell kideríteni, hogy véletlenül vagy szándékosan okoztak-e kárt azok a multinacionális cégek, amelyek a szennyezett vetőmagot eladták a gyanútlan magyar gazdáknak. Csaknem 700 hektárnyi termést kell megsemmisíteni - ebből 250 hektár szója, 450 hektár pedig kukorica. Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárának közlése szerint a génmódosított vetőmagok fajtatulajdonosai a Monsanto és a Pioneer cég. Minden vizsgált és kifogásolt tétel külföldről származott és GMO-megjelöléssel érkezett Magyarországra. (rá)hírTV

2011.07.08.
Megsemmisítették a génmódosított kukoricást

Megsemmisítették azt a mintegy 400 hektár magyarországi kukoricavetést, ahol az eddigi hatósági ellenőrzések kimutatták, hogy - a tiltás ellenére - génmódosított kukorica-vetőmag került a földbe - közölte az MTI érdeklődésére Bognár Lajos, az élelmiszerlánc-felügyeletért és az agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár pénteken. Azon a területen, ahol a vetést megsemmisítették - kitárcsázták -, pollenszórás nem történt. Szigetváron és környékén, Létavértesen és környékén, de Szolnok és Fejér megyében is vetettek génkezelt kukorica-vetőmagot - tette hozzá. E téren a hatósági ellenőrzések ez év eleje óta folynak, márciusban egy új jogszabály is életbe lépett, amely kötelezővé teszi a forgalomba hozatal előtti GMO-vizsgálatot. A hatósági ellenőrzések a jövőben is folytatódnak - mondta a helyettes államtitkár -, annak ellenére, hogy a vevőmag-forgalmazóknak kötelességük meggyőződni arról: az általuk forgalmazott termék GMO-mentes-e. Az ellenőrzések során az ellenőrök Pioneer és Monsanto fajtákat egyaránt találtak az elvetett vetőmagok között. A hatóság azt nem vizsgálja - az unión belüli áruk szabad áramlása miatt -, hogy miként került az országba a GMO-val szennyezett vetőmag, de azt igen, hogy hová került az áruból - közölte a helyettes államtitkár. (rá) MTI

2010.01.21.
Életeket menthet a sófogyasztás csökkentése

Napi 3 grammal kevesebb só bevitelével 66 ezer szélütést, 99 ezer szívrohamot és 92 ezer más hátterű halálozást lehetne megelőzni az Egyesült Államokban - közölték szerdán a Kaliforniai Egyetem kutatói. Az amerikai népesség haszna a napi 3 gramm só elhagyásából akkora lenne, mintha 50 százalékkal csökkenne a dohányzás - mondta Kirsten Bibbins-Domingo, a New England Journal of Medicine című egészségügyi folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. A só hozzájárul a magas vérnyomás és a szívbetegségek kialakulásához. Az Egyesült Államokban a férfiak átlagosan napi 10,4, a nők 7,3 gramm sót fogyasztanak. Ezt a mennyiséget 75-80 százalékban feldolgozott élelmiszerekkel veszik magukhoz.(MTI)

FUZÁRIUMGOMBA HATÁSA
Legyengült immunrendszer, rákkeltő hatás és korai serdülési elváltozások
Burgerland már 2004-ben megoldotta a problémát!

Túl sok a fuzárium a bajai durumlisztben
MR1 Kossuth Rádióban elhangzott 2009.06.28.

