HITELES TÖRTÉNETEK
Varga István & Makai Rozália weblapján



MÓKÁR rendőr imája
/www.jezusert.com/

"Szabadulásom" után kezdtem templomba járni, és az Istentisztelet után imaközösség volt. Nem hallottam még ilyenről ezért elmentem. Meghajtottam a fejem, mint a többiek, gondoltam, majd hallgatok, és utána távozok. Hallgattam az imákat, a vérem pedig bizseregni kezdett, az egész belsőm hullámzott. Belül ott lapultak a negyven év alatt felhalmozott terhek, amelyek ki akartak törni belőlem, és minél jobban feszegettek, a torkom annál jobban elszorult. Kétségek gyötörtek, ha hangosan imádkozom, akkor ezzel elismerem Isten létét. Ugyanakkor ott volt az a csodálatos szabadítás, ami önmagától nem történhetett. Tényleg nem tudtam semmit Istenről, azonban határozottan éreztem, hogy léteznie kell! Leírhatatlanok azok az érzések, amelyek küzdöttek bennem. Egyszer az összeszorult torkom egy századmilliméterre megnyílt, és hangok jöttek elő. Mintha nem is én lettem volna, csak pár szót tudtam kinyögni, egy erőtlen köszönetet, egy halvány fohászt.
Számomra ez még nem ima volt, talán egy gesztus, hogy akik befogadtak, én is elfogadtam őket, talán egy halvány közeledés Istenhez, akit még nem ismertem. Kissé tartottam attól, hogy mit szólnak majd a többiek, kinevetnek, hisz még imádkozni sem tudok. Ám mindenki nagyon komoly volt, mintha egy bevetésről tértünk volna vissza a végén. Nekik természetes volt az ima, nekem pedig egy ismeretlen valami. Mindenesetre az első botladozó lépésem volt.
Ott voltam az új életemben, ám a világi élet nem felejtett el. Jöttek az államvizsgák, az szétalkoholizált agyam pedig csúfos állapotban volt. Hallottam valahol, hogy az alkohol hány millió agysejtet pusztít el egy-egy alkalommal, ezek alapján nekem már kölcsön kellett volna kérnem. Teljes reménytelenség volt számomra a vizsga. Hiába tudtam a gyakorlatban a rendőri munkát, hiába ismertem fel egy egy bűncselekmény fajtáját, nem tudtam fejből elmondani a Btk-t.
Ráadásul a büntetőjogi tanár azt nyilatkozta a vizsgák előtti héten a tévében, hogy ő még NEM találkozott olyan emberrel az iskolán, aki megérdemelte volna, hogy büntetőjogból átmenjen. A beosztásom betöltéséhez pedig kellett a főiskolai végzettség, mert ellenkezőleg leváltottak volna. Megkerestem a lelkipásztort, hogy mit tegyek. Ő azt mondta, hogy imádkozzunk.
Na, gondoltam magamban jó lerázott. Bizonyára ő is sablonok szerint gondolkozik, mint én a rendőrségen - első ránézésre már be tudtam az embereket a saját kategóriájukba sorolni a problémájukkal. Nem akartam neki mondani, hogy talán valami konkrétumot, ha lehetne.
Imádkoztunk, aztán az imaközösségben is imádkoztam ezért. Nagyon jó volt hallani, amikor a többiek is imádkoztak értem.
Eljött a vizsga ideje. Az első öt emberrel mentem be, kihúztam a tételt, és tudtam, hogy megbuktam. A tételben szereplő feladat gyakorlati részét hibátlanul tudtam volna, de a törvényi tényállást szó szerint nem tudtam elmondani. Ráadásul az a tanár ült ott, akitől rettegett mindenki. Villámgyorsan kiszórta az előttem ülő négy embert, mindet megbuktatta, közben én magamban kiabálva fohászkodtam Istenhez, és a kérés teljesen őszinte volt. Valóban csodára vártam. Amikor nekem kellett a székbe ülnöm, szemben a tanárral, majdnem le sem ültem. Ám ekkor megcsörrent a tanár oldalán a személyi hívó (ekkor még nem volt mobiltelefon), felállt, és odaszólt egy másik tanárnak, hogy folytassa ő a vizsgáztatást. Ez a tanár viszont nem követelte a szó szerinti magolást, ha el tudta valaki mondani a saját szavaival, annak hármast adott. Kb. öt perc alatt ledaráltam amit kellett, a tanár bejegyezte a hármast, és ekkor tért vissza a "véreskezű". Kissé csodálkozott, hogy miért mosolygok rá olyan őszintén és kivirulva, és miért rohanok kifelé ugrálva... Ugye erre lehet mondani, hogy véletlen, csakhogy a többi vizsgáimba is beleszólt Isten (most nem akarlak benneteket a részletekkel untatni), és végül sikerültek az államvizsgáim.
Lassan lassan megtanultam imádkozni, és az imák nyomán kapott csodák egyre közelebb vittek Istenhez. Az ima nálam először a valahova való tartozást jelentette, később a kéréseimet továbbítottam Hozzá, utána megtanultam, hogy az ima=fegyver, és maga a Szent Szellem imádkozik.

Működik ez "bent" is!

Pár éve a bűnügyi osztályvezetőmet és a kapitányomat berendelték magas helyre, a "szőnyeg szélére". Ehhez tudni kell, hogy két változata van a szőnyeg szélén állásnak, vagy jutalmat kapsz, vagy legorombítást. Ők az utóbbi miatt mentek, de annyira komoly ügyben, hogy félő volt, hogy egészen súlyos büntetést kapnak. Egy hívő rendőr testvérrel bezárkóztunk még reggel, munkaidő előtt az irodámba, és imádkoztunk értük. Már nem tudtam szólni a kapitánynak, aki egyébként szintén hívő volt, hogy imádkozunk értük.
Dél körül jöttek vissza, az arcukról nem lehetett semmit sem megállapítani. (póker, vagy rendőrarc) Bementem hozzá és elmondtam, hogy imádkoztunk, és kérdeztem, használt-e valamit? Boldogan újságolta, hogy simán megoldódott minden.

Dicsőség és hála az Úré!



"Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt,
hogy lássák jó cselekedeteiteket, és
dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat." (Mt 5:16)

JÉZUS, NEVED OLY CSODÁLATOS dalt halljuk.



PÜNKÖSD A BIBLIA SZERINT Akik Krisztusban vannak



ÉLETRAJZOK, OLVASMÁNYOK, ÖRÖMHÍR DALOK

Szerkesztette: Makai Rozália      http://www.vargamakai.com

Ide írhatsz!





22000 szavas JAPÁN SZÓTÁRAK, NYELVKÖNYVEK MP3-as CD-vel

Vissza!
Vissza a menüre!