Mihalec Hedvig: KÖZBENJÁRÓ IMÁDSÁG

"De hittel kérje, semmit sem kételkedve, mert aki kételkedik,
az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt." (Jak 1:6)

Amikor 1976 júliusában megtértem, nem értettem hogyan is történt ez meg velem. Irtóztam a képmutató, vallásos emberektől, akik eljártak a templomba, de éppúgy káromkodtak, veszekedtek, mint a hitetlenek. Fogadkoztam, hogy engem soha senki nem rángat bele semmilyen "szektába". Mégis, bátyám gyermekkori barátja és iskolatársa valahogy rávett bennünket, hogy elmenjünk a szabadkai pünkösdi gyülekezetbe, úgymond: "egy kis nyelvgyakorlás végett". (Amerikai fiatalokból álló csoport tartott zenés evangelizációt, én pedig angolt tanultam a gimnáziumban.)

Az Igét hallgatva világosság gyúlt bennem, és rájöttem, hogy Isten létezik, Jézus az Ő Fia, és hogy nagy jelentősége van Jézus kereszthalálának, vérének, nevének és feltámadásának. Bátyám valamivel később, de szintén megértette ezeket az igazságokat. Akkora öröm töltött el, hogy mindenkinek úton-útfélen bizonyságot tettem, hirdettem az örömüzenetet. Azt gondoltam, mások is ugyanúgy megértik és megtapasztalják a megtérés örömét, akárcsak én és testvérem, de kemény ellenállásba ütköztem. Az emberek egy része látta ugyan életemben a változást, mondták is: "Jó neked, hogy így tudsz Istenben hinni és mindennek örülni.", de ők maguk nem tudtak hitre jutni. Mások - a vallásosak - azt állították, elhagytam "igaz hitemet" (mármint a katolikust), szektás lettem. Így aztán azon tűnődtem, hogy a közel 10.000 lelket számláló Csantavéren miért éppen én és bátyám hallottuk az örömhírt Jézusról, miért és hogyan gyúlt világosság bennünk az örömhír hallatán? Miért van az, hogy egyeseket "beavattak" Isten országának titkaiba, mások viszont "néznek és nem látnak, hallják, de nem értik, nehogy megtérjenek és bocsánatot nyerjenek". (Mk 4:11-12) Isten ennyire személyválogató lenne? Tudtam, hogy nem. Különb lennék a többi embernél? Ez sem igaz.

Hát akkor miért éppen én?

Ekkor Isten Szelleme felidézett egy gyermekkori emléket. Anyám hangosan olvasta Brazíliában élő nagybátyánk levelét, majd a végén megjegyezte: "Áh, a nagybácsi másról sem tud írni, csak a vallásról meg Istenről!"

Az Úr azt mondta: "Azért tértél meg, mert nagybátyátok imádkozott értetek!"

Felsiettem a padlásra, és a sok régi kacat között rábukkantam néhány régi, elsárgult levélre. A nagybácsi még a második világháború előtt kimenekült Brazíliába. Ott családot alapított, s mivel hazalátogatni nem tudott, gyakran írt. Hogy mikor és hogyan ismerte meg az Urat, nem tudom, de leveléből áradt az Isten szeretete, a vágy, hogy Európában maradt családja is megismerje az Urat. Még magyar nyelvű Újszövetséget is küldött onnan. Gyakran említette levelében, hogy szüntelenül imádkozik értünk - azokért, akiket ismert, és azokért, akiket csak levélből, fényképről ismerhetett meg - így értem is. Kicsiny gyermek voltam még, mikor ő a nyolcvanas éveiben élt. Egy idő után nem jött több levél. Gyermekei nem tudtak magyarul, nem tudták megírni, mikor ment "haza". Úgy halt meg, hogy imáira választ nem kapott földi életében. De míg élt, imádkozott, s szerintem hittel tette azt.

Miután a közbenjáró ima fontosságára rájöttem, s magam is gyakorolni kezdtem, megtapasztaltam, hogy Isten különös módon tud hatni az emberekre. Imádkoztam egy osztálytársnőmért, mert nem akartam egyedül hívő lenni az osztályban. Egyik vasárnap elment a gyülekezetbe egyrészt azért, mert látta életemben a nagy változást, és ez kíváncsivá tette, másrészt azért, mert úgy gondolta, az ott hallottak alapján felvilágosít engem, miben téved az igehirdető, és miféle meséknek dőlök is be tulajdonképpen; de szerintem leginkább azért, mert Isten Szelleme indította. Így mindjárt az első felhívásra szinte előre rohant, hogy átadja életét Jézusnak.
Hasonló módon adta át életét egyik unokatestvérem is, aki előzőleg keményen ellenállt: vitatkozott, dühöngött, hogy "fanatikus és szektás" lettem. Imádkoztam érte, és egy évvel később, miután barátnője elhagyta és ez nagyon elkeserítette, felajánlotta, hogy eljön velem a gyülekezetbe. Egy remek igehirdető, dr. Gordon Fee szolgált aznap este. Unokatestvérem az igehirdetés alatt nyugtalanul feszengett a székén, s mikor a testvér megkérdezte, ki szeretné átadni az életét Jézusnak, nyílvesszőként lendült magasba a keze. Világi életében - még kisgyermekként is - szörnyen káromkodott, csúnya beszédű volt, szülei alig bírtak vele. Megtérése után annyira megváltozott, hogy aki csak ismerte, nem tudta felfogni, hogyan lehetséges máról holnapra így "kicserélődni".

1976 óta - hála és dicsőség Istennek - annyian tértek meg falumban, hogy létrejött az első baptista gyülekezet, ami különös: épp egy rokonom házában, akiért csak imádkoztam menyegzője napján, még csak bizonyságot sem tettem neki. Ezek az emberek nem a bizonyságomra tértek meg, hanem a közbenjáró imák szülöttei.
Végül hadd említsek még egy hasonló esetet: férjem berukkolása előtt (akkor jegyben jártunk) azért imádkoztunk, hogy ne csak elviselje valahogy a katonaságot, de legalább egy lelket az Úrhoz tudjon vezetni. Ha csak egy lélek is megtér, megérte katonának lenni. Ezért imádkoztunk mielőtt bevonult, s később is. Az eredmény: megtért egy koszovói albán fiatalember. Amikor leszerelt, az Úrhoz vezette feleségét, szüleit, két öccsét, majd idővel megalakult az első koszovói pünkösdi közösség, amely azóta is gyarapszik.
Azt tanultam meg: szükségesek az evangelizációk, a bizonyságtételek, de önmagában ez nem elég. Szükséges a kemény talajt "felásni", képessé tenni arra, hogy a magot befogadja. És ez imával érhető el.

"És mindazt, amit imádságban hittel kértek, megkapjátok."
(Máté evangélium 21:22)



Ó, de csodálatos is az Úr minden cselekedetében!

Dicsőség az Ő szent Nevének!

"De keressétek először az Ő (Isten) országát és igazságát,
és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek."
(Máté evangélium 6:33)

Gazdag István írásai

Egy a szükséges dolog AZ IGE

"A KERESZT" 1. rész"Keresztről való beszéd" 2. rész



KEMPIS TAMÁS: KRISZTUS KÖVETÉSE
Jézust mindennél jobban kell szeretnünk!


Szerkesztette: Makai Rozália      http://www.vargamakai.com

Ide írhatsz!





ÉLETRAJZOK, OLVASMÁNYOK, ÖRÖMHÍR DALOK



22000 szavas JAPÁN SZÓTÁRAK, NYELVKÖNYVEK MP3-as CD-vel

Vissza az elejére!
Vissza a menüre!