Bevonják az üzletekből a bajai Diamant Malom teljes kiőrlésű lisztjét, mivel meghaladja benne a fuzárium a határértéket. Az MR1-Kossuth Rádió már többször is beszámolt arról, hogy egyes hazai gabonatermékekben túl sok a fuzáriumgomba. Hallgassa meg!
Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal központi laboratóriumában is kimutatták a határérték feletti fuzárium-toxin-mennyiséget abban durumlisztben, amelyet a bajai Diamant Malom International Kft.-ben állítottak elő. A gyártó maga vizsgáltatta be a termékét. A fuzáriumgomba most megtalált mérge nem hat a hormonokra, csak nagy mennyiségben okoz gondot, hányást, hasmenést, de a toxin, vagyis a méreg hő hatására elbomlik. A forgalomba került egykilós kiszerelésű durumlisztet bevonják a boltokból és feldolgozókból - mondta Süth Miklós országos főállatorvos. Hozzátette: átfogó ellenőrzés emiatt most nincs, mivel az önellenőrzés egyébként jogszabályban előírt kötelezettség minden érintett számára. A hatóságok az év elején meghatározott vizsgálati céloknak megfelelően folyamatosan ellenőrzik a gabonából készült termékeket.
A bajai malom ügyvezető igazgatóját nem érte el a Krónika, a malom főmolnárja pedig nem kívánt nyilatkozni. A társaság az elmúlt hetek fuzáriumveszélyről szóló hírei miatt kérte a vizsgálatot. Az ügy még tavasszal kezdődött, amikor az MR1-Kossuth Rádió szegedi tudósítója tucatnyi gabonaterméket vásárolt találomra. Ezekből ötnél határérték feletti fuzárium-toxin-mennyiséget mutattak ki. /Gazdagh Bernadett riportja/ (Krónika)

ELŐZMÉNYEK

Veszélyben a fiatalok
fuzáriumgomba a gabonában
/Forrás Delmagyar.hu 2009.06.18./

Szegeden már régen kongatják a vészharangot. A gombából származó szennyeződés gyengítheti az immunrendszert, rákot és korai serdülési elváltozásokat okozhat. Zártkörű tanácskozást hívtak össze a témában. Zártkörű tanácskozást hívott össze a Élelmiszerbiztonsági Hivatal a gabonában található fuzáriumtoxin miatt - tudta meg az MR1-Kossuth Rádió.


Szegeden évek óta kongatják a vészharangot

Legyengült immunrendszer, rákkeltő hatás és korai serdülési elváltozások óvodás és kisiskolás gyerekeken. Ilyen bajokat okozhat a gabonát megtámadó fuzáriumgomba, amely különféle méreganyagokat termel, ezek pedig bekerülhetnek a fertőzött termésből készült lisztbe, kenyérbe, vagy akár müzlibe is. Egy szegedi kutatócsapat évek óta kongatja a vészharangokat, hogy egyes termékek fuzárium-toxin tartalma meghaladja az egészségügyi határértéket. A szakértők az utóbbi években több olyan beteggel találkoztak, akikről kiderült, hogy fertőzött élelmiszert fogyasztottak. Szűcs Péter endokrinológus csak az elmúlt egy évben 15, hormonális bajokkal küzdő kisgyermeket kezelt.
A hivatal szerint most sem riasztó a helyzet Szeitzné Szabó Mária, Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal főigazgatója az MR1- Kossuth Rádió ma reggeli műsorában azt mondta, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal közösen végzett széles körű felmérésük nem erősíti meg azt a riasztó helyzetet, amit a szegedi kollégák jeleztek.

***
Zártkörű tanácskozás a fuzáriumszennyezettségről
MR1 Kossuth Rádióban elhangzott Dátum: 2009.06.22.

Soron kívüli megbeszélést tartanak ma a gabona fuzárium szennyezettségéről. Egy felmérés szerint a felnőttek 5-10 százalékát terheli a határértéknél jobban a gabonában előforduló gomba termelte méreg, a gyerekeknél pedig még nagyobb lehet ez az arány. Hallgassa meg!
Kutatások szerint egyre gyakoribb, hogy olyan búzából is készül liszt, amely fuzárium gombabetegséggel fertőzött. Mégpedig annyira, hogy a mérgező anyagok mennyisége már meghaladja az egészségügyi határértéket. Az élelmiszer-biztonságért felelős szakemberek ma zártkörű tanácskozást tartanak a megoldásról.
Legyengült immunrendszer, rákkeltő hatás és korai serdülési elváltozások óvodás és kisiskolás gyerekeken. Ilyen bajokat okozhat a gabonát megtámadó fuzáriumgomba, amely különféle méreganyagokat termel, ezek pedig bekerülhetnek a fertőzött termésből készült lisztbe, kenyérbe, vagy akár müzlibe is. Egy szegedi kutatócsapat évek óta kongatja a vészharangokat, hogy egyes termékek fuzárium-toxin tartalma meghaladja az egészségügyi határértéket. A szakértők az utóbbi években több olyan beteggel találkoztak, akikről kiderült, hogy fertőzött élelmiszert fogyasztottak. Szűcs Péter endokrinológus azt mondja, csak az elmúlt egy évben 15 hormonális bajokkal küzdő kisgyermeket kezelt, de a fitoösztrogén a felnőtteknél is komoly és veszélyes elváltozásokat okozhat, elsősorban a nemzőképességet és a fogamzó képességet gátolja.
A kutatók 2006-ban 180 szántóföldekről származó mintát vizsgáltak meg, 86 esetben bukkantak határérték feletti toxinmennyiségre. A gabonakutató áprilisban úgy fogalmazott: fokozottabb hatósági ellenőrzésre volna szükség, hiszen akár a több százezer tonnát is elérheti a veszélyes gabona mennyisége. Az élelmiszerbiztonsági hatóságnál viszont tavasszal azt mondták, nem ilyen sötét a kép. Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal főigazgatója, Szeitzné Szabó Mária a 180 percben a múlt héten a 2008-as vizsgálatokról is beszélt, és azt mondta, ezek alapján nem tudja megerősíteni azt a riasztó helyzetet, amit a szegedi kollégák jeleztek.
A Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke, Vancsura József azt mondja, nekik is érdekük komolyan venni a helyzetet. A Magyarországon megtermő 5-6 millió tonna gabonából egymillió tonnát fogyaszt el a lakosság. A malmokban a normál őrlésnél a fuzáriumos magkülsőt is leveszik a gabona széléről, ha van ilyen, a teljes kiőrlésnél azonban a héjat, így a fuzáriumot is beleőrlik, aki ilyet fogyaszt, annak ezzel tisztában kéne lenni - mondja a szakember. De ha ellenőrzik - teszi hozzá Vancsura -, nem fordulhat elő ilyesmi, márpedig a kontroll elég alapos a magyar termelőknél, mivel kétmillió tonnát minden évben exportnak kell eladnunk, és azt a búzát át sem veszi a kereskedő azt, amihez nincs fuzáriummentes igazolás. /Kádár Dóra és Gazdagh Bernadett riportja/

***
Egy vizsgálat két eredménye:
okozott-e betegséget a gabonatoxin?
/Forrás MR1 Kossuth Rádió 2009.06.22./


Az utóbbi években senki sem betegedett meg gabonatoxin miatt - közölte a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal. Rádiónk értesülései szerint viszont a magyar felnőtt lakosság 5-10 százalékát terheli az elfogadhatónál nagyobb toxinterhelés, és többen meg is betegedtek.
Egy általunk is megszólaltatott gyermekorvos már több esettel is találkozott. Vizsgálta például azt az ötéves kislányt, akinél lehet, hogy a fertőzött gabonából készült élelmiszer okozott hormonális elváltozást.

Az MR1-Kossuth Rádió hetek óta foglalkozik azzal, hogy olyan búzából is készül liszt, amelyben a megengedettnél jóval több, fuzáriumgomba által termelt méreg van. Az Élelmiszer-biztonsági Hivatal zárt tanácskozása most ellentmondásos eredménnyel zárult. Az ülésről kiadott közlemény szerint a laboratóriumban vizsgált 302 liszt-, korpa- és gabonapehely-minták három százalékában volt a határértéket meghaladó szennyeződés. Hormon hatású mikotoxint a vizsgálatok nem mutattak ki, a lakosság kenyérfogyasztásából eredő méreganyag-terhelés pedig jóval az Egészségügyi Világszervezet által megállapított eltűrhető bevitel alatt van - áll a közleményben.
A fuzárium a gabonát megtámadó penészgomba, amely az emberre is káros méreganyagot termel. Ez a gabonatermékek fogyasztásával, főként a teljes kiőrlésű kenyérrel kerül az emberi szervezetbe. Így tehát a gabonaalapú termékek szennyezettsége figyelmet érdemel. Ez olvasható az Élelmiszer-biztonsági Hivatal mostani levelében, és abban a korábbi, éppen a zárt tanácskozásra invitáló levélben is, amely rádiónk birtokába került, csakhogy abban más adatok szerepelnek. Abban a hivatkozott 2008-as gabonavizsgálatokból azt állapította meg a hivatal, hogy a magyar felnőtt lakosság 5-10 százalékát terheli az elfogadhatónak tartottnál nagyobb toxinterhelés.

Kerestük a tanácskozás után az Élelmiszer-biztonsági Hivatal sajtóosztályát, magyarázzák meg, hogyan lehet egy vizsgálatnak két különböző eredménye, és valójában mekkora a fuzáriumtoxin veszély a hazai gabonatermékekben, de még nem kaptunk választ. A zárt tanácskozás utáni közleményben az is szerepel, hogy az Élelmiszer-biztonsági Hivatal nem tud fuzárium méreg okozta megbetegedésről, miközben egy általunk is megszólaltatott gyermekorvos már több esettel is találkozott. Például azzal az ötéves kislánnyal, akinél hormonális elváltozást okozott valami, talán éppen a fertőzött gabonából készült élelmiszer. Az eset vizsgálata még tart. /Gazdagh Bernadett riportja/

***
Nincs hivatalos bejelentés a fuzárium ügyben
MR1 Kossuth Rádióban elhangzott 2009.06.23.


Nem érkezett hivatalos bejelentés a Tisztiorvosi Szolgálathoz a gabonában előforduló fuzáriumgomba okozta mérgezésről. Ezt állítja az országos tisztifőorvos, holott egyes vizsgálatok azt mutatják, hogy beteg gyerekek vérében ugyanazt a toxint találták, mint amit a gabonából mutattak ki. Hallgassa meg!
A tavalyi vizsgálatok során a háromezer százöt vizsgált tételből mindössze hétben találtak szennyeződést. Egy szegedi asszony ötéves kislánya gyakorlatilag menstruál és nőnek a mellei. A gyereket, úgy hitte, egészségesen táplálta, sok teljes kiőrlésű gabonaterméket, müzlit, korpás élelmiszert adott a picinek. Az óvodában arra kérte az óvónőket, különítsék el a kislányt a mosdóban, mert nem tudja megmagyarázni a többi gyereknek, miért kell egészségügyi betétet viselnie.
Egy másik anyuka, aki ugyanígy táplálta kislányát, hasonló tünetekről számolt be. Egyik este panaszkodott, hogy csomót érez az egyik mellében, rohantak az ultrahangra, ahol megállapították, hogy kórosat nem találnak, viszont elkezdett fejlődni a melle, tehát a mirigyállomány kezd felszaporodni - mondta el. Hét és fél évesen így kerültek a gyermek nőgyógyászatra márciusban. Hallották a híreket a fuzáriumról és így kerültek most ismét orvoshoz. Minden hormonszint és egyéb véreredmény a normál határok között van, tehát egyértelmű, hogy ezt a korai emlőnövekedést valamilyen táplálék okozza, valamilyen anyag, amit a táplálékkal bevisz a testébe - közölte az édesanya.
A probléma nem új keletű, hiszen Dr. Szűcs Péter, az orvos tizenkilenc évvel ezelőtt is kezelt gyerekeket, akiknél laboratóriumi eredmények bizonyították: a fuzárium termelte zearonelon ott volt a gyermekek vérében és a bevizsgált élelmiszer mintában. Ezekből a mintákból alkalmasint extrém mennyiségű toxint lehetett kimutatni, fitoösztrogént, és a gyerekektől vett vérmintákból ugyanezt a vegyületet mutatták ki - közölte az orvos.
Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal közleményében viszont az olvasható, hogy hormon hatású nikotoxint nem mutattak ki a vizsgálataik. Süth Miklós országos főállatorvos azt mondta: nem érkezett hozzájuk hivatalos orvosi bejelentés fuzárium toxin okozta megbetegedésről. Egyedi esetekről van szó, amelyekről a mai napig nincs tudomásuk - jelentette ki. Falus Ferenc tisztifőorvos arról tájékoztatta, hogy semmilyen hivatalos információt nem kapott az orvosoktól vagy orvostól, aki esetleg valószínűsíti, hogy Magyarországon élelmiszertől bárki is megbetegedett volna.
Az országos főállatorvos hangsúlyozza, országos átlag nincs a tavalyi fuzáriumfertőzöttségről, csak megyénkénti bontás, az viszont, 0-tól 15 százalékos fertőzöttséget is mutat. Csak kérdés, mi történt azzal a gabonával, ahol 15 százalékos volt a fertőzöttség. /Nagy Margit és Gazdagh Bernadett riportja